Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-11-07 / 78. szám
1910 november 7. pesti »Esti újság« s mi szekszárdiak ha kint a vasútnál csípjük el s hetenkint legalább kétszer meg nem reked Dombóváron vagy másutt, másnap reggel 8 óra 59 perckor, postakézbesitessel pedig fél 11 óra után jutunk hozzá. De hát vigye a manó az újságot. A közönség nagy részére teljesen közömbös, hogy például egy félnappal később olvassa ki a nagy Magyarországból, hogy a készfizetés kérdésében miként verték el a kis magyarorszégon Bécsben a port, de a kereskedőre, iparosra, a kishiva- talnokra egyáltalán nem közömbös, hogy az aznapi postát féltize egykor kapja kézhez, vagy pedig, amint kellene, legalább is 8 órakor reggel. A kereskedő igy már nem tehet eleget aznap a legtöbb megrendelésnek. A kir. adóhivatal, a pénzintézetek pedig hogy dolgozhatnák fel még szintén aznap, a különösen újév elején száz számra érkező pénzesleveleket, utalványokat, egyéb sürgős elintézni valóikat. Hát maga a posta. A tisztikar, levélhordók fizikumát teljesen tönkreteszi a mostani állapot, az örökös kapkodás. Igazán csodálni lehet, hogy oly kis személyzet mellett még ekkora is a rend. Ez már érdeme a postának. Szóval: »Ceterum censeo, Carthaginem esse delendam« igy sürgette Cato minden szavában Carthagó lerombolását, igy kell nekünk is sürgetnünk e tarthatatlan állapot megszüntetését minduntalan. Még most sincs felelet, kézzel fogható eredmeny a menetreod megváltoztatása ügyében a vármegye feliratára s a deputáció szóbeli kérésére, pedig már hire járt, hogy november elsejére történik valami. Kezdjük tehát élőiről, kopogtassunk újra, ha egyszer nem, tízszer, vagy amennyiszer kell. S jobb ma, mint később, mert a nemzetközi egyezmény szerint az ily változtatásokat jóval előbb hirdetni kell a külföldön is. Így, ha akarják is, időbe kerül a rendcsinálás. B. A tanítók vándorlásának okairól. A Tolnavármegye és a Közérdek egyik legutóbbi számában figyelemre méltó cikk jelent meg, egy megyebeli néptanító tollából. Nem azért érdekes e cikk, mert talán feltárta az igazi okot, mely a tanítók sűrű hely- változtatását megmagyarázná, hanem azon okból, mert e kérdést egyáltalán napirendre hozta. Engedje meg t. cikkíró ur, hogy én, mint fiatal erő szintén hozzászóljak a szőnyegen levő kérdéshez es a tanítok vándorlásának igazi okát ne a lakás kérdésben, hanem egészen másban keressem. Ha egy fiatal — mondjuk 19—20 éves — tanító manapság elvégzi a tanítóképző intézetet, természetesen legelső dolga állás után nézni, nem akarván ugyanis a katonaélet gyöngynapjaival közelebbi ismeretségbe jutni. Kap is — persze osztálytanítói állást — valami eldugott falucskában. Elmegy és elfoglalja hivatalát. Az intézetben teleszivta magát a modern pedagógia eszméivel, megismerkedett a legújabb tanítási módokkal, különféle módszerekkel s most alig várja, hogy az elméletben szerzett tudást gyakorlatilag is megvalósíthassa. Igen ám, — ha lehetne 1 Mert milyen a mi falusi iskoláink 90%-ka ? Minden más, csak nem iskolának való helyiség. Piszkos, poros terem, benne néhány törött pad és rég elnyűtt szemléltetőképek. Fizikai, természetrajzi s más eszközöknek hire-hamva sincsen. A kályha rossz, fűteni nem lehet, a gyermekek nagyrészének nincs könyve, nincs irkája. Tanit- hat-e igy ambícióval és kitartással egy tanító, egy modern tanító ? Az, aki hivatásának magaslatán áll, aki tudja, hogy ő a népért, a nép boldogulásáért, anyagi és erkölcsi jólétének előbbreviteléért küzd ? Nem, bizonyára nem ! És a nép ... az «istenadta nép !» Próbáljon csak a tanító valami uj módot, modern szellemet behozni! Rögtön megindul ellene az áradat! Miért hoz ilyen «fonomiska* (fonomimika) bolondságot ? Miért tanítja meg a gyermeket a papir- csákó meg a püspöksüveg készítésére ? Miért akar újítani ? Ha apáink és öregapáinknak jó volt az előbbi iskola és az a mód, ahogy benne tanítottak, akkor nekünk is jó lesz! Csoda-e, hogy ilyenkor a tanító elveszti minden kedvét a továbbiaktól és — tovább igyekszik ! És micsoda élvezete is van különösen a nőtlen tanítónak — ki a négy tanítóképzőt természetesen városban végezte, — egy kicsinyke faluban ? * Ezzel aztán befejeztük ezt a témát. A