Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-10-13 / 71. szám

2 egyáltalán nincs. Ily körülmények között a j kolera utasítások végrehajtása teljes lehetet- j lenség, a hatóság a rohamosan fellépő ragály tovaterjedését meggátolni — a rendelkezésére nem bocsátott eszközök hiányában képtelen. Az alispán e nyomatékos távirati előterjesz­tésének taláncsak mégis meglesz a kellő ered­ménye. Addig is az alispán utasította Bajó Pál főszolgabírót, hogy válogatott emberekből Bátán polgárőrséget szervezzen és a Dunapart vesze­delméről, az elkülönítésről és a zárlat fogana­tosításairól gondoskodjék, Bátára menjen ő is és a szolgabiróval felváltva naponként legalább 8 órát töltsenek a veszélyeztetett községben, fer­tőtlenítő anyagok elegendő készletéről gondos­kodjék, a járásorvost vigye ki a helyszínére és a szükséges intézkedések végrehajtását minden­kivel szemben biztosítsa. Ezen intézkedés folytán Bajó Pál főszolga­bíró, Kramolin járásorvossal azonnal Bátára’ utazott s a legszükségesebb intézkedéseket azon­nal megtette. Végre! \ belügyminiszter végre szerdán táviratilag értesítette alispánunkat, hogy járványorvost és katonai kirendeltséget küldött Bátára, akik oda még a szerdai nap folyamán meg is érkeztek Ugyancsak kiküldötte a belügyminiszter Hajós Béla dr. közegészségügyi felügyelőt, aki oda csütörtök d. e. érkezett és erről táviratilag értesítette az alispánt, ki csütörtök reggel Drágíts Imre dr. tiszti főorvossal a helyszínére utazott, hogy az ott jelenlevő Bajó Pál fő­szolgabíróval, Kramolin Gyula dr. járásorvossal és Boskovitz Mór dr. körorvossal a még szük­séges intézkedéseket megtétesse. Az ázsiai kolera konstatálása A budapesti kolera vizsgáló intézet szer­dán táviratilag értesitette Simontsits Elemér alispánt, hogy Sümegi Józsefné és Horváth József Bátán elhalt egyének belső részei meg­vizsgáltatván, az ázsiai kolera megállaplttatott. Itt van tehát a baj teljes valójában, most már csakugyan legyen óvatos mindenki. Félő, hogy Bátán a mohácsihoz hasonló kedvező gócpontra talál az ázsiai veszedelem, VÁRMEGYE. Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 12-én tartotta október havi ülését Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos elnöklésével. Jelen voltak: Simontsits Elemér alispán, Papp Gyula árvaszéki h. elnök, Fink Kálmán kir. tanácsos pénzügyigazgató, Alacs Zoltán műszaki tanácsos, Forster Zoltán főjegyző, órff'y Lajos, Sass László közgazdasági előadó, Drágíts Imre dr. t. főorvos, Kiss Ernő dr. t. ügyész, Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsos, Bemrieder János es József, Padányi Andor kir. tanfelügyelő, Fekete Ágoston, Szabó Károly Fischer Imre kir. ügyész. Elmaradásukat igazolták : Perceel Dezső vbt. tanácsos, Jeszenszky Andor, Kovács Sebes­tyén Endre, Török Béla. A főbb határozatokból adjuk a követ­kezőket : Szijjártó János szakcsi és Rufer György kétyi lakos mezőrendőri kihágása ügyében a felebbezésnek hely adatott. Baka Lajos szekszárdi lakos mezőrendőri kihágási ügyében felmentetett. Taubner Ármin tolnai lakos felebbezése elutasittatott, úgy szintén B. Kovács József regölyi, Máté György regölyi, Tatai János szekszárdi, Dorogi János szekszárdi lakosoké és Katona Imre bátai lakos mezőrendőri ügyé­ben a Il-od fokú ítélet megsemmisittetett. A mázai vasúti állomás kibővítéséhez szükséges kisajátítási eljárásra Török Béla elnöklete alatt Kiss Ernő dr. Alacs Zoltán és Száváid Oszkár küldetett ki november 10 éré. Ugyanez a bizottság küldetett ki Alsónyékre november 11-re. A kisszékelyi községi biró a törvényszék vádtanócsának végzésével vád alá helyeztetvén, ellene a fegyelmi eljárás — hivatalától íelfüg- gesztetvén, elrendeltetett. A hivatalfőnökök jelentéséből a főbb ada­tok a következők: A közegészségügy állapota nem volt ked­vező. Ázsiai kolera szeptemberben a megye területén 8 esetben lépett fel és pedig Dunaföld- váron 4, Pakson 2, Dunakömlődön és Szek- szárdon 1 — 1 esetben: ezekből elhalt 4, meg­gyógyult 3, gyógykezelés alatt van 1 Pakson. TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK Vörheny volt ?1 községben 86 eset, 