Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-10-17 / 72. szám

Előfizetési ár:

Egész évre . . . 16 korona.

Fél évre .... 8 „

Negyed cvre ... 4 „

Egy szám ára . 16 fillér.

K<-f!zet»*eket *•* hirdetéseket a kiadó* Ltva:a?on kívül elfogad a Molnár fele könyvnyomda papirk*re»kede* r.-i. Szeknzardon.

£g>ee szamok ugyanott kapható*.

POLITIKAI HETILAP.

Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja.

Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön.

Szerkesztőségi teleion-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali telefon-szám : 18 és II.

Szerkesztőiét:

Bczerédj István-utca 5. ssAm.

Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények.

Kiadóhivatal : Vármefye-utca 130. szám.

Az elüticetősi pénzek éa hirdetések ide küldendők.

Néptanítóknak,

ha az előfizetést egész évre előre beküldik, M kor.

Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Fómunkstárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY Laptulajdonosok a szerkesztők.

Távirat. - Telelőn. - Express.

— A Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai. —

Az igazságögyminlszter a kormány programm- járól.

t'jpest. (Érk. du ,2 őrá)

Az újpesti nemzeti munkapárt tegnap tartott alakuló ülésén Székely Ferenc igazságügyminiszter is felszólalt és nagyjelentőségű politikai kinyilatkoztatásokat tett. Most következik, mondá, az úgynevezett nemzeti kérdések rendezéseMiniszterek tanácskozása.

Budapest, (érk. d. u. 2 őrá 20 perc],

Hochenburg osztrák igazsagügyminiszter ma Bécsből Budapestre érkezett és Székely igazságügyminiszterrel azonnal megkezdte a katonai perrendtartás ügyeben a Becsben félben- maradt tanácskozások folytatását.

A kolera.

Budapest, érk. délután 2 őrá. SO A bfeliigyminiszterhez az utolsó 24 óra alatt se Budapestről, se a vidékről nem érkezett kolera bejelentés.

Véres nópgy&lés.

Lesz bátorságunk szembenézni a közösségből származó kérdések egesz komplexumával. Nyíltan és becsületesen keressük a megegyezést, mely méltó egy önérzetes nemzethez és annak koronás királyához.

Egyelőre a következő reformok megvalósi- tasara törekszik a kormány:

1. A katonai bűnvádi perrendtartásban a magyar nyele érvényesülése.

2. A jegybank készfizetőségének biztosítása.

3. A hadfelszerelésekből a magyar ipar arányos részesedése.

Ha a függő kérdések elintéztetnek és a törvényhozás a polgári perrendtartást és a véderőreformot megalkotta, akkor kerül a sor a választójog és a közigazgatás demokratikus átalakítására. Sürgős feladat, hogy a nép széles rétegei mai jogtalan helyzetükből kiemeltessenek. (Zajos éljenzes és tetszés.)

A kultuszminiszter Egerben

Eltér. (Érk. d. u. 2 ő. 15 p.)

Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter számos munkapárti képviselő kíséretében tegnap Egerbe ment, hogy választóinak a mandátumot megköszönje. A miniszter beszédében megemlékezett a politikai helyzetről es különösen a tárcája körébe tartozó fontosabb ügyekről tett nyilatkozatokat.

Pál'iá. (Érk. d. u 2 őrá 45 perc.)

A vasutasok mozgósítása ellen tegnap tartott népgyülés véres verekedéssé fajult. A tömeg revolverekkel lölt a katonaságra, mely fegyverét használta. Négy ember meghalt.

Habár a kormány erélyes fellépése és intézkedései következteben a sztrájkmozgalom teljes lecsendesedése rövid idő alatt várható, Párisban mégis nagy az aggodalom, mert az élelmiszerkészletekben — a megzavart vrsuti forgalom következtében — nagy a hiány, mely egyelőre sehogy sem pótolható.

Vonatkisiklás.

SBWMCBi (É:k. d. u. 2 6-a 25 p.)

