Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-04-07 / 16. szám
TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 5 1910 április 7. SPORT. Tennlszpálya megnyitás. A tamási sportegylet április 4-én délután ünnepélyesen megnyitotta tenniszpályáját cigányzene mellett. A játék végeztével egyik vendég lefényképezte a társaságot. Azután öt órai teára a sportegylet helyiségébe ment a közönség, a hol felváltva gramafon és cigányzene szórakoztatta. Este a társaság színházba ment, a hol, miután a nagy záporeső miatt nem volt előadás, az igazgató kabaré-előadást rendezett a kedvéért. A mulatság csak a késői órákban ért véget. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL Köszönetnyilvánítás. Fogadják ezúton mindazon szerető rokon, jóbarát és ismerős hálás köszönetün- ket, kik felejthetetlen édes jó atyánk, illetve apósunk id. Debulay Antal gyászos elhunyta alkalmával akár írásban, akár személyes megjelenésükkel mérhetlen nagy fájdalmunkat meleg részvétükkel enyhítették. A gyászoló család. KÖZGAZDASÁG. Gazdaértekezlet Szekszárdou. Ismeretes gazdaközönségünk előtt azon mozgalom, melyet a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület kezdeményezett a Tolnavármegyében létesítendő cukorgyár felállítása érdekében. Ugyanezen ügyben a folyó évi február 27-én megtartott értekezlet által kiküldött szükebbkörü bizottságnak jelentés tétele végett folyó hó 10-én, azaz vasárnap délelőtt 9 órakor a vármegyeház kistermében gazdaértekezlet lesz, melyre az érdeklődő gazdák ez utón is meghivatnak. Szekszárd, 1910 évi április hó 5-én. Az elnök megbízásából: Molnár József gaz. egy. titkár. Vessző-osztás. A szekszárdi vessző-telepen az amerikai vesszők kiosztása kedden vette kezdetét. A szekszárdi szőlőbirtokosok vesszőszükséglete még mindig igen tetemes és nagy baj, hogy a telep nem szolgáltathatja ki a kívánt vessző szükségleteket, csak erősen leszállított mennyiséget szállít. Milyen jó volna, ha Szekszárd városa az államtól ingyen átadott nagy telepet vesszőtermelésre rendezné be. Eltekintve attól, hogy ez által a szekszárdi polgárok tetemes vesszőhöz jutnának, a város is igen tisztességes jövedelmet biztosíthatna magának. Azonkívül a város az amerikai vesszőkön kívül hazai nemes vesszőket is gyökerezhetne, amelyek kereslete mindig nagyobb és nagyobb lesz, mert a szőlőtermelők fokozott arányban térnek vissza a hazai szőlőtelepítéshez. Szekszárd hires borvidékéről, ha megfelelően vezetett vesszőtelepünk volna, millió számra lehetne a nemesebb hazai vesszőfajokat szállítani és pedig úgy gyökereseket, mint különösen sima vesszőket, mert ezek iránt a kereslet országszerte óriási. Akárhány szőlősgazdánk van, aki 40—50—70 ezer sima hazai vesszőt is elad évenkint igen tisztességes áron. A városi telep, ha létesittetnék és berendezkednék, kezébe vehetné ezt az ügyet és a gazdák bevonásával nagy vessző-kivitelt lehetne biztosítani. A volt állami telepet nem is szabadna más célra használni, mint erre. Ha már az állam abban a hitben, hogy az adózó polgárokkal szemben kötelességét megtette, ezekről a telepekről lemondott és azokat kibocsátotta kezéből, a városoknak és községeknek, kik e telepek nem remélt birtokába jutottak, köteles- ségök azokat a szőlőkultura javára felhasználni és értékesíteni. Országos tenyészállatvásár volt vasárnap és hétfőn Budapesten, melyet az OMGE a Tattersall telepén rendezett. Az ország minden vidékéről nagy számban vettek részt az állattenyésztő gazdák e gépkiállítással egybekötött vásáron, melyet állandósítani fognak. A felhajtott kollekciók között igen szép példányok is voltak, de voltak olyanok is, melyek a kritikát nagyon kihivták. A juryben vármegyénkből Dőry Hugó és Molnár József gazdasági egyesületi titkár vettek részt. Megyénk állattenyésztő gazdáiból többen jelentek meg válogatott kollekcióikkal a tenyészállatvásáron és özv. báró Jeszenszky Jánosné (Hidvég) és Sztankovánszky János (Kajdacs) dijakat is kaptak, az első bikáért, a második sertésekért. A Triesti Általános Biztosító Társalat. (Assicurazioni Generali) f. évi március hó 17-én tartott 78-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1909. évi mérlegek. Az ellőttünk fekvő jelentésből látják, hogy az 1909 dec. 3l-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 