Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-07-21 / 47. szám
2 munkabér itt marad egy fillérig Szekszárdim, az itteni termelők, iparosok, üzletek élvezik azt, mert a munkabért teljesen fölemészti a helyi fogyasztás, amiből városunkra számot tevő haszon hárul. Mégegyszer a legnagyobb szivbeli örömmel konstatáljuk a részvénytársaság szép sikereit. Megtölti lelkünket a magyar ipar diadalába vetett hit, őszinte öröm. lelkesedés s a legnagyobb melegséggel üdvözöljük mindazokat, akiknek tervelő agyuk, fejlett műizlésiik, tisztes üzleti érzékük a mindenki által könnyen konstatálható, elvitázhatlan szép eredményt létrehozta. • Tolnavármegye közgyűlése. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága tolyó hó 20-án d. e. 10 órakor tartotta nyári rendes közgyűlését, meglehetős gyér számban megjelent tagok érdeklődése mellett, Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos főispán szabadságon lévén, helyettese: Simontsits Elemér alispán elnöklésével, ki a megjelenteket üdvözölve, a közgyűlést megnyitotta. Az alispáni időszaki jelentés felolvasottnak vétetvén, tudomásul vétetett és az abban foglalt javaslatok, nevezetesen: hogy a tolnai laktanyában elhelyezendő katonaság ügyében felirat intéztessék a hadügyminiszterhez, továbbá, hogy a paksi főszolgabírói épületre kiutalt összeg tudomásul vétessék és végül, hogy a nyugalomba vonult Tihanyi Domokos kir. tanácsos tanfelügyelőnek a magyarosítás és a tanügy terén szerzett érdemeiért elismerés szavaztassák, egyhangú helyesléssel elfogadtattak. A belügyminiszternek a gazdasági munkásházak építkezésére vonatkozó, lapunkban már ismertetett rendelete tudomásul vétetett és javaslattételre a pénzügyi szakosztálynak kiadatott. Spettl Imre tamásii járási írnok jutalmazása ügyében a belügyminiszter megtagadó rendelete tudomásul vétetett. A kiszolgált altisztek polgári alkalmazása tárgyában a megye közönsége felterjesztést intéz a kormányhoz és annak pártolására megkeresi a társtörvényhatóságokat. A vármegyei tiszti nyugdíj-alapról szóló szabályrendelet módosítása elfogadtatott, valamint az állatorvosi körök szervezéséről szóló ■szabályrendelet is. A községjegyzői nyugdij-szabályrendelet módosítása és a bába-szabályrendelet a tárgy- sorozatról ezúttal levétetett. Strényer János központi járási hivatal- szolga 608 korona nyugdíjjal nyugdijaztatott. Bodnár István nyug. pénzügyi számtanácsos nyugdijbeszámitási kerelme elutasittatott. A Bátaszékre kért II. gyógyszertár nem engedélyeztetett. Czéh Ferenc ujdombóvári jegyző személyi pótléka beszámíttatott. A kórházi orvosok és tisztviselők fizetési osztályokba való beosztása tárgyában felirat intéztetik a kormányhoz. A magyar orvosok Miskolczon tartandó XXXV. vándorgyülesere Drágíts Imre dr. tiszti főorvos küldetett ki. A dombóvári Erzsébetkórházra megszavazott segély igénybevételének határideje 1913. december 31-ig meghosszabbittatott Mözs község kérelme a kapszegi hid költségei tárgyában elutasittatott, úgyszintén Felső- ireg kérelme a Hajnal-utca rendezésének költségei tárgyában, úgyszintén Diósberény vállalati szerződése és Holczer József volt bátaszéki hordóhitelesitő nyugdíj (vegkielégités) iránti kérelme. A többi alispáni előterjesztések jóváhagyattak és tudomásul vétettek. Kliegl Lajos árvaszéki iktatónak újabb 3 I havi szabadságidő engedélyeztetett. A tiszti ügyészi vélemények alapján a beterjesztett községi határozatok jóváhagyólag tudomásul vétettek ; hatályon kívül helyeztettek azonban : Tamási község szabályrendelete a tiszvise- lőknek adandó előlegekről; — Kölesd határozata a gyermekmenház átvétele tárgyában ; — Möcsény ingatlan eladása: — Szakos határozata a vármegyei bizottsági tagok fuvarköltsége tárgyában; — Báta ingatlan vétele; — Belecska vasúti megállóhely költségeinek kiutalása; — Tengőd kórházi segélye; — Szemcséd iskola felállítása; — Belacz tehénpásztor járuléka; — Madocsa község kocsijának használata; — Szárazd községházi építési alapjának megcsonkítása; — Nagy- mányok községház építése; — Mözs husvágási idő megállapítása ; — Szekszárd rt. városnak az iskolaföldeken való építkezésre vonatkozó határozata feloldatott, úgyszintén Nagyszékely községnek az írnok fizetésemelésére vonatkozó határozata; — Bölcske kártalanítás megadása hatályon kivül