Ma d. e. a Budapestről érkező 406. számú személyvonat kisiklott. 4 kocsi felborult. Az egyik főkalauz szörnyet halt, a másik mindkét lábát elvesztette és haldoklik. 4 utas életveszélyesen megsebesült. A forgalom megakadt. A gondatlan vasúti őrt állásitól felfüggesztették.

Léghajón Amerikából Angliába.

New-Jork (Érk. d. u 2 óra. 45 perc).

Delman hírneves amerikai leghajós ma felszállt, hogy Európába jusson. Scotland közelében 15 csomó sebességgel haladt Anglia felé.

TÁRCA.

Az örökség.

— Irta: Verő Endre. —

A vidéki élet sehol olyan álmosnak, olyan egyhangúnak nem tűnik fel, mint abban az egyszerű, tiszta kis mezővároskában, ahol történetünk lejátszódik. A kis házacskák tökéletesen egyformák s szinte hihetetlennek látszik, hogy élő teremtések laknának benne. Leginkább visszavonultan élő nyugdíjasok lakói, kik már az élet hivságos örömeiről már régen lemondtak s most viharvert tagokkal igyekeznek a pihenésben gyönyört találni, egyebet az elkoptatott i élet úgy sem hagyott reájuk. A házacskák 1 körül kert van s kertben a csendes öregek szemlélhetők, amint egyet-mást tesznek-vesznek, j saját művelte földecskéjükön.

Az egyik ház ablakában egy fiatal leány ül. Vagy huszesztendős lehet. Hogy szép is legyen, ahhoz egy kis boldogság hiányzott j neki . . . vagy egy kis büszkeség. De ezen a , gyengéd, szőke arcon, ezen a kecsesen gömbö- j lyödő vállon mindent eltörölt a létnek rájuk nehezedő árnyéka. Ez a kedves gyermek az élet utcájának nem a napos oldalán született ) Elgondolkozva tartott a kezében egy levelet, j tekintete beieveszett a derűs napfénybe. Egy- J szerre összerezzen, mert az ajtón kopogtattak. ! Bizalmasan, anélkül, hogy a »szabad«-ot megvárná, lépett be a szobába az öreg cseléd. Feszült figyelemmel fordult a fiatal leány tekintete a kezében levő levélről erre az asszonyra, kinek durva, paraszt vonásai voltak, akinek simán hátrafésült fekete hajában a tehér főkötő

alatt ezüstös szálak húzódtak, akinek a keze tanúskodott arról, hogy hajdan mezei munkát végzett.

Amig Aliz — igy hívták a fiatal leányt — ! elgondolkozva nézte a cselédet, ez igy kiáltott fel: j

— Oh kisasszony, önmaga megvetette az ágyát ?

— S miért ne tettem volna, Gerőné? Otthon is igy szoktam.

— Az nem mindegy. Itt a kisasszony vendég, a mostoha nagynénjénél üdülésre, mulat- ; ságra van meghiva, itt Aliz kisasszony, egy kicsit el kell kényeztetni magát . . . Amig igy beszélt Gerőné, fel s ala járt a szobában, keresett egy kis port, amit letörülhessen, valami félretolt bútordarabot, amit helyre igazíthasson.

— Meg kell bocsájtania kisasszony, ha úgy beszélek, mintha a ház is az enyém lenne. De hiszen régen itt vagyok már az úrnőmnél, ő szoktatott hozzá a bizalmaskodáshoz. Remélem nem sértettem meg ezzel a kisasszonyt.

Aliz megrázta a fejét. — Igazán nem érdemes nékem itt motozkálni — mondta a cseléd — hiszen mindent úgy rendbe hozott, mint egy angyal. Holnap iparkodni fogok, hogy korábban jöjjek, de szegény úrnőm felöltöztetése mindig olyan sokáig tart, mert maga nem képes . . .

— Persze az én kötelességem volna korán menni — monta Aliz csaknem szomorú komolysággal — hisz az én kötelességem volna e béna nénémet ápolni, amikor itt vagyok a közelében.

Gerőné, meglepetve attól a keserűségtől, ami ebben a mondatban volt, odaállt egeszen A'iz elé és csípőre tévé a kezét, jólelküen nevetett.

