Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-07-14 / 45. szám
2 1910 Julius 14 Eddig, amig a túlzó követelőkkel állott szemben: nem adhatott semmit ez az ország, mert csak gyengeségét árulta volna el, most azonban, amikor a bujtogató, a béke útját álló nemzetiségi előcsahosok letörtek, vagyis jobban mondva megsemmisi- tette őket saját népüknek jobb belátása, igen is megnyilvánulhat a magyar nagylelkűség, önként kínálva és ajánlva lel mindazt, amihez a magyar állameszméhez hűen ragaszkodó minden egyes polgárnak igaz jussa van. Meg kell tehát jegyezni mindenkinek, hogy Magyarországon minden nemzetiségi jogos aspiráció csak a magyar nemzeti állam keretén belül, mintegy tudtával, felsőbb szankciójával nyerhet kielégítést. Nincs külön román, szerb, német érdek, de van egy külön mindnyájunkat érintő, nagyra törő eszmény, a magyar nemzeti állam, amelynek égiszé alatt minden honpolgár egyforma joggal élhet és boldogulhat. íme, ez a Tisza beszédjének a tenorja. Erős, egységes nemzeti állam, de egyforma mérték. S ha van seb, gyógyítsa be azt a magyar nagylelkűség . . . Meg kell tehát érteni ezt a hatalmas szózatot nemcsak az oláhságnak, akikhez voltaképen ciinezve van, de a haza minden egyes polgárának. De meg kell érteni nekünk különösen magyaroknak, mert nekünk szól leginkább. Kevesen vették észre, de Tisza sasszeme a jövőt látja. Nem ok nélkül beszélt ö történelmi pillanatokról, a cselekvés negyedórájáról. Tudja, hogy egy bölcs öreg ember, ősz királyunk, a dualizmus és igy a magyar nemzeti eszmék leghatalmasabb védője, élete véghatára felé közeledik és hogyha egyszer lehunyja fáradt szemét, ki tudja, hogy milyen szél fuj majd a Belvedere felől . . . Mert Lueger meghalt, de politikai végrendelete él. A trializmus gondolata egyre erősödik. Szorul a szláv gyűrű. Fojtogat. De polip karja ma még gyenge. Egyesüit erővel szétvághatjuk. Egy év, egy negyed óra múlva azonban minden késő lehet.. . Ezt az igazi nemzeti veszedelmet látja Tisza István, ha nyíltan ki nem mondta is ... B. VARMEGYE. Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 13-ikán tartotta julius havi ülését Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos főispán elnöklete alatt. Jeien voltak: Simontsits Elemér alispán, Forster Zoltán főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Drágíts Imre dr. t. főorvos, Brey Imre pénzügyigazgató-helyettes. Kiss Ernő dr. t. főmozgatná meg a férfi álkapcsait. Ekkor tűrhetetlen lett számára a csend. Újra beszélni kezdett. Gyorsabban. Beszélt a magányról, a nyomorúságról, védekezni próbált, hogy a másik pillanatban annál hevesebben vádolja magát. De mert a férfi még mindig hallgatott, hirtelen elállt a szava. Végigsimitotta kezével a homlokát, mintha valamit el akart volna kergetni onnan és hebegni kezdett: — Nem tudom ... Nem tudom ., . Könyörülj rajtam ... És felhangzott a férfi szava: — Nos ? Fejezd be. És az asszony befejezte: — És Péterke... a gyermek ... ő ... ő — csak az enyém! . Meghajtott fővel, arcát a tenyerébe temetve várta — villámcsapáshoz hasonlóan — a fenyítést ... a csodát... És menydörgésként zuhant is le rá János hangja, ahogy megszólalt: — Te szemét! — mondotta — tudtam! Föléje hajolva, lángbaborult szilaj tekintettel ismételgette: — Tudtam! Ezért hal meg! Tudtam IjMeg- mérgeztem 1 És felegyenesedve, vad diadallal szemlélte az anyát, aki odavonszolta magát a gyermeke bölcsőjéhez, hogy ájultan essék össze a kis halott mellett. TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK ügyész. Alacs Zoltán műszaki tanácsos, Nagy Béla kir. tanfelügyelő-helyettes, Sass László közgazdasági előadó, Jeszenszky Andor, Török Béla, Bernrieder Janos, Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsos, Szabó Károly, Bernrieder József, Fekete Ágoston, Fischer Imre kir. ügyész, Sigora Lajos törvényhatósági állatorvos. Elmaradásukat kimentették : Perezd Dezső vbt. tanácsos, Kovács S. Endre, őrffy Lajos. A nevezetesebb határozatok a következők : Albers Rezső dr. szekszárdi lakos feleb- bezése ügyében (Molnár Lajos rendőrkapitány fegyelmi ügye) a fegyelmi eljárás megindítását mellőző I. fokú határozat helyben hagyatott. A Haasz Mór budapesti lakos ellen indított kihágási ügyben az I. fokon megállapított 300 korona büntetés 600 kononára emeltetett. Studer József decsi lakos mezőrendőri kihágási ügyében a II fokú.