Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-03-31 / 21. szám

1943 március 31.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

kezdve a Horvátországba, Németországba, Romániába és Szlovákországba szóló közönséges táviratok szódija 25 fillér, a fentemlitett többi országba szóló táviratok szódija 33 fillér. A fontosabb bel- és külföldi posta és távközlési dijakat a postahivataloknál április 1-től darabonként 6 fillérért árusított zsebdijszabás tartalmazza.

— Az uj szappanárak. A köz- ellátásügyi miniszter újra megállapította a belföldön előállított, egységes mosószappan, pipereszappan ás borotvaszappan legmagasabb gyári, viszonteladói és fogyasztói árát. E szerint az egységes mosószappan legmagasabb fogyasztói ára az ország egész területén 10 dkg gyártási súlyú darabokban 26 fillér, 20 dkg gyártási súlyú darabokban 52 fillér. — A 10 dkg-os gyártás- sulyu illat, vagy gyógyhatású anyagokat tartalmazó papírba csomagolt egységes pipereszappan legmagasabb fogyasztói ára az ország egész területén darabonként 72 fillér. A 60 grammos gyártás- sulyu, papírba csomagolt rúd borotvaszappan 84 fillér, a 70 grammos gyártássulyu kocka borotvaszappan 58 fillér.

— Gondoljunk a harc- képen elesettek árváira és özvegyeire.

— Kávépótszert lehet készíteni a szőlőmagból. A szekszárdi borvidék lakosságát bizonyára érdekelni fogja, hogy a föld nevelésügyi miniszter módosította a kávé, kávé- pótlóanyagok és kávékonzervek minőségének és forgalmának szabályozásáról kiadott korábbi rendeletét. Az uj rendelet lehetővé teszi a szőiőmagnak kávépótszer gyártására történő felhasználását azzal a megszorítással, hogy bármilyen anyagból készült kávépótszer vízben oldható kivonatanyag (extrakt) tartalma legalább 30 százalék legyen. A kávékonzerv szemeskávétartalmának alsó határát a rendkívüli viszonyokra való tekintettel az eddigi 10 százalék helyett 5 százalékban állapítja meg a rendelet. Ez az uj rendelkezés azonban csak 60 nap múlva lép hatályba.

— Hatezer pengős pályadijaz egyetemi ifjúság számára. Kétszáz egyetemi hallgató tanulmánya és 14.000 pengő kiosztott pályadij mutatja a Keresztény Nemzeti Liga egyetemi pályázatának eddigi nagyszerű eredményét és jelentőségét. A Liga most hirdette meg kisebbségi pályázatának uj tételeit, melynek célja, hogy főiskolai ifjúságunk idejében megismerje a határontuli magyarságnak, valamint a délkeleteurópai államoknak helyzetét és •önkéntes munkával szerezze meg azt a szaktudást, amely a Duna- völgy ujjárendezéséhez magyar részről szükséges. A tételek Erdély, Felvidék, Délvidék helyzetét, Romániát, Szlovákiát, Horvátországot és Szerbiát ismertető kérdésekre terjednek. A 400, 300, 200 P-ős pályadijak összege eléri a 6000 pengőt. Igen I

fontos a magyar egyetemi ifjúság szervezeteire és mozgalmaira vonatkozó kérdés is. Az erre érkező díjnyertes tanulmányokat a Liga könyvben fogja kiadni. Kortörténeti jelentősége lesz azoknak a műveknek, amelyek visszatért városainknak, Kassa, Ungvár, Komárom, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székely- udvarhély stb. történetét írják meg 1918-tól napjainkig. A gazdasági tétel a magyar közlekedésnek a Balkán felé való kiépítésére és a magyar—olasz gazdasági kapcsolatokra irányítja a figyelmet. Az orvosi .étel a hazai nemzetiségek egészez a légoltalom jelszava, amikor a repülőtámadások külföldön végzett pusztításaira mutat rá és ezzel serkenti hazánk népét a légoltalmi berendezések minél tökéletesebb elkészítésére.‘Mert már a negyedik éve tombol a nagy világküzdelem, amelynek mi is harcoló részesei vagyunk. Mégis, a harcokból közvetlenül még csak keveset láttunk. Hál’ Istennek, a harcterület nem hazánk földjén, vagy annak közvetlen közelében, hanem attól sok száz kilóméternyire van. így a háborúról — a hírszolgálat jelentésein kívül — a hősi halottaink gyász- jelentéseiből, a hazaérkező sebesült- szállítmányokból és az időnként hazánk ellen is megindított ellenséges repülő bombázásokból vehettünk közvetlenül tudomást.

