Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-09-29 / 67. szám

2 1910 szeptember 29. TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK Előfizetési felh'vás! A Dunához. 1910. évi október hó l-ével uj előfize­tést nyitunk a Tolnavármegye és a Közérdek cimü lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kik­nek előfizetése lejár, felkérjük, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fenakadás ne történjék Előfizetési feltételek : Egész évre . . . 16 korona, Fél „ ... 8 ,, ÍXeg-yed évre . 4 .. Hazafias tisztelettel a „Tolnavármegye és a Közérdek“ politikai hetilap kiadóhivatala. Az uj vasúti menetrend. A lapunkban már közölt októberi menet­rend-változás csakugyan, úgy mint jeleztük, nemcsak, hogy nem előnyös, hanem a réginél határozottan hátrányosabb városunkra nézve. így a délben 12 óra 15 perckor Budapestre érkező fiumei gyorsvonat kikapcsoltatván a for­galomból, az avval való eddigi kellemes össze­köttetésünk megszűnik és az uj menetrend sze­rint délután 4 óra 10 perc helyett ezentúl már 2 óra 55 perckor lesz a pécsi vonattal Budapest­ről az indulás. Ezek szerint a legfontosabb változások az uj menetrendben, hogy az eddigi 12 óra 15 perc helyett csak 1 óra 40 perckor érkezünk Buda­pestre és vissza már d. u. 2 óra 55 perckor lesz az indulás, úgy, hogy az eddig élvezett ama kényelem, hogy még délben Budapestre érkezve, csaknem négy órai ott időzés után még ugyanaznap délután vissza lehetett jönni, meg­szűnik. Az uj menetrend szerint október elsejétől kezdve, Szekszárdról reggel 9 óra 14 perckor indul a vonat, amely d. u. 1 óra 40 perckor érkezik Budapestre. Ezzel a vonattal Sárbogár- don csatlakozást nyerünk a Budapestről reggel 8 óra 25 perckor Dombóvár felé induló személy- vonathoz, a Sárbogárdról d. e. 11 óra 44 perc­kor, Budapestre induló, már említett pécsi gyors­vonathoz és a Sárbogárdról déli 12 óra 21 perc­kor, Székesfehérvárra induló gyorsvonathoz. A másik léngegesebb változás, hogy d. u. már 2 óra 55 perckor kell a pécsi gyorsvonat­tal indulni, amely Sárbogárdra d. u. 4 óra 43 perckor érkezik és Sárbogárdról 5 óra 4 perckor indulva, Szekszárdra este 7 óra 42 perckor, Bála- székre pedig 8 óra 46 perckor érkezik. Ha már egy óra és 15 perccel hamarabb kell Budapestről indulni, akkor legalább az volna kívánatos és indokolt, hogy legalább ugyanennyi idővel korábban, vagyis az eddigi 8 óra 21 perc helyett, már esti 7 órakor érjünk Szekszárdra és ha eddig két óra és 19 perc volt Sárbogárd­ról Szekszárdra a menetidő, akkor nem tudjuk mi az oka annak, hogy ezt a lassú menetidőt október elsejétől kezdve még meghosszabbítják teljes húsz perccel. A harmadik változás, hogy Bátaszékről az eddigi este 6 óra 55 perc helyett már 6 óra 5 perckor, Szekszárdról pedig este 7 óra 48 perc helyett már 7 órakor indul fölfelé a személy- vonat, amely már este 9 óra 34 perckor érkezik Sárbogárdra, ahol a Budapestről Fiúméba, este 9-kor induló gyorsvonathoz és ugyancsak a Budapestről, este 7 óra 45 perckor induló sze­mélyvonathoz kapunk közvetlen összeköttetést, de Budapestre éjjel csak úgy juthatunk, ha Sárbogárdon este féltiztől éjfél ulánig, vagyis éjjel 12 óra 57 percig várakozunk. Az egész változásból úgy látjuk egyedül a sárbogárdi vasúti vendéglősnek lesz valamelyes haszna, mert eddig a szekszárdi vonat utasai délelőtt fölfelé, délután pedig visszafelé azonnal átszállottak, ezentúl azonban Sárbogárdon ma­rad idő legalább */* óra. A reggel 8 óra 25 perckor Budapestről induló és Szekszárdra délután 3 óra 34 perckor érkező, továbbá Szekszárdról déli 12 óra 10 perc­kor induló és Budapestre este 8 óra 15 perckor érkező személyvonat menetrendje, valamint a Sárbogárdról reggel 5 óra 55 perckor induló és Szekszárdra reggel 8 óra 17 perckor érkező, Bátaszékre pedig 8 óra 25 perckor induló vonat menetrendjei nem változtak, a vonatok az eddigi cammogással érkeznek és indulnak. Buda, Mohács