szerk. TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK Kártyázni és inni a biro urammal ? Ez már a modern tanítót nem elégíti ki! Este hét órakor lefeküdni és élni, mint egy állat napról-napra, miveletlen, tanulatlan népség között, ki az őt szerető tanitóember kultur- törekvéseit lekicsinyeli és becsmérli ? Vágyik a tanító, igenis vágyik nagyobb helyre, — ő városba igyekszik. Abból a fizetésből, ami a tanítónak van, megélni úgyis csak nagyon nehezen lehet. — Koszt, ruházat ma már faluban is sok pénzbe kerül. Mit csinál hát az ilyen tanító, ha városba kerül ? Miből tartja fenn magát, miből ruházkodik ? Úgy, hogy néz mellékjövedelem után. — Magányra, hegedű, zongoraleckék adása által olyan busás jövedelmet biztosíthat magának a törekvő tanító, hogy idővel csinos jövedelemre tehet szert, mig talun e tehetségét parlagon kellett volna hevertetnie Este azután szórakozhatik, jarhat társaságba, színházba, felolvasásra, mig falun elfásul. Nem feltűnő tehát, ha a tanítóság oly sűrűn változtatja helyét. — Ez csak azt mutatja, hogy kuiturember. Őt a falu már nem elégíti ki. Különösen nem a fiatal embert Bonyhád. Láng Károly, tanító. HÍREK. — Kitüntetett grófnő. X. Pius pápa néhai Pejachevich László gróf vbtt. özvegye, született jobaházi I)űry Gabriella bárónő csillagkerestes és palotahölgynek a pápai »Pro Ecclesia et Pontifices diszkeresztet adományozta. — Elnevezés a »Máv« nil. A kereskedelemügyi miniszter november 1. kelettel kinevezte Kalivoda Jenő dombóvári osztálymérnököt főmérnökké, Zilman Ernőt pedig Vili f. 0. 3 ik fokozatába mérnökké. Kántor László mérnök előlépett a VII. f. o. 3 ik fokozatába, Rovó Aladár mérnök pedig a VIII. f. o. 1. fokozatába. — Esküvő. Kardoss-vaszkai Kardoss Kálmán (közigazgatási biró, tolnamegyei földbirtokos) es neje szenterzsébeti Forster Gizella örömmel tudatjak Margit leányuknak tiszabeői Hel- lebronth Bélával, tiszabeői Ilellebronth Géza és neje bánóéi Végezs Mária fiával Budapesten november hó 9-én, déli fél 1 órakor, a Szent Istvánról nevezett budapesti királyi udvari plébániatemplomban (királyi udvari várkápolnában) tartandó esküvőjét. Szabó Pál állami .anitó e hó 5-én vezette oltárhoz Ráczkereszturon tóthváradjai Korniis István és neje Várkonyi Irma leányát Márthát. Mutsenbacher Lajos szekszárdi iparos ma tartja Batan esküvőjét Krezkay István vizmes- ter leányával Mariskával. Fonyó László m. kir. csendőrhadnagy a múlt héten esküdött örök hűséget Kegl Lajos cs. és kir. százados leányának, Margitkanak Kaposvárott. — Október 31 A dombóvári protestáns testvéregyház hívei, a reformátió emlékezetére nagy számban jelentek meg az áll. elemi iskolában tartott Istentiszteleten. V. Fejes György lápafői ref. lelkész magasan szárnyaló, költői lendületű hitszónoklattal emlékezett meg a vallásreformátorok dicsőséges és isteni munkájáról. — A csendőrlég és a párbér. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök a XVII-ik körlevelében közli a magyar püspöki kar azon határozatát, melynek értelmében a csendőrök — mint a tényleges szolgálatban levő katonák — nem fizetnek párbert. A püspöki kar ezen határozata felterjesztetett a kultuszminiszterhez. — Hivatal elfoglalás Mihahk Géza e hó 5-én foglalta el hivatalát, mint a paks—fadd— bogyiszlói ármentesitő társulat igazgató főmérnöke es a választmány előtt a hivatalos esküt letette. — Tea-estély. Az »Egyesült szekszárd— tolnamegyei nőegylet« novemoer hóban két teaestélyt rendez a katholikus olvasókörben. Az első teaestély november hó 15-én, a második ugyancsak november hó 23-án lesz megtartva. Belépő dij 1 korona 50 fillér. Kezdete 8 órakor. Tihanyi Domokosné elnöklete alatt a rendezőbizottság mindent elkövet, hogy az estélyek, úgy mint a múlt években, a közönség szórakoztatására, várakozáson felül sikerüljenek. Gróf Apponyi Gézáné csillagkeresztes és palotahölgy, a nőegylet elnöke, kilátásba helyezte megjelenését. — Hivatal átvétel. Dr. Somogyi Zsigmond járási orvos betegségéből felépülvén, hivatalát elfoglalta. S — Az első balatoni gyermeksz&natórlum A gyermekszanatoriumi tanács gróf Zichy János vallás és közoktatásügyi miniszter elnöklete alatt tartott ülésében megállapodott abban, hogy az első balatoni gyermek-szanatóriumot Balatonalmádiban építi