Ítélet megsemisittetett. Özv. Bara Andrásné szekszárdi lakos kihágási ügyében a felmentő ítélet helyben- hagyatott. Farkas Ferencné dunakömlődi lakos feleb- bezésének hely adatott. Szekszárd város kövezetvámszedési jog engedélyezési kérvénye felterjesztetett a keresk. miniszterhez. A főbb adatok a hivatalfőnökök jelentéseiből a következők : A kir. pénzügyigazgatóságnál befolyt . egyenes adó 75,198 K, az év elejétől 835,869 : az előző évinél kedvezőtlenebb 383,058 koroná val; a hadmentessegi adónál kedvezőtlenebb 16,479 koronával, a bélyeg- és jogilletékekben kedvezőbb 1759 koronával; az illetékegyen értéknél kedvezőtlenebb 577 koronával, a bor- italadó és húsfogyasztásnál kedvezőtlenebb 1190 koronával. . Tulajdonj g bekebelezési végzés száma 1100, elemi kár bejelentetett 53 községből. A közegészség állapota kedvező volt. Kanyaró volt 23 községben 131 esetben 1 halálozással; vörheny 15 községben 78 esetben 13 halálozással; roncsoló toroklob 13 községben 22 esetben 1 halálozással; hasihagymáz 8 községben 10 esetben 4 halálozással; hök- hurut 4 községben, 4 esetben; gyermekágyi láz 3 községben, 4 esetben, 3 halálozással. Törvényszéki boncolás volt 2, orvosrendőri hullavizsgálat 7 esetben. A hatósági vizsgálatok alkalmából 6 elkobozás és 1 megsemmisítés foganatosíttatott, 10 közegészségellenes kihágás miatt pedig az eljárás folyamatba tétetett. A Ferenc-kórházban ápolás alatt volt 515 beteg, ezekből gyógyultan elbocsáttatott 96, javultan 70, gyógyulatlan 16, meghalt 17. A közgazdasági előadó jelentése szerint a peronoszpora és lisztharmat a szőlőkben óriási károkat okozott, a kár a múlt évi terméshez viszonyítva 70—80 °/0-ra tehető. A folytonos esőzés a gabonanemüekre is kedvezőtlen volt; de azért a búza beérése jól sikerült ; mig a rozs, mely virágzáskor ledőlt, apadt szemű, hiányos termést adott. A tavaszi gabor.anemüek közepes termést adnak, a zab helyenként igen gyenge. A búzából bevetett terület 106,100 katasztr. hold. Számíthatunk holdanként 9-30j mmázsát, vagyis 980,000 mmázsát (tavalyi termés volt 720,000 mmázsa). Rozsból bevetett terület 36,600 k. hold. Számíthatunk holdanként 9 mmázsát, vagyis 329 ezer mmázsát (tavalyi termés 324 ezer métermázsa). Árpából bevetett terület 31,4-00 k. hold, holdanként 7 45, összesen 234,000 mm. (Tavaly termett 227,000 mm.) Zabból bevetett terület 35,700 k. hold, holdanként 6‘60, összesen 235,000 mm. (Tavaly termett 312,000 mm.) A munkásviszonyok kielégítők. A közutak állapota jó volt. A szekszárd— agárdi ut építése megkezdetett. A kőpálya készítés és ezzel kapcsolatos hengerelés a hidjapuszta—apáti—medinai, paks—nagydorogi, nagydorog — györkönyi, nagydorog — bikácsi, ozora—pincehelyi, dunaföldvár—herczegfalvai, valamint a simontornya— czeczei utón folyamatban volt és a dunaföldvár—herczegfalvai, nagydorog—györkönyi utakon be is fejeztetett. A kir. tanfelügyelőség 2 iskolát vizsgált meg, Mözsön és Szekszárdon. A törvényszéki fogházban letartóztatva volt 128 egyén. Elvi Jelentőségű határozatok. Az ország területéről kivándorolt gyám, vagy gondnok ettől a tisztétől elmozdítható. (Belügym. 141511910.) — A közigazgatási hatóság előtt folyamatban volt kihágási ügyben megidézett tanú dijait és költségeit a közigazgatási hatóság tartozik megállapítani és kiutalványozni akkor is, ha az ügy iratai később a kir. bírósághoz tétetnek át. (Belügym. 195 910) — A közerő pénzben meg n rn váltható, hanem természetben teljesítendő. (Keresk. min 68721 1909.) — Idegen község határában mezei közös dülőut nem létesíthető. Ilyen ut céljaira csakis azon község kaphat kisajátítási jogot, melyben a létesítendő mezei közös dűlő fekszik. (Keresk. min 14,68811910.) — Vadhá'.asságban élő nő gyermeke nem tekinthető a férfi nevelt gyermekének. (Kúria 1308 910.) — Aki a tiltott időben lőtt és ajándékba kapott nyulat elfogyasztja, nem büntethető. (Belügym. 