helyeztetett, úgyszintén Bonyhád szénkénegfaktár kezelése; Sárpilis községi földek haszonbérbe adása; Gyulaj közkút létesítése és a segédjegyzői állás szervezése tárgyában hozott határozata. Itt jegyezzük meg, hogy több községnek nemcsak a képviselőtestületi határozata helyeztetett hatályon kivül, hanem mivel a határozatok az alakiság megsértésével hozattak, ezért az ilető községi jegyzők ellen a fegyelmi eljárás megindítása is kimondatott. Az alispán előterjesztésére egyhangúlag kimondatott, hogy a budapest—boszniai vasút létesítése tárgyában felír a megye a Kormányhoz és az országgyűléshez és megkeresi a vármegyei országgyűlési képviselőket, hogy e kérdést figyelemmel kisérjék és a vármegye kívánságát támogatásukban részesítsék. A vármegyei székház sürgős tatarozására vonatkozó munkálatok megtételét a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette és az alispánt felhatalmazta, hogy a 3300 korona költséget valamely rendelkezésére álló alapból utalványozza ki. Haypál Sándor árvaszéki ülnöknek 2 havi szabadságidő engedélyeztetett. A jegyzőkönyv hitelesítésére f. hó 13 ika tűzetett ki és a hitelesítésre Leopold Kornél dr. és Bodnár István kérettek fel. Tisztelettel kérjük, hogy az előfizetési összeget lapunk kiadóhivatalához beküldeni szíveskedjenek. vágyak végtelensége, a kívánságok elérhetetlensége s az odaadás szenvedélye él benne. És a végletek embere Lindner, az iró is. O is tud ragyogóan, fenségesen gondolkozni, tele van szépségekkel, rajongással, neki is a legfenségesebb a belső ember, neki is olthatatlan vágya a szerelem. És züllött, hirtelen, gyűlölködő. Emberileg talán legérdekesebb alakja az egész drámának. A szenvedés az a szent föld előtte, ahová csak levetett sarukkal lehet lépni s a lelki ember az egyetlen, akihez csak nagy érzésekkel mer közeledni. De kíméletlen és durva, ha valamit nem jónak lát. Ez a züllött ember tanítja meg Tokeramot, hogy a bünhődésben benne van a kiengesztelés, a szenvedésben a fenség. S ott roskad össze Tokeramo, mikor ezt csak meglátni tudja, vágyódni utána, de végig csinálni nem. Az előadás kitűnő volt. Herczeg Jenő meg tudta értetni a tőlünk idegen japán sajátosságokat, elfogadtatta a hideg, nyugodt modort, a tipegő járást, a finom mosolyt, a gesztusok nélkül való nyugalmat és a rajongást Nipponért. A legszebb jelenetek azonban azok voltak, midőn az idegen típusú emberen erőt vesznek az uj megérzések, az uj meglátások. Az asszony hangján át erőt vesz rajta az érzéki mámor s megtanítja mi az emberi. Elszédül, a hangja forróvá lesz, szavakat keres, tapogatózik, Nippon- ról beszélve mellette érzi a forró asszonyiság minden lüktetését s akkor ismét visszarántja magát. A második felvonásban látjuk, mint hatalmasodnak el benne a vágyak, meg tudja érezTOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK tetni, hogy remeg az asszony elvesztésétől. A finom átmeneteknek, a megérzéseknek, a meglátásoknak egész skálája az, amikor oda omlik az asszony elé, amikor nem más már csak kínlódó, vergődő, szerelmes ember. Amikor a bele- nevelt nyugalom alól kitör a féktelen szenvedély, a legfenségesebb s legrombolóbb indulat a amikor öl, mert szeret. Ahogy elöntik az érzések, a féltékenység, a fájdalom, ahogy kibuggyanva csak egy-egy hang tör elő a torkából, ahogy összeroskad belső zokogásban, s ahogy meghal felsőbb rendű művészet volt. Meggyőződhettünk, hogy Herczeg Jenőben meg van az erő nagyot alkotni, a genialitás, meglátni és megfogni a szerepet ott, ahol kell s megvan a finomságoknak az érzéseknek, az árnyalatoknak egész sorozata lelkében, amivel a látottakat kidomborítja. Ha ezen az utón fog haladni nemsokára a főváros legjobbjai sorában látjuk őt. Gyönyörű jeleneteket adott Saáry Margit. Kerner Ilonája az volt, aminek lennie kellett, főleg a második felvonás nagy jelenésében. Azt az egy-két pillanatig tartó érzósátinenetet, midőn az odaadó asszonyban felülkerekedik a vágy, hogy a most hatalmában levő embert kiforgassa magából, megtorolja rajta mindazt amit véle elkövettek, remekül megcsinálta. Az arcán egy percre keresztülvillan a győzelem mámora, könyörgő szava, gyunyossá válik. Perverzus, mohó vágy a hangjában, hogy ő okozzon szenvedést. Az odakinálás szava gyűlöletté lesz, a könyörgésé ostorcsapás gyanánt korbácsol végig minden érzést. Ezt a jelenetet alig tudnám jobban 1910 julius 21. Szekszárd város államsegély félosztása, A vármegye közgyűlése Szekszárd r.