fel, a Veszprémi Káptalan által felajánlott telken. Az építkezés Hoepf- ner Gida műépítész utján már folyamatba is tétetett és nyárára már üzembe kerül az első balatoni gyermekszanatórium, amelyet nemes- lelkű alapitói azon irgalmas feladatok szolgálatába bocsájtanak, hogy enyhítsen azon szegény, senyvedő beteg kisdedek fájdalmain, akik most ezer és ezer számra kellő ápolás hiányában elpusztulnak. — Méltányolta a pénzügy- miniszter is a balatoni gyermekszanatórium mielőbbi létes tését azzal, hogyha balatonalmádii gyermekszanatórium céljaira tárgysorsjátékot engedélyezett. A sorsjegyek darabonként 1 koronáért árusittatnak és megrendelhetők a Balatonalmádi Gyermekszanatórium sorsjáték irodájában, Budapest Corvin tér 1 szám alatt, — Egyházmegyei hírek. Gróf Zichy Gyula püspök Kletzl Béla végzett theologust misés- pappá, Hajós Györgyöt és Zányi Ferencet pedig diakónusokká szentelte fel. — Benczt László pecsváradi segédlelkész »cum laude« tette le Bécsben a theologiai doktorátus harmadik szigorlatát. — A csendőrség köréből. Letsó Jenő IV. sz. csendőrkerületbeli főhadnagy-számvivő, a székesfehérvári VI. sz. csendőrkerülethez helyeztetett át a számvevőség vezetőjéül. — Előléptetés a közöshadseregbon. Kristofek Géza 44. cs. és kir. gyalogezredbeli hadnagy, földink, főhadnagygyá lépett elő. — A szekszárdi vázár. A szekszárdi úgynevezett Erzsébet napi országos vásár e hó 14-én lesz megtartva. — Uj bérlő. A közalapítványi uradalomhoz tartozó palánki gazdaság egy részét Auth Menyhért bérlőtől átvette Uj János szekszárdi birtokos. — A Fehórmegyel Gazdatiszti Kör, mint tudósítónk írja, múlt héten Unter Sándor elnöklésével igazgató-választmányi és rendkívüli közgyűlést tartott. A választmány elhatározta, hogy a tél folyamán Székesfehérváron és Simon- tornyán egy-egy ismeretterjesztő előadást tart. Az előadások megtartására Kerpely Imre debreceni és Újhelyi Imre magyaróvári gazdasági akadémiai tanárokat kérték föl. A közgyűlés kimondta a fuzionálást a Tolnamegyei Qazda- tiszti Körrel A kör tanulmányi utazást rendez Budapestre, a magyar királyi kertészeti iskola és az orsz. vegyvizsgáló állomás megtekintésére. A választás során alelnökké Fehér Zoltánt választották meg. Ezenkívül nyolc választmányi és két számvizsgáló bizottsági tagot választottak. — Sok pályázó. A kereskedelmi miniszter körrendeletét adott ki az összes posta- és táv- irdaigazgatóságoknak, hogy a jövőben nem részesíthetik előnyben a kiszolgált altiszteket, mert a posta és távirdahivataloknal oly nagy a tanfolyamot végzettek száma, hogy a kiszolgált altisztek miatt nem lehet őket sem mellőzni. — A szászvármázai bánya bornházásai A májusi borzalmas bányakatastrófa nagy áldozatokat rótt a mindig nagy szaktudással vezetett, szépen dolgozó szászvári kőszénbánya tulajdonosára, azon r. társulatra, mely a salgó- tarjani bányáknak is tulajdonosa. Eltekintve azon anyagi áldozatoktól, melyeket a szerencsétlen véget ért munkások hátramaradt családtagjainak nyújtott segélyre kellett fordítania, a bánya rendbehozatalára és üzemének fokozott biztosítására negyed millió koronát meghaladó uj beruházást kellett eszközölnie és a hol nagy a károsodás, ott már velejár az újabb kár is, hónapokon át szünetelt csaknem teljesen az üzem, mig mostanában mindennel rendbe jöhettek és újból régi méreteben vehették föl az üzemet, mely most már újabb fennakadást szenvedni nem fog. — Drágább lesz az ntazás A jövő évi költségvetésben 45 millió emelkedéssel van előirányozva a Máv. bevétele. Ez az emelkedés a személy dij szabás fölemelésével és a zónabeosztás módositásával van összefüggésben. Úgy tervezik, hogy 32 zóna lesz és igy a hosszabb utazások jelentékenyen meg fognak drágulni, de változni fognak a rövidebb utazások árai is. — Pótvásár Hucsiban. A kereskedelmi miniszter a Mucsiban október hó 19 éré esett, de betiltott országos vásár helyett november hó 13-áre pótvásár megtartását engedélyezte. — Népszámlálók kioktatása. A m. kir. központi statisztikai hivatal kiküldötte folyó évi november hó 19-én, délelőtt 10 órakor Szekszárdon, a vármegyeház közgyűlési termében a népszámlálásról magyarázó előadást tart, melyre az összes megyei számláló biztosok és felülvizsgálok meghivattak.