s Nándornál elfutó, Tán honom könnye vagy, te nagy folyó r Egykor a költő így aposztrofált: Mi büszkeségünk, hatalmas Dunánk! Hozzunk amikor Dévénynél bejösz, Duzzadhatsz széles, dús partok között. Vizedet járja sok pompás hajó, Itt leszel nagy és szép magyar folyó! És partjaidon ősi romok állnak: Egy ezredéve mi magyar hazánknak. S dolgoznak a magyar munkáskezek, Hogy a föld s a gyár adjon kenyeret. Nekik kenyeret s szebb jövőt a honnak, Hisz' könyei a múltért sokat folytak. Buda, Mohács s Nándornál elfutó, Téged növelt e sok könny nagy folyó 1 Könyüin lettél naggyá e hazának — Mily ősi átok, hogy most reátámadsz 1 ? Mily Isten veri a szegény magyart, Hogy vized hozta most reá a bajt ? Piros vérét ittad, ha szembeszállva Karddal kezében ment a hős halálba. Elringattad, ha már kétségbeesve, Hullámsirodban pihent meg a teste. Mint testvélünk, olyan voltál nekünk, Ki biztatott fel mégis ellenünk? . . . Ha úgy kell lenni, törd ki inkább gátad S lepd el tengerként földjét e hazának. Ha e tengerbe vesznénk is mindnyájan, Szemtől-szembe’ viaskodnánk az árral De mért teszed, te szép magyar folyó, Buda, Mohács s Nándornál elfutó — Miért teszed, ki honunk könnye vagy, Kezed reánk, hogy im orvul lecsap — S a magyarra, kit mind szemben talált, Most ráhozod a sárga orvhalált!? Huutliy István. HÍREK. — A pécsi püspök gyásza, özv. gróf Zichy Jánosné, gróf Zichy Gyula megyés püspökünk és gróf Zichy János kultuszminiszter édesanyja folyó hó 26-án elhunyt. Az elhunyt úrnőt Nagylángra szállítják a családi sírboltba. — Személyi hir. Apponyi Géza gróf vbtt. főispán, ki utóbbi hetekben gyengélkedett, most már teljesen jól érzi magát s folyó hó 16-tól átvette a főispáni hivatal vezetését. — Dr. Herman Béla főispáni titkár 5 heti szabadságáról vissza­tért. — Nyugalmaztatás. Rodiczky Jenő dr. gazdasági akadémiai igazgató, a kiváló gyapjú- szakértő nyugalomba vonult. — Eljegyzések. Steiner Adolf feljegyezte Sárpilisről Singer Sárikát. Virág Oszkár, a Virág és Kandel budapesti cég beltagja eljegyezte Tamásiból Fehér Sándor leányát Margitot. — Plébános! kinevezés A pécsi püspök Bartinai (Wölfe!) Ferenc pécs-bányatelepi admi­nisztrátort ugyanoda plébánossá nevezte ki — Uj megállóhely. A Keszőhidegkut-Gyönk j és Pincehely állomások között fekvő 67. sz. őr- | háznál Bdecska elnevezéssel megállóhely létesült, mely f. é. október 1-én adatik át a forgalomnak. — Pályázat a postapalotára. A Szécsényi utcán építendő posta és távirda emeletes épüle­tének ügye már-már közeledik a megvalósu­lás stádiuma felé. A kereskedelmi miniszter folyó évi okt. hó 15-ig az építkezésre s annak egyéb munkálataira kiirta a pályázatot, mely a szekszárdi postahivatal főnökénél, Ács Vendel postafelügyelőnél a hivatalos órák alatt be­tekinthető. A népszámlálás előkészítésére Simontsits Elemér alispán a járási főszolgabirákkal f. hó 19-én értekezletet tartott. November 19-én az országos statisztikai hivatal egy kiküldöttjével s az összes számláló biztosok és felügyelők be­vonásával újabb értekezlet fog tartatni. — Beszüntetett vásárok. A kolerajár­ványra való tekintetből újabban, Nagyharsány, Vajszló és Kerekegyházán az október 3., továbbá Izsákon az október 9., Kiskunlacházán az ok­tóber 10-iki vásárok nem lesznek megtartva. — Nem vonulnak be az ajoncok. A IV-ik hadttestparancsnokság területéről az újoncok és a póttartalékosok újabb rendelkezésig nem vo­nulnak be. — A küldött behivójegyek érvény­telenek. — Ázsiai kolera Pakson. A Pakson elhalt Tálig Józsefné belső részei megvizsgáltatván, a bakteriologiaiintézet ázsiai kolerát állapított meg. Ennek alapján Simontsits Elemér alispán f. hó 29-én Paksot zár alá vette. Az elhunyt Tálig Józsefné leánya: Ritter Jánosné szintén kolera- gyanús tünetek között betegedett meg, de álla­potában f. hó 28-ikán javulás állott be. A megye más pontjáról koleragyanus megbegedésekről nem történt