1.034.103,236 korona 09 fillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 45.594,154 korona és 37 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 20.902,175 korona 14 fillérrel 394.144,877 korona 43 fillérre emelkedett. A tüzbiztositási ágban, beleértve a betörés- és tükörüveg biztosítást a díjbevétel 18.260,118,363 korona biztosítási összeg után 30.032,501 korona 57 fillér volt, miből 11.650,831 korona 96 fillér viszontbiztosításra forditatott, úgy, hogy a tiszta díjbevétel 18.381,669 korona 61 fillérre rúgott és ez összegből 13.663,715 korona 83 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dij- kötelezvények összege 127.799,977 korona 76 fiilér. A szálitmánybiztositási ágban a díjbevétel kitett 3.851,471 korona 90 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 1.772,890 korona 57 fillérre rúgott. Károkért a társaság 1909-ben 38.550,375 korona 41 fillért és alapítása óta 977.344,967 korona 32 fillért fizetett ki. E kártérítési összegből hazánkra 192.489,457 korona 63 fillér esik. A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 24.677,880 korona 19 fillérre rúgnak, különösen kiemelendők : az alapszabályszerinti nyereségtartalék, mely 6.300,000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamingadozására alakított tartalék, mely az idei átutalással együtt 15.366,461 korona 71 fillérre rúg, továbbá felemlítendő a 160,000 koronára rugó követelésének tartaléka és az ingatlan tartalék, mely az idei átutalással 1.621,418 korona 48 fillért tesz ki. Részvényenként 600 arany frank osztalék kerül kifizetésre. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytán 346.151,371 k. 42 fillérről 366,829,741 korona 68 fillérre emelkedtek, melyek következő- képen vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és jelzálog követelések 77.884,424 korona 11 fillér. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kötvényekre adott kölcsönök 31.094,716 korona 81 fillér. 3. Letéteményezett értékpapírokra adott kölcsönök 3.609,138 korona 57 fillér. 4. Értékpspirok 237.547,814 koronc 18 fillér. 5. követelések államoknál és tartományoknál 9.372,603 korona 39 fillér. 6. Tárca váltók 581.948 korona 79 fillér. 8. Készpénz és az intézet követelései a hitelezők követeléseinek levonásával 7.738,9^5 korona 83 fillér, összesen 366.829,741 korona 68 fil[ér. Ezen értékekből 71 5 millió korona magyar értékekre esik. Az assicurazioni Generáli a múlt évben a »Minerva« általános biztosító részvénytársaságot alapította meg Budapesten, mely társaság a kezességi és óvadék-, valamint az eltulajdonítás, lopás, hűtlen kezelés és sikkasztás elleni biztositáát, nekmülöm- ben a versenylovak, telivérek és más értékesebb tenyészállatok biztosítását vezette be mint uj ágazatokat hazánkban. A szekszárdi főügynökség : Sarkadi Andor. 7. sz. biz. 1910 Hirdetmény. A tamási kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1910. évi március hó 25 én 2177 1910. sz. a. kelt végzésével kiküldött bizottság ezennel közhírré teszi, hogy Dombóvár és Ujdombóvár községre vonatkozólag az 1886 : XXIX., 1889. évi XXXVIII. és az 1891 : XVI. t.-cikkek értelmében szerkesztendő telekkönyvi betétek készítésének munkálata folyamatba tétetvén, a nevezett községben a helyszíni eljárás és pedig az 1891 : XVI. t.-c. 9. §-a értelmében első sorban az azonosítás 1910. évi április hó 20-án és ennek befejeztével a további bizottsági eljárás fog kezdődni. Ennélfogva felszólittatnak: 1. Mindazok, akik az a telekjegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket, igazoló okirataikat mutassák fel; 2. Mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézett szabályszerű beadvány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átírásra az 1889 : XXIX. t.-c. 15 —18. §-ai és az 1889 : XXXVIII. t.-c. 5., 6., 7. és 9. § ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött "bizottság előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illetékelengedési kedvezményétől is elesnek. 3. Azok, a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyéb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Vass István Takács betétszerkesztő-tlkvvezető. kir. járásbiró. 