Honvédeink hősi küzdelmei, a hősi halottak és sebesültek hazafias önfeláldozása bizonyítja, hogy a mai háború harcai a lét, vagy nemlét érdekében vívott halálos küzdelem. Ami az itthonmaradottakat illeti, a harctéren küzdő fiaink utáni aggódáson kívül, csak egy-két légitámadás zavarta meg biztonságban lévő otthonunk nyugalmát. De kérdezzük, hogy ez a nyugodt biztonságérzet tartós lesz-e s nem kell- e tartanunk újabb ellenséges berepülésektől és az eddigieknél súlyosabb és rendszeresebb légibombázástól ? Mert hiszen a lehetőség megvan ellenségeink részéről arra, hogy nagy- hatósugaru repülőikkel hazánk ellen is bombatámadásokat indítsanak; ezt már a múlt év szeptember 4-én és 9-én végrehajtott repülőtámadásaikkal is megmutatták. Ha pedig a velünk együtt Európa és a kereszténység fennmaradásáért küzdő szövetségeseink helyzetét figyeljük, megállapíthatjuk, hogy úgyszólván nap-nap után éri légitámadás, hol egyik, hol másik városukat. S ami különösen szomorú ezeknél a táma- madásoknál az, hogy nem csak katonai célpontok ellen irányulnak, hanem a katonai érdekkörökön kívül álló lakótelepeken ellen is.

Egy-egy ilyen terrortámadásnak a védtelen nők, gyermekek és be- I tegek százai esnek áldozatul. A hir- I szolgálat hírei egészen kétségbeejtő I adatokat hoznak egy-egy támadás I után a védtelen lakosság körében, I

ségügyi intézményeinek tanulmányozását kívánja. Van olyan, amely a magyar sportolók szerepét kutatja a Dunavölgyi államok sportéletében. Egy másik az idegenforgalmi propaganda jelentőségét a magyarság megismertetése szempontjából kívánja megvilágittatni. Minthogy a legkiválóbb értekezéseket több szakfolyóirat közli majd, az akció valóban nagyvonalú és érdeaes feladatot ad ifjúságunknak. A pályázat határideje 1943 októker /. Részletes felvilágosítást ad a Liga Kisebbségi Szakosztálya, Budapest, IV., gróf Károlyi utca 22.

de nemkülönben a lakóházakban és a kulturemlékeben előidézett pusztításokról. Egy nagyarányú légitámadás szörnyű adatainak szemléltetésére a Köln város ellen intézett egyik legnagyobbszabásu angol légitámadás legfontosabb adatait közöljük a „Légoltalmi Közlemények* cimü folyóirat 1943 február 15-iki számában ismertetett külföldi hírekből. Ezek szerint ledobtak:

1.257 drb. rombolóbombát, 150.317 drb. i‘7 kg-os gyújtó- bombát,

570 drab. nagysulyu gyujtóbom- bát és

21 drb. (1.800, vagy 3.600 kg-os) légiaknát.

Ennek a hatalmas bombatömegnek a ledobása után az alábbi károk keletkeztek: halottak száma: 486. súlyosan sérült 531 egyén, könnyen sérült 1200 egyén, teljesen elrombolt lakás 13.010, súlyosan rombolt lakás 6.360, kisebb károkat szenvedett lakás 22.270,

hajléktalanná vált 69.200 személy. Fenti adatokon kívül még igen sok káradatot felsorol a cikk, amelyek különböző rendeltetésű épületekben és műemlékekben, a közüzemekben, a közlekedési eszközökben, az üzletekben és az ipari üzemekben keletkeztek.

Ezek után felvetjük a kérdést, hogy az ellenséges berepülés lehetőségének tudatában és a légibombázás szörnyű pusztításainak ismeretében nyugodtak lehetünk-e az eleddig védettnek hitt otthonunkban? Megelégedhetünk-e a tétlenség nyugalmával, amikor körülöttünk tombol a mindent elpusztító élet-halál harc ? Hiszen gyermekeink, asszonyaink és a saját életünk van veszélyben és hosszú évek keserves munkájával összekuporgatott kis vagyonkánk megmaradásáról van most szó. Nincsenek-e tennivalóink a légoltalom terén ? De igenis van, mégpedig igen sok tennivaló.

A hatóságok a költségvetési helyzetükhöz mérten megtették az előkészületeket az ellenséges repülőtámadások által előidézhető károk lehető lecsökkentésére. Azonban a j hatósági légoltalmi szervezet mű- I ködése nem terjedhet ki az egész

városra, illetve község területéi levő minden egyes házra. Ezért minden lakóház lakóinak közös érdeke, hogy a ház légoltalmát a legtökéletesebben kiépítsék. A hatósági rendeletek kötelezik a ház- tulajdonosokat a szükséges felszerelések és berendezések beszerzésére, illetve megépítésére. Nem elég az, ha a hatósági rendelkezéseknek csak látszólag teszünk eleget s ahol lehet, kibúvót keresünk azok végrehajtása alól, mert ez keservesen megboszulja magát, mind a ház- tulajdonoson, mind pedig az egyes lakókon külön-külön.

Különösen rámutatunk a tűzoltó eszközök és az óvóhelyek fontosságára. Amely háznak megvan a tűzoltó felszerelése és megvan hozzá a kiképzett tüzoltóörs is, nem kell félnie a gyujtóