Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-10-06 / 69. szám
1910 október 6. TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK Olyan egyének, akik sokat ülnek és kevés mozgást végeznek, majdnem mindany- nyian nehéz székelésben szenvednek. Egy fél pohárnyi természetes erencz József-ke- serüvizet reggelenkint éhgyomorra használva, meg szünteti a bél renyheségét anélkül, hogy más orvossághoz kellene folyamodni. A «Medical Mirror* című amerikai orvosi szaklap ezért a következőket írja : »A természetes Ferencz József-keserü- vizre minden székrekedés meggyógyul « PÉNZINTÉZETEK. — Renfeivüll közgyűlés. A Molnár féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár részvénytársaság folyó hó 6-án Dr. Leopold, Kornél elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. A jegyzőkönyv hitelesítésére Bodnár István és ifj. Leopold Lajos részvényesek kérettek fel. A közgyűlés elfogadta az igazgatóságnak az alaptőke fölemelésére vonatkozó javaslatát és elhatározta, hogy tekintettel a vállalat nagy arányú fejlődésére, főleg a naptár és iróalzat- gyártás terén a külföldön is elért jelentékeny sikereire, az alaptőkét 200 darab uj részvény kibocsátásával 200,000 koronára emeli fel. — A részvények folyó hó 24-ig jegyezhetők úgy a társaság, mint a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank helyiségében. A 400 koronával teljesen befizetett 400 korona névértékű bemutatóra szóló uj részvények 425 korona árfolyam mellett bocsáttatnak ki, bélyeg és egyéb költségre fizetendő darabonként 5 korona. Az uj részvények már a folyó üzleti év eredményeiben részesülnek, a 25 korona felpénz a tartalékalap javára esik és a 425 korona árfolyam bő indokolását találja abban, hogy a társaság eddigi tartalék tőkéjéből minden régi részvényre 50 korona jut és hogy az uj részvények után kamat fizetés a folyó üzleti évből lejáró négy hónapra nem igényeltetik. A befizetések f. évi november hó 4-ig teljesitendők. Azután a közgyűlés az alapszabályokat módosította a fölemelt alaptőke szerint. Az igazgatóságban megüresedett állásokra Szeghy Sándor gyógyszertártulajdonos és dr. Krön Ferencz ügyvéd választattak meg. KÖZGAZDASÁG. A dunaföldvári állategészségügyi vizsgálat. A «Tolnavármegye és a Közérdek* múlt hó 29 ik számában «Állategészségügyi vizsgálat* címen egy közlemény jelent meg, melyben a dunaföldvári állategészségügyi intézmények körüli eljárás «egyenesen megdöbbentőnek», míg az én községi állatorvosi ténykedésemet «hibás*-nak és olyan színben levőnek tüntette fel, mintha én kötelességemet nem a hivatalos esküm, az érvényben levő törvények és hatósági rendeleteknek megfelelőleg teljesíteném. Ezen súlyos vádakkal szemben válaszom a következő : Dunaföldváron a közfogyasztásra szolgáló szarvasmarhák évtizedek óta községi közvágóhídon lesznek levágva és feldolgozva. Vágások alkalmával mindig jelen vagyok. Az állatokat élő és levágott állapotban történt megvizsgálás után hivatalosan lebélyegzem. Minthogy pedig Dunaföldváron ezidöszerint sertésközvágóhid nincsen, ennek folytán a köz- fogyasztásra szánt sertések levágása és feldolgozása a dunaföldvári hentesek lakásán történik. Azt hiszem, ilyen viszonyok közt, mindenki igazat fog nekem adni, hogy nincs olyan állatorvos, vagy vágóbiztos a földön, aki a község különböző részeiben lakó és különböző időben vágó 30 dunaföldvári hentesnél minden egyes vágásnál jelen tudna lenni és a sertéseket élő és levágott állapotban a helyszínén képes lenne megvizsgálni. Fizikailag lehetetlenség egy nap alatt 30—34 órai munkát végezni. Amennyire emberileg lehetséges, mindig jelen vagyok a sertések levágása és feldolgozásánál. De többször előfordul, hogy minden egyes vágásnál nem tudok megjelenni. Azért azonban legjobb lelkiismeretem szerint vallom és állítom, hogy egyetlen deka sertés- és marhahús sem lett még Dunaföldváron kimérve, melyet előzőleg legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint meg nem vizsgáltam volna. Igazán nem tudom megérteni, hogy miért vagyok én ilyen viszonyok közt hibás es miért olyan megdöbbentők az állategészségügyi állapotok Dunaföldváron ? Hisz a cikkíró ur velem együtt igen jól tudja, hogy ezen megdöbbentő NYILT-TÉR. * BORSZÉKI az ásványvizek királya, angolkór és vérszegénység ellen páratlan gyógyszer. Mint üdítő és hü tö ital a legelső minden vizek között. Főraktár Szekszárdon : ÜGAUZER ADÁM = CÉGNÉL. a szert. OLCSÓ PÉNZKÖLCSÖN! 4'|2°|o alapkamatláb mellett és pedig 10 évtől 65 évi időtartamra, a biriok értékének legmagasabb összegét gyorsan és minden előzetes költség nélkül eszközöl KLAUBER S. Baja, —— bankbizományi iroda, zzzznrr Központi szálloda épület " Régi terhek sokkal magasabb összegre bélyegmentesen konvertáltatnak és a többlet a kölcsönkérőnek saját kezéhez készpénzben kifizettetik. Ügynökök felvétetnek.! állapotok Tolnavármegye több olyan nagyobb ; lélekszámú községében is fennállanak, ahol ser- 1 tésközvágóhid nincsen. Ezen állapotoknak egyedüli oka abban rejlik, hogy a m. kir. földmivelésügyi miniszter j előbb bocsájtotta ki 54,300/111. 1. 