1639. sz. tkvi 1910. Árverési hirdetményi kivonat. A tamási-i kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy a »Zágrábi kereskedelmi forgalmi és nagyipari részvénytársaság« végrehajtatónak Vati István és neje Szabó Teréz végrehajtást szenvedő elleni véghatározási ügyében nevezett végrehajtó 20400 korona tőke, ennek 1909. évi március hó 24. napjától járó S százalékos kamatai, 492 korona per és végrehajtási, úgy az árverési kérvény körül felmerült és ezennel 54 korona 45 fillérben megállapított követelése, valamint az ezennel csatlakozónak kimondott Schneider Károly 121 korona 20 fillér tőke és járulékaiból, Grotti Ármin 154 korona tőke és járulékaiból, Dömötör János 800 korona tőke és járulékaiból álló követelésének kielégítése céljából a szekszárdi kir. törvényszék, a tamásii kir. járásbíróság területén fekvő, a dombóvár 1461. sztjkvben A f 1. sorszám, 397—40/626. hrsz. alatt felvett 496. számú ház 1524 kor. kikiáltási árban az 1910. évi május hó i3. napjának délelőtti 10 órakor Dombóvár községházánál végrehajtató képviselője vagy igazolt helyettese közbenjötte mellett hivatalból megtartandó árverésen el fognak adatni. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a kikiáltási ár 10*-át bánatpénzül letenni, a vételárt 3 egyenlő részletben 5 százalék kamataival együtt- a tamási-i kir. adóhivatalnál, mint bírói letétpénztárnál lefizetni kötelesek, továbbá, hogy a felsorolt ingatlanok a megállapított kikiáltási ár kétharmadánál olcsóbban nem fognak eladatni, a legmagasabb ajánlatot tevő köteles a leütés után bánatpénzét az általa tett ajánlat 10 százalékára kiegészíteni, a különbözetet a kiküldött kezéhez nyomban letenni, különben ajánlata nem fog figyelembe vétetni s a nyomban folytatandó árverésen reszt nem vehet. Az árverési feltételek hivatalos órák alatt ezen tkvi ha tóságnál, úgy Szakcs községházánál megtekinthetők. Tamásiban a kir. járásbíróság mint telekkönyi hatóságnál 1910. évi február hó 26. napján. Váraüy, kir. járásbiró. 186. sz. J910. végrh. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a szekszárdi kir. törvényszéknek 1909. évi 15773. számú végzése következtében dr. Fehér János bajai ügyvéd által képviselt Králik Kálmán javára Kis Károly ellen 2500 korona s jár. erejéig 1909. évi junius hó 24-én foganatosított biztosítási végrehajtás utján le- és felfoglalt és 8320 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: 1 vízimalom, szobabútorok, kocsi, ló stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szekszárdi kir. járásbíróság 1909. évi V, II. 259/6. számú végzése folytán 2500 korona tőke- követelés, ennek 1907. évi november hó 13. napjától járó 5°|0 kamatai, ‘la0/,, váltódij és eddig összesen 351 korona 02 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Bátán alperesnél leendő megtartására 1910. évi április hó 14-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi 60. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi XL. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szekszárd, 1910. évi március hó 29. napján. Manyoky Ödön, kir. bírósági végrehajtó. Budapesti Hírlap Az ország legelterjedtebb és legtekintélyesebb politikai napilapja. Megjelenik naponta (hétfő I kivételével) kora reggel. I Szerkesztőség és kiadó-1 hiv. Bpest, Józ9ef-körut 5. | XXX-ik évfolyam. Előfizetési ára: egy évre 28, félévre 4, negyedévre 7, egy hóra 2-4j K. Eegye3 példány ura 10 f. Minden ember tudja ebben az országban, hogy a Budapesti Hírlap úgy politikai magatartásában, mint társadalmi, müt eszi, irodalmi és gazdasági törekvésében a nemzeti Irányt követi és csak egy célt ismer és ez az, hogy erős hittel és lankadatlan buzgalommal szolgálja a magyar nemzeti érdeket. — Ezért terjedt el a Budapesti Hírlap oly nagy mértékben a magyar komoly hazafias körökben és ezért mindenki, aki lelkében és törekvésében ugyanama vágyakat érzi, mint a Budapesti Hírlap emberei: a Budapesti Hírlapból merit tudást és lelkesedést és aki csak teheti, a Budapesti Hírlapot járatja házához — A Budapesti Hírlapot haszonnal forgatja kezében a családfő, az asszony és az ifjúság egyaránt. Közleményeit mindig a jó Ízlés és a becsületes hazafiság diktálja, értesülései mindig kimerítők és szavahihetők, tartalma válogatott és terjedelmes. Minden magyar embernek figyelmébe ajánljuk a Budapesti Hírlapot.