16 halálozással, hasi hagymáz 23 községben 64 eset, 5 halálozással, kanyaró 8 községben 67 eset halálozás nélkül. Roncsoló toroklob 17 községben 32 eset, 2 halálozással, hökhurut 5 községben 8 eset 1 halálozással, gyermekágyi láz 2 községben 3 eset halálozás nélkül. A Ferenc kórházban ápoltatott 503 beteg, felgyógyult ezekből 106, meghalt 6. A kir pénzflgylgazgttóság területén egye­nes adóban és illetékekben befolyt 742698 K, a múlt évi hasonló időszak bevételénél kedvezőbb 192256 koronával. A gazdasági ÓV eredménye szomorú csa­lódás. A búza kivételével -a többi gabona- nemüek terméseredménye a várakozáson alul maradt. Busából bevetett terület 106 ezer k. hold, holdanként 8 80 mm., termett összesen 932 ezer mm., a tavalyinál több -12 ezer métermázsával. Rozsból bevetett terület 86 ezer kh. ; hol­danként termett 8 mm.; összesen 288 ezer mm., a tavalyinál kevesebb 36 ezer métermázsával. Árpából bevetett terület 31 ezer kh., hol­danként termett 65 mm., összesen 201 ezer métermázsa, a tavalyinál kevesebb 26 ezer métermázsával. Zabból bevetett terület 36 ezer kh., hol­danként termett 6 mm., összesen 216 ezer mm., a tavalyinál kevesebb 98 ezer métermázsával. Tengeriből bevetett terület 64 ezer k. h.; termett holdanként 10 mm., a tavalyinál keve­sebb 150 ezer mmázsával. Burgonyából bevetett terület 23 ezer k. hold, termett holdanként 44 mm., összesen 1 millió 12 ezer mm., a tavalyinál kevesebb 612 ezer mmázsával. A bortermés eredménye a múlt évben 260 ezer hektoliter vólt, az idén alig termett 15 ezer hektoliter. A takarmánytermés kiválóan jó volt. — A dohánytermés kielégítő. Az állategészségügy nem javult lényegesen. A törvényszéki fogházban letartóztatva volt 83 egyén. — A közigazgatási bizottság és a köz­egészségügy Tolnavármegye közigazgatási — bizottsága szerdán tartott üléséből távirati meg­keresést intézett a belügyminiszterhez, kérve, hogy midőn a kolera laboratórium ázsiai kolerát állapit meg, az a vármegye alispánjával ne mint eddig, 3—4 napi. késedelemmel, hanem még a megállapítás órájában táviratilag közöltessék; továbbá, hogy a megyei járványbizottság által hetekkel ezelőtt tett felterjesztés alapján a meg­alkotott közegészségügyi szabályrendeletek so­ron kívül elbíráltassanak és igy azok végre­hajtása lehetővé váljék : hogy a kolera-védeke­zésre szükséges karhatalmi segédlet a jövőben is csendőrség által láttassék el és végül, hogy a vármegye alispánja által Bátára kért járvány­orvos és katonai karhatalom haladéktalanul ki­rendeltessék. Az uj királyi tanfelügyelő beköszöntője. Vármegyénk közig, bizottsága e hó 12-én tartotta meg rendes havi ülését, melyen Padányi Andor uj tanfelügyelőnk ez alkalommal először jelent meg és előterjesztette jövő működésének a tervét. A tartalmas programm, mondhatjuk általános figyelmet és tetszést keltett s a jelen­voltakat arról győzte meg, hogy Tolnavármegye tanügyének vezetését a régi, kipróbált kezekből, kiválóan képzett, ambiciózus fiatal erő vette át, aki, mint maga is mondja, a régi nyomdokon haladva, vármegyénk oktatásügyét még maga­sabb nívóra emeli. Az uj tanfelügyelő előre is kijelentette, hogy nem akar ujitó lenni, meg­becsüli elődjének, mindnyájunk által nagyra- becsült Tihanyi Domokos kir. tan. nyugalmazott tanfelügyelőnek bölcs intézkedéseit: ezeket nem mellőzni, hanem rájuk építeni, azokat tovább fejleszteni törekszik. — Rövid ittmüködése s Tihanyi Domokos egyéniségének közvetlen meg­ismerése, máris meggyőzte arról, hogy jövő működése, igazán természetes folytatása lehet az előzményeknek. Annyira jól megművelt talajra lépett, hogy örömmel veszi fel az elődje által elejtett fonalat s féltve őrzött gondja lesz, hogy az általa a nemzeti műveltségnek s a hazafiui szellemnek megnyert területet teljes épségében fentartsa, megerősítse s még jobban kifejlessze. Az eddigi munka eredményeinek a tovább­fejlesztése, előre haladó korunk követelménye, nem luxus, — természetes szükség, nem a nem­zet öntetszelgési vágya. Aki nem érti meg a rohamosan megváltozott állapotokat, nem igyek­szik azokhoz hozzánevelni erőit, meghasonlik önmagával, átkozni