Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-12-12 / 88. szám

XX. (VI.) évfolyam

88. szám

Szckszárd, 1910 december 12.

Előfizetési ár:

Egész évre .... 16 korona.

Fél évre .... 8 „

Negyed évre ... 4 „

Egy szám ára . . 16 fillér.

Előfizetéseket éa hirdetéseket a kiadóhivatalon kivlll elfogad a Molnár féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszardon.

Egyet számok ugyanott kaphatók.

POLITIKAI HETILAP.

Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja.

Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön.

Szerkesztőségi teleion-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szám : 18 és H.

Szerkesztőség:

Bezerédj lstván-utca 8. Mám.

Ide küldendők a lapot érdeklő össses közlemények.

Kiadóhivatal :

Vármegye-utca 130. szám.

Az elöfisttési pénzek és hirdetések ide küldendők.

Néptanítóknak.

ha as előfizetést egész évre előre beküldik, 8 kor.

Főszerkesztő: Dp« LEOPOLD KORNÉL« Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN«

Főmunkatárs: FÖLntfÁRI MIHÁLY.

Laptulajdonosok a szerkesztők.

A brazíliai forradalom.

Tóvirat. - Telelőn. - Express.

— A Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai. —

A képviselőházból.

Budapest. (Érk. d. u. 2 órakor.)

A képviselőház ma Kaboa Ferenc elnöklésével ülésezett. Hegedűs Lóránt előadó reflektált a vita folyamán felhozott vádakra s a Ház nagy többséggel általánosságban ilfogadta az in- demnitást.

Ezután Khuen-Héderváry gróf miniszter- elnök beszélt. Helyesli Bánffy Dezső báró álláspontját, aki bizalmatlansága mellett is megszavazta az indemnitást. A választói jog megalkotása az előző kormány feladata volt és igy a mai kormányt nem lehet a választói jog el- sikkasztósával vádolni. Előbb|a véderő-reformot kell megoldani s csak azután kerülhet a sor a választói jog reformjára.

A nemzetiségi kérdésben fentartja eddigi álláspontját és kijelenti, hogy hajlandó erre vonatkozólag tárgyalásokat folytatni.

"Horvátországgal szemben békés szándékai vannak a kormánynak. Hangsúlyozza haderőnk fejlesztésének fontosságát. Kijelenti, hogy nem veszi rossz néven Apponyi Albert gróf bizalmatlanságát és hogy sem Apponyi grófnak sem pártjának bizalmára nem reflektál, mert a kormány a magyar nemzet nagy többségének bizalmára számit, mely megértette a kormány intencióit és programmját helyesli.

Ezután Désy Zoltán reflektált a pénzügy- miniszternek vele foglalkozó szombati beszédére, majd Batthyány Tivadar gróf beszélt, követelve a tisztviselők státusának rendezését.

A zsolnai választás.

Zsolna, (Érk. d. u. 2 ó. 10 p.)

Hencz Károly, volt néppárti képviselő, munkapárti programmal megválasztatott.

Az osztrák kormány lemondása.

Becs. (Érkezett d. u. 2 óra 30 p.)

Bienerth báró osztrák miniszterelnök ma délben kihallgatáson jelent meg és beadta a maga és az egész osztrák kormány lemondását. ófelsége a lemondást elfogadta és megbízta Bienerthet az ügyek ideiglenes vezetésével.

Rio de Janeiró. (Érk. d. u. 2 óra 20 perc.) 1

Brazília fővárosát: Rio-de-Janeirót az újból fellázadt hajóhad ma reggel óta bombázza. — A hadihajók lövéseit a szárazföldi ütegek viszonozzák. A rémület óriási, a lakosság menekül.

Vasúti katasztrófa

Budapest, érk. délután 2 óra 20.