— Hát e miatt bánkódik kisasszony ? E miatt ugyan ne szerezzen magának egy rossz percet sem. Önnek az a kötelessége, hogy

A nemzet teherbírása.

A király csütörtökön fogadta a delegáció tagjait, hogy előttük a delegációt megnyitó trónbeszédet megtartsa. A magyar delegáció elnökének, Láng Lajosnak üdvözlő szavaiban, meg a király beszédében találkozott egy gondolat, amelyet kár lenne egyszerű frázisként elröppenni hagyni.

A delegáció elnökének beszéde igy említette: »A nemzet teherviselésik képessége.« A király szavai ezek: »A monarchia két államának pénzügyi teljesítő képessége.« < Ez tudniillik a határ, amelyet a hadügyi’ költségek elkerülhetetlen emelésénél figyelembe kell venni.

A két kifejezés egyazon fogalmat jelenti Az állam pénzügyi teljesítése csak addig terjedhet, ameddig a nemzet teherbírása. Kétségtelen azonban, hogy mindakét formában ruga'mas, sokfélekép értelmezhető fogalom ez, s hogy tulnagyon ne feszítsék, ez a delegáció tagjainak lelkiismeretétöl függ.

Az kétségtelen, hogy a hadügyi milliók fölemelésétől elzárkózni nem lehet. Kézen fekvők azok az igazságok, hogy a Dreud- nought-ok által elnyelt hatalmas összegeket sokkal jobb lenne kultúrára, iskolákra, szűkölködő tisztviselők sorsának javítására, közegészségügyi intézményekre fordítani, — de mig Európa többi állama nem kezdi meg a lefegyverez.’st, mi nem állhatunk elő azzal. S mig a több nagyhatalmak övig fegyverben állanak egymással szemben. Ausztria- Magyarország, különösen a Balkán-felé néző szociális helyzetében- nem lehet kivétel. Aki a mai helyzetben a hadügyi kiadások megtagadása egyszerű, meg nem okolt ál!ás- -----------ol

yan kedves legyen, mint amilyen és a szegény nagynénje házába napsugarat hozzon, hangosan felolvasson neki, szóval megtegye mindazt, amire én, együgyű vén teremtés képes nem vagyok. De ami különben a munkát s az ápolást illeti, amire olyan betegnek szüksége van, aki évek óta béna, ahhoz az ilyen finom kisasszony nem is ért. Az inkább hozzá illik az ilyen vén cselédhez, mint amilyen én vagyok. Azután kell ahhoz keménység is. A kisasszony vigasztal- gatná, sírna akkor is, amikor nem kell, nagyon is lágy lenne. Nem, nem, maradjon csak a dolog úgy, ahogy most van! Nem, nem. Most megyek, hogy elkészítsem asszonyomnak a csokoládét, de ön fogja neki bevinni Aliz kisasszony. Az étvágyat fog neki csinálni, hiszen önt annyira szereti!

Amikor Gerőné elment, Aliz megint a kezébe vette anyja levelét, újból végig olvasta. Néhány hely sokáig fogva tartotta tekintetét.

— Az apád es en, nem vagyunk haszon- lesőbbek, mint ahogy az okosság parancsolja, hacsak jövőt, egy kis hozományt biztosíthatunk neked ! így tehát arra kell emlékeztetnünk gyermekem, hogy miért küldtünk el a nagynénédhez, nem mi vagyunk-e csupán csak a családja ? Valóságos botrány volna, ha a leányunknak idegeneknél kellene dolgozni, mig kis vagyona valakinek másnak jut. Egy kitanult cselédnek, aki tudja a módját, hogyan kell nélkülözhetetlenné tenni magát s aki szinte az egyetlen urává lett a háznak. Milyen ez az asszony ? Nem Írsz róla semmit. Csakugyan olyan rossz parasztasszony, mint ahogy nekünk leírták. Képes leszel-e vele felvenni a harcot, te szelíd galamb te ? Tudja-e a nénéd, hogy a mögött az asszony mögött nagyon furcsa kis rokonság leske- lődik, több semmirekellő, mint szorgalmas mun-