fogja társadalmi helyzetét 1910 október 13 és viszonyait, ellenségét látja mindenkiben és mindenütt, elveszíti önmagát is, — él, de nem ő, az állat él benne, az örök emberi, a fölemelő lélek megnyilatkozása nélkül. Erezzük, sőt tudjuk valamennyien, kik a jelenkor társadalmi mozgalmait, vajúdó problé­máit megfigyelni képesek vagyunk, hogy nagy az elégedetlenség, sok a panasz mindenfelé. A köz reménye a javuláshoz, egy letarolt, puszta terület, sehol semmi vigasztalás, üresen kong az emberek lelke. Csak egy csapatja a társada­lomnak érzi otthon magát, a természetes zsenik, a feltalálók, kik napról-napra uj csavarokat, uj áttételeket raknak a nagy gépezetbe s naponta uj ámulatba, uj zavarba ejtik a többit, — a tömeget. " A gyakorlati tudományok korába jutottunk s kétségbeesve tapasztaljuk, hogy ez a tudo­mány sem boldogít! Ez a megrázó kép lebeg előtte, ez viszi, ez ragadja a munkába, ez neveli erőit, mert sejti, hogy mi hiányzik nevelésünkből és sietni szeretne erre rávezetni minden nevelő tanítót. Rávezetni arra, hogy hogyan tegyék a tudo­mányt ismeretté, tudássá, — hogy látni, érezni, gondolkozni, tenni tanítsanak, a természet kérlel­hetetlen törvényei mellett szedjék elő az atikai törvények mindent kiegyenlítő erejét s ezek segítségével neveljenek teljes, egész embereket. Ehhez a munkájához legelső és legfőbb eszközéül a vezetésére bízott tanítóság egységes közreműködését fogja tekinteni. Megkeresi őket közvetlen működésűk kis területén, megismerteti velük a küzdelmes élet által fölvetett panaszokra kitanult pedagógiai gyógyszereit, beléjük oltja a nép iránt érzett gondos szeretetét, feltárja előttük a természet és erkölcs világának eredeti szépségeit, az abszolút jót, szépet és igazat, — hogy állandóan tartalmas legyen azok lelke, kik jóra, szépre és igazra vannak hivatva nevelni a jövő nemzedéket. A második tényezője az iskolák helyi hatóságai lesznek. Ezeket iparkodik megnyerni önzetlen és tudatos munkatársaiul, megértetvén velük, az egyszerűbbekkel is, hogy a község gyermekeinek az észszerű nevelésére szánt anyagi és erkölcsi áldozata legjobban gyümöl­csöző tőke, mely munkás, erkölcsös, hazafias, müveit lelkű és békés polgárokat van hivatva nevelni. Végül, ha szükségét fogja látni, törekvései tisztaságának a tudatában, bátran és egyenes szóval fordul a gondjaira bízott népoktatók főhatóságaihoz is, megértést ésjóakaratu támo­gatást kérve törekvései kivitelében, az esetleg felmerülő nehézségek, akadályok elhárításához. Ezen munkája közben a törvény s a tör­vényes alapon álló szabályzatok, utasítások és rendeletek bibliája lesznek a védőfegyvere; védekezik velük, de nem öl általuk, mert az a meggyőződése, hogy létesítőik életet adni, nem halált osztogatni szándékoztak általuk. E tekintetben álláspontja az, hogy minden törvény, szabályzat, utasítás és rendelet jó, mert alkotóik jó szándéka elvitázhatatlan, csak azt a jó szándékot kell észrevenni s a végrehajtásnál alkalmazni. A népoktatási törvények, szabályzatok, utasítások es rendetetek végrehajtó fórumához, a közigazgatási bizottsághoz fordul végül, telve idealizmussal, szeretettel és ifjú akaraterővel. Tudja, úgymond, hogy a közigazgatási bizottság törhetetlenné acélozhatja erőit, de viszont el is ernyesztheti. Azért kéri a bizottságot, méltassa nagyrabecsült figyelmére működését, mert hiszi, hogy ha képes lesz megnyerni érdeklődésüket, feléje fordul bizalmuk is. Levelek. Rózsaszínű, illatos levélkék Emlékeim legdrágább kincsei, Gyakran ellapozgatok közöttük, Kisértnek a múlt emlékei. Igaz szívről mond regét az egyik, Másik örök tavaszról beszél; Szerelmében mindenét odaadja, S csak egy csókot — többet mit se kér. Két kis angyal forrón átölelve Tartja egymást a harmadikon Keltezésnek a menyország van rajt, Czimzésnek meg a paradicsom. A többi is boldogságot igér, öleléssel, csókkal van tele; De legjobban azt szeretem mégis, Mélynek üres mind a két féle. A legdrágább egy hervadt levélke, Nincs betű rajt, sem csók, sem kelet, Ölelés közt dobogó szivedről, Loptam ezt a — rózsalevelet! Tóth Béla

Next

/
Thumbnails
Contents