A déli vasút Balatonszemes állomásán nagy katasztrófa történt. A nagykanizsai és a budapesti tehervonatok hibás váltó-állitás következtében egymásba rohantak. A nagykanizsai vonat teljesen elpusztult. A vasúti személyzetből öt halálosan megsérült. A kár meghaladja a 300.000 koronát. A közlekedés megakadt.

Jegyzetek.

—Ik. A magyar közélet destruktiv irányzatának egyik legjellegzetesebb tünete az, amely a Kossuth Lajos könyvtára részére és hasonló kegyeletes célokra történt gyűjtés szellőztetésével az utóbbi napokban fölmerült. Piszkos gyanúsításokkal, undort gerjesztő rágalmakkal illetik a magyar törvényhozás tagjait és azon névnek viselőjét, amely név minden magyar tiszteletére méltó.

Meghurcolják, pellengérre állítják a külföld előtt is a magyar becsületet. Pirulás nélkül nem lehetett olvasni a naponként gomba módjára szaporodó nyilatkozatokat. Mekkora sülyedés kell hozzá, a magyar nemzet megdicsőült nagy héroszának, a puritán szegénységben elhunyt Kossuth Lajosnak financiális ügyeit, betegségének, orvosának, temetésének költségeit, könyvtárának árát, háztartási számláit — a sorok közé a sikkasztás vádját illesztve — a nyilvánosság előtt firtatni, pertraktálni. Ez már nem tapintatlanság, nem is Ízléstelenség, hanem nagyfokú erkölcsi züllés és lelki romlottság.

Ebben az országban az egyéni becsület, a közélet férfiainak tiszta integritása vogelfrei — közpréda, amelyet lábbal taposhat, amelyben szabadon dúskálhat minden csibész. — Nem kutatjuk részletesen — noha hálás téma volna — ennek okait, forrásait. Tény, hogy a sajtószabadság nevében és örve alatt a leggyalázatosabb visszaélések és merényletek történnek az egyéni tisztesség és a közerkölcsök ellen. De tény viszont az is, hogy a közönség támogatása teszi lehetővé a sajtó ilyetén elfajulását.

Ha a közönség nem olvasná szívesen a személyes és családi ügyek botrányait tárgyaló tudósításokat, ha a közönség nem kapna olyan mohón az idegeit szórakoztató és izgató szenzációkon, ha a közönség egyszerűen bojkottáimé a sajtónak azt a részét, amely nem kíméli az egyéni becsületet s a családi tűzhelyet, amely nem tekinti a közérdeket, az érdemeket, amely gúnyt űz legszentebb hagyományainkból és erkölcsi javainkból, akkor egyenesen lehetetlenné tenné ennek a perverz irányzatnak az érvényesülését.

* *

A bankszabadalom meghosszabbításának kérdése uralja most a politikai életet.

A közös bank — azt elismeri róla mindenki — kitünően bevált és a legnehezebb viszonyok között is teljes mértékben kielégítette Magyarország hiteligényeit, biztosította az olcsó kamatlábat és fentartotta a bankjegyek értékparitását. Arra sem akarunk kiterjeszkedni, hogy egy nálunknál gazdaságilag sokkal erősebb, vagyonosabb, tókében összehasonlitatlanul gazdagabb országgal közös bankot fentartani, amely összes funkcióit mind a két országban részrehajlás nélkül, teljes paritással (nem úgy, mint a többi közös intézmények) egyformán gyakorolja, előnyösebb; pénz- és hitel- rendszerünk érdekében több kedvezményt

TÁRCA.

Reflexió

rgj jó barátom nrtgjujtrmé.yc felett.

jól írsz fiú, — nem volna kifogásom A versek ellen, gáncsot sohse lásson. Litsiik, hogy » verset szivedból írod,

És nem anért, bogy fogyjon a papírod! Van benne hév ás szárnyaló eró Formája is pompás, elókeló;

A hangulat komoly s emelkedett, Átömlik rajt' csapongó szellemed.

Mely a léttel nem bekül soha sem meg S badat üzen a kristálytiszta menynek, Mely semmiét t küzd s mindent elveszít S a bús lemondásba temetkezik.