-t. város közgyűlésének a 10.000 K államsegély felosztására vonatkozó, lapunkban már ismertetett határozatát, mely ellen Boda Vilmos és társai felbbezest adtak be, e felebbezés elutasításával, a Nagy György Hangonyi gazdasági tanácsosra vonatkozó részében hatályon kivül helyezte, illetve a Matzon Béla adóügyi aljegyző és Nikitics Imre pénztári ellenőr aljegyzők részére megállapított 32—32 K pótlékot törölte és ehez képest a 10.000 K államsegélynek 42 487 °/0 helyett 46'731 o/o arányban leendő felosztását kimondotta. A törvényhatóság határozatának indokolása a következő : A gazdasági tanácsosra vonatkozó fizetés- megállapitás azért volt hatályon kivül helyezendő, mert azok a rendezett tanacsu városi tanácsnokok, akik állandó és rendszeres hivatali tevékenységet ki nem fejtenek és emellett a közigazgatási előadói teendőket szakszerűen nem végzik, fizetési osztályba egyáltalában nem sorozhatok be és az államsegélyből illetmény- kielégitesben nem részesíthetők. Mivel pedig kétségtelenül megállapítható, hogy a szekszárdi gazdasági tanácsos közigazgatási előadói teendőket szakszerűen nem végez, ebből önként következik, hogy szoros értelemben vett köz- igazgatási tisztviselőnek nem tekintetvén, sem fizetési osztályba nem sorozható, sem az államsegélyből illetmény-kielégítésben nem részesíthető. Nem befolyásolja ezen tényt az a körülmény sem, hogy Nagy György Hangonyi, mint helyettes, a községi bíráskodás keretébe tartozó ügyek elintézésében a képviselőtestülettől nyert felhatalmazás alapján részt vesz, mert a törvény értelmében Nagy György Hangonyi a községi bíráskodás gyakorlásával megbízott jogügyi tanácsos helyetteseként nem is lett volna kirendelhető. Matzon Béla és Nikitics Imre fizetéspótléka is törlendő volt, mert nevezetteknek az 1909. évre fizetéskiegészités nem jár, miután járandóságuk (2072 K) — mindent beszámítva — 22 koronával több, mint amennyi (2050) a felosztásra vonatkozó rendelet szerint őket megilletné, Boda Vilmos és társai felebbezésükkel elutasitandók voltak, mert felebbezésük minden jogi alapot nélkülöz. E törlésekkel 945 K 55 f szabadul fel az államsegélyből, ami lehetővé teszi a többi fizetéskielégitésre szoruló tisztviselők illetményének kedvezőbb megállapítását. A közgyűlés a tiszti ügyész véleményét vita nélkül, egyhangúlag elfogadta. HÍREK. — Személyi hírek- Széchenyi Sándor gróf v. b. t. tanácsos, főrendiházi alelnök kedden reggel Szekszárdra érkezett, ahol részt vett az állandó választmány ülésén, másnap pedig a közgyűlésen és szerdán utazott vissza Nagy- dorogra. — Perezd Dezső vbt. tanácsos, országgyűlési képviselő, a nemzeti munkapárt elnöke Budapestről szerdán reggel Bonyhádra érkezett és részt vett a szerdai törvényhatósági közgyűlésen és még ugyanaznap szerdán visszautazott Budapestre. bárkitől is elképzelni. Az első felvonás első jele netében parányival öbb könnyedség talán jobb lett volna, de ez i enyésző volt ahhoz, ami nagyot később adott Szépen játsz" ta meg az irót, annak különös egyéniségeivel Tur. ityi Alajos. Főleg az utolsó jelenetben volt nagyon jó. Halász Ilonkának jól illett az absolute jó- ságu és naiv Hempel Teri szerepe és kitűnő Bruck doktor volt tudálékos félszegségeivel Lugosi Jenő. Külön meg kell emlékeznünk Szigethy Andor kiváló Hironarijáról. Egy nagyon szép jelenetben — úgy hallom — saját szerzeményű dalát adta elő, előadásbeli finomságokkal, annyi vágy- gyal és érzéssel tele, hogy a legnagyobb élvezettel hallgattuk. Ez a jelenet különben is egyike volt a leghangulatosabbnak s Herczeg Jenő rendezői ügyességét dicséri,' hogy a mi kis színpadunkon minden segédvilágitási eszköz nélkül ilyen illúziót tudott kelteni. A kisebb szereplők összevágó játéka nagyban hozzájárult a sikerhez. Az előadást eddiginél nagyobb közönség élvezte s nagy tetszessél fogadta a művészi jeleneteket Kár, hogy a jégeső kopogása miatt a legszebb részek egyikét csak az első sorokban élvezhették. Ezzel az előadással ismét bebizonyította Farkas Ferenc dr. hogy megérdemli a közönség legmesszebb menő pártfogását. Egyes tagjainak művészete és az öszjáték kiválósága magas nívóra emeli előadásainak értékét. Krammer Zsófia