5481 909 ) — Aki gyülekezeten táblát visz ezzel a felirattal: «le a népbutitó csuhásokkal» — a papi osztály ellen izgat. (Kúria S012|909.) — Aki követ emel a végrehajtóra, a büntető törvény 165. §-a alapján bűnös. (Kúria 8080 909.) — Az az állítás, hogy valaki tör vény tden születésű, becsületsértést kepez még akkor is, ha ez való. (Kúria 2022 910.) — Közfogyasztásra levágott sertésnek hajat a husvizsgálat előtt a törzs többi részétől különválasztani, illetve kifejteni tilos. (Belügym. 3154 909.) — Az elhullott állat tulajdonosa az elhullási eset bejelentései megbízott utján is teljesítheti. (Belügym. 344?|1909. — Általános érvényű állategészségügyi rendeletek kibocsátására az alispán nem jogosult és igy ezek megszegése büntetőjogi következményekkel nem járhat. (Belügym. 4143|909.) — Az igazoló választmány tagja csak törvényhatósági bizottsági tag lehet. (Belügym. 18,276/910.) — Elévült adóért a jegyző felelős, ha az elévülés az ő írásbeli teendőinek elmulasztása miatt következett be. (Közig, bíróság 29504/909.) — A mérnöki címet jogosan csak az használhatja, aki műszaki tanulmányainak elvégzését törvényszerűen igazolni tudja. (Belügym. 2341/909.) KÖZSÉGI ÜGYEK. A segédjegyzök kongresszusa. A Segédjegyzők és Községi Alkalmazottak Országos Egyesülete az egyesületbe tömörült osztály tarthatatlan helyzetének megvilágitasa és erre orvoslás keresése céljából f. hó 10-én közgyűlést tartott Budapesten, az újvárosháza közgyűlési termében, melyen mintegy 1200 tag vett részt. A segédjegyzpk helyzete tényleg egyike a legsúlyosabbnak. Érettségi és egy évi tanfolyam után 1000, szóval ezer korona fizetésük van és ezért éppen úgy, mint főnökeiknek alaposan meg kell dolgozni. Ez még magában véve nem volna a legnagyobb baj, de súlyosbítja a helyzetet az, hogy ez a sok dolgos és kisfizetéses állapot igen sokoknál nagyon sokáig tart. Ezenkívül szolgálati viszonyuk is teljesen rendezetlen, a nyugdíjalapnak nem mindenütt tagjai (vármegyénkben igen) s legutóbb az önálló hatáskörrel biró jegyzőknek megadott féláru vasúti jegy-kedvezményből is kizárták őket. Ez a helyzet már-már azt eredményezi, hogy a jegyzői pályára lépők száma erősen fogy. Vármegyénk egyik községében például megesett, hogy a jegyző hónapokig nem kapott segédet. A gyűlést Salapáthy Kálmán vezette, aki beszéde végén higgadt tárgyalásra kérte a megjelenteket. Utána Sándor János jegyző terjesztette elő az emlékiratot, amely főbb pontjaiban a fizetésrendezéssel, a szolgál: ti pragmatikával, a nyugdíjüggyel és a féláru vasúti jegy- foglalkozik. A közgyűlés egyhangúan elfogadta az elnökség emlékiratát. Ézután tisztelegtek Berzevczy Albertnál, a Ház elnökénél. Gromon Dezső báró is megígérte a küldötségnek teljes támogatását. Délután négy órakor Héderváry Károly gr. miniszterelnök fogadta a küldöttséget, melyet Vojnich István báró mutatott be. Az egyesület nevében az egyesület alelnöke, Salapáthy Kálmán óverbászi aljegyző adta át a kormányelnöknek a memorandumot Hédervári Károly gróf készséggel ígérte mag a bajok orvoslását, s hogy a segédjegyzők ügyének rendezése egyik első feladata lesz a kormánynak. A minszterelnök beszédét a küldötség nagy lelkesedéssel fogadta. Ezután visszatértek az újvárosházára, ahol folytatták a délben félbeszakított tanácskozást. Mindenekelőtt elfogadták a jövő, évi költségvetést s a Közigazgatási Közlöny-t az egyesület hivatalos lapjává választották. Majd megalakitották a segitő-pénztárt, melynek tagjai csekély évi dij^t fizetnek s haláluk esején hozzátartozóik sfegitségben részesülnek. Az indítványok tárgyalása során Leitner Mihály dr. ügyvédet az egyesület ügyészévé választották. A kongreszus tagjai másnap tisztelegtek Hieronymi Károly kereskedelmi miniszternél és Tisza István grófnál, akik szívesen fogadták a küldötségét s biztositották jó akaratukról s ügyük támogatásáról.