Itt-ott versedben visszacsengni hallom Revicky hangját s őszintén bevallom : Egy kis utioaást veszek bennük észre, Bár szolgamód’ nem jnt kifejezésre: Hatással volt rád bús kőltéizete, Világfájdalma, szenvedd szive,

A verselésnek kedves csinyja, bája És Schoppenhauernek theóriája.

Igaz, bogy a te ifjú életed Bizony nem sok jóval kecsegtetett. Árvaságra jutottéi már korán,

Szép ifjúságod arany-hajnalin.

Ide és oda hányt, vetett az élet S nem találtál seholse' menedéket,

A szeretet kővé meredten állott Előtted s megutáltad a világot,

Mely a szegényt, árvát, erőteleut Szenvedni, tűrni hagyja idelennt;

Mely a sugarat szivedből kilopja S ráhinti gazdagon a boldogokra.

De itt egy kissé magad is hibás vagy,

Hogy fel nem emelted dacos lejed’

S farkasszemet nem néztél a világgal,

Mely fiiamként űz, kerg. t tégedet,

Hogy a hitet eldobtad önmagádtól,

Mely egy üdébb, szebb világgal köt össze,

A fájó szívre enyhe sugarat szór S kibékít a világgal mindörökre.

Te nem kívántál békülést, — Iemondón Fordultál el mindentől — néma gyiszszal S az elmúlás költőihez hasonlón Te is megbékéltél az elmúlással.

<A világ hangulat.

Ez lett a jelszavad !

Mit ér a küzdelem Ha tép, fojt a jelen ! ?

Ha minden oly veszendő S — árnyat vet a jövendő.

S a világ ékes, szép harmóniája Idegenné lesz a költő szavára Hiába zendíti nyilát meg Ámor Szertefoszlik az élv s szerelmi mámor S a mi belőlük megmaradt —

Csak halvány, fájó sugarak !

Költészetednek megragad a báj-,

Mely édes-búsán ömlik rajta végig;

De nincsen ott az élet glóriája A lemondás van soraidba zárva,

Mely a földhöz köt s nem emel az égig.

Fiatal vagy még s már is tovalebben A hit varázsa bús költészetedben 1 ?

Bár zománcként ragyog egyes darabja,

A telkemet mégis üresen hagyja!

Ury Árpii.

Miért öltem meg.

— Irta : Tímár Balázs. —

. .. Nem azért öltem meg, mintha féltettem volna. A vizsgálóbíró tanúságot tehet, hogy soha egyetlen egyszer se hozakodtam elő, ezzel az utszéli mentségével a megcsalt férjeknek. Az ügyvédemre bíztam a szónoklást s amikor az esküdtszék felmentő Ítéletét olvastam, csöppet sem nyugtalanította lelkiismeretem.

Valjuk meg őszintén : cudar teremtés volt az én feleségem. Soha bánatnál egyebet nem szerzett azoknak, akik szerették és az igazság az, hogy az én cselekedetemhez semmi köze a féltékenységnek s fegyveremet nem irányította semmiféle meghittség.

Házasságunk elején féltettem egy kicsit .... Eh ! nem is érdemes róla beszélni, hisz annyira megalázkodtam az oldala mellett.

Hogy miért öltem hát meg. ...

Azok, akik hosszasan éltek ilyen teremtés oldala mellett, azok nyomban megértenek.

Szelíd, jóindulatú ember vagyok én. Utálom az erőszakosságot, mint ahogy a porcellán- gyüjtő irtózik a törött cserép-csörrenésétől. Kerülöm a pörlekedést, durva szóra szinte udvariassan felelek, s a világért meg nem ütnék valakit.

Hogy poltron volnék ?

Szó sincs róla. Helyt az én szivem. Sokat utaztam. Kis-Ázsiában a motoros-kocsin nem egyszer forgott veszedelemben a nyakam, mond-