1910. számú rendeletét a husvizsgálat tárgyában, mielőtt arról gondoskodott volna, hogy a községekben megfelelő szarvasmarha- és sertésközvágóhidak telállittattak volna. Ezzel csak szaporította azon hatósági intézkedések számát, melyek a való életben rendszerint végrehajtatlanoknak bizonyulnak. A hivatkozott számú miniszteri rendelet életbelépése után azonnal szóban és írásban kérdést tettem felsőbb hatóságaimnál, de senki- sem volt képes megmondani, hogy az adott viszonyok között mint lehet annak eleget tenni. Azért tehát hálás köszönettel venném, hogy ha cikkíró ur szives lenne velem tudatni, hogy a vázolt helyzetben mint kellene eljárnom, hogy a földmivelésügyi miniszteri rendeletnek betű szerint elég tétessék. * Dunaíöldvár, 1910 szeptember 30. Kraus* Gyula, közs. állatorvos. * E nyilatkozatra cikkírónk válasza igen rövid és egyszerű. Nem hiszi azt, hogy a Dunaföldváron leölt sertések húsát fizikai lehetetlenség napról napra megvizsgálni. De ha ez fizikailag lehetetlen volna is, akkor is módot kell arra találni, hogy megvizsgálatlan hús ne kerül ön árusításra. — Annak a kérdésnek tárgyalásába, hogy hogyan tesz, vagy tegyen eleget a dunaföldvári községi állatorvos hivatalos kö telmeinek és a minisztert rendeletnek, nem megyünk bele. Ezt majd elintézi a földmivelésügyi miniszter. ___________________ KÖ ZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Köszönetnyilvánítás. Felejthetetlen emlékű üzv. Laky Józsefné sz. sikabonyi Ángyul Irén a jó gyermek, szerető anyja, testvér és sógorné Sí elhunyta alkalmával tanúsított mély részvétükért fogadják hálás köszönetét a gyászoló családnak. •) E rovat alatt kőzöltekért nem vállal felelősséget Nemzeti Szálloda BAJA. Deutsch Mátyás tulajdonos. Elsőrangú szálloda a főtéréi., a posta, távírda, intézetek és a városház közelében. 22 szoba, olcsó árak, rendkívül tisztaság, kitűnő konyha, elsőrangú kávéház. Saját kocsijai minden vonatnál. v . 10988. sz. tkvi 1910. J ' Hirdetmény. BATA községnek telekkönyvi betétei az 1886: XXIX., az 1889: XXXV1I1. és az 1891 : XVI. t.-cikk értelmében el készíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az 1886: XXIX. t.-cikk Is. és 17. §-ai alapján — ideértve e §-oknak az 1889: XXXVIU. t.-cikk 5. és 6. §-aiban és az 1891 : XVI. t -cikk 15. §. a. pontjában foglalt* kiegészítéseit is — valam:nt az 1889: XXXVIII. t.-cikk 7. §-a és az 1891: XVI. t.-cikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegjzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-cikk 22. §-a, illetve a* 1889: XXXVIII. t. cikk 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis i9ll. évi április hó 15. lapjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, akt időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányra nem szolgálhat; 2 hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t-cikk 16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak at 1889: XXXVIII. t.-c. 5. és 6. íj aiban foglalt kiegé-zitéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, i ásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1911. évi április hó ÍR. napjáig bezátólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosz- szabbitható záros határidó letelte után ellentmondásuk többé 5 figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülírt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilván- könyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának ar 1889: XXXVIII. t.-cikk 16 §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmató kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1911. évi április hó 15. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg n;m hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és esak az Időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A szekszárdi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 1910. szeptember hó 21. Dr. Sonnevvend Frigyes, 1—3 kir. törvényszéki birő. A kiadmány hiteléül : Dánay Iónon tlkönyvvezető. 5 667. szám végreh. 1910. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-c. 102. íj-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti V. kér. kir. járásbíróságnak 1910. évi XX. 553J3. számú végzése következtében, Dr. Lichtschein Lajos búd.pesti (VI., Dalizinház utca 10.) ügyvéd által képviselt Szűcs Ödön budapesti cég javára, 437 korona 95 fillér s járulékai erejéig 1910i évi szeptember hó 10-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és U20 koronára becsült következő ingóságok, u m.: egy vetőgép és kukorica nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szekszárdi kir. járásbíróság 1910. évi V. I. 302 2. számú végzése folytán 437 kor. 95 fillér tőkekövetelés ennek 1910. évi június hó 11. napjától járó 5% kamatai és eddig összesen 81 korona 40 fillérben biróilá|g. már megállapított költségek erejéig, Kistengelicen a 45. ö. i. számú házban leendő megtartására 1910 évi október hó 18-ik napjának délutáni */,4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-c. 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. , Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1908. évi XLI. törvénycikk 20. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Szekszárd, 1910. évi szeptember hó 28. napjái. NEUSCHL KÁROLY kir. bírósági végrehajtó. Gyógyhatású ártézi vizű Hungária gőzfürdő Szekszárd. Fürdőmegnyitás reggel 6 órakor Vasárnap d. e. férfiak d. u. nők (mérsékelt áron). Hétfőn d. e. férfiak, d. u. nők. Kedd > > » > Szerda > » » > Csütörtökön d. e. férfiak, d. u. nők. Pénteken férfiaknak Szombat d. e. férfiak, d. u. nők.