bejelentés. — UJ fogyasztási szövetkezet. A vasutas szövetség kaposvári kerülete Dombóváron fo­gyasztási szövetkezetét állít fel, honnét a kerü­let tagjai önköltségi áron szerezhetik be szük­ségleteiket. A szövetkezet részvényének ellenér­tékét 20 koronában állapították meg. — Uj jogtudor. Visy Imre, a pécsi ügyvédi kamara elnökének: Visy Lászlónak fia a kolozs­vári egyetemen jogtudorrá avattatott. — A választás statisztikája kerül ma nyilvánosságra. Eszerint szavazott a választá­son 848,508 állampolgár. A szavazatok az egyes pártok között igy oszlottak meg: Nemzeti munkapárt (255 mandátum) 412.997 Kossuth-párt (58 mandátum) 123.903 Justh-párt (41 mandátum) 125.206 Pártonkivüli 67-esek (21 mandátum) 51090 Néppárt (13 mandátum) 43.707 Pártonkivüli 48-asok (9 mandátum) 21.308 Nemzetiségiek (8 mandátum) 50.965 Kisgazdapárt (4 mandátum) 9 679 Demokratapárt (2 mandátum) 2.853 Keresztényszociálista-párt (1 mandátum) 3.766 Parasztpárt (1 mandátum) 1.310 Szociálisták (mandátum nélkül) 1.715 összeadva a hatvanhetes és a nyegyven­nyolcas pártok szavazatait, azt látjuk, hogy negyvennyolcas szavazat volt 270.117 hatvanhetes pedig 565 378 — Vállalkozók képesítése A kereskedelmi miniszter szigorú rendeletet intézett az állam- épitészeti hivatalhoz és azt másolatban meg­küldte minden törvényhatóságunkhoz. A rendelet széleskörű ellenőrzésre utasítja az államépitészeti hivatalt, hogy a közszállitásoknál képesítéssel nem biró vállalkozók a pályázatból kirekesz­tessenek, illetve munkálataik képesítéssel biró megbízott által a helyszínen ellenőriztessenek. — Nagyszokoly kérelme. Nagyszokolyban és a környékén az utóbbi időben rohamosan terjed a szöllőtelepités hazai vesszőkkel. Mint­hogy a szöilösgazdáknak nagy mennyiségű szén- kénegre volna szükségük és a tamásii szénkéneg- raktár messze esik, az ut is az év nagy részé­ben használhatatlan, de meg a tamásii szénkéneg- raktár nincs kellő készlettel ellátva, a község azt kéri a földművelési minisztertől, hogy Nagy­szokolyban szénkénegraktár felállítását engedé­lyezze. A községnek és a szomszédságában fekvő Magyarkeszi, Felsőireg és Szemcséd köz­ségeknek évi szénkéneg szükséglete 445 méter- mazsa. — Egyleti ügyek A hátai temetkezési egy­let módosított alapszabályait a belügyminiszter lényeges változtatások eszközlése végett vissza- küldötte. — A Dunaföldvár—bátal halászati tár­sulat határozatát, mely a tagok járulékát hol­danként 10 fillérben állapította meg, a földműve­lési miniszter jóváhagyólag tudomásul vette. A társulati halászatok egységes bérbeadására vo­natkozólag azonban a miniszter ragaszkodik az elődje által erre vonatkozólag hozott határozat kifogástalan végrehajtásához és az üzemterv megfelelő módosításához. A miniszter a halfo­gásnak a tilalmi időszak alatt való szünetelését kívánja és ebből lolyólag a halászterületeknek rendes őrök által való felügyeltetését, amely célra anyagi segélyt is helyez kilátásban, de e célból alapos tájékoztatást kér az alkalmazott őrök számáról ezek járandóságairól, szerveze­tükről és tevékenységűk eredményéről. A mi­niszter elkészítteti a medgyesi és fajszi ivadék­nevelő telepek terveit. — Magyar ménes diadala a külföldön. A bécsi vadászkiállitás ménescsoport kiállításán az első állami tiszteletdijat, a legnagyobb kitünte­tést két magyar ménes nyerte meg. Ezek a régi, jó világhírnek örvendő Dőry Vimosné-féle/eZsö- leperdi ménes-telep lótenyésztéséből valók. — Jár vány bizottság megalakulása Báta­szék, Báta és Alsónyék községek közegészség- ügyi bizottsága f. hó 19-én járványbizottsággá alakult át Bajó Pál főszolgabíró elnöklete mellett, mely alkalommal beható tárgyalás alá vették a kolera elleni védekezés módozatait. A bizottság elnökéül Schuller József ny. tanító, alelnökökül pedig Purth Adolf bátai és Berényi Jenő alsó­nyéki főjegyzők választattak meg. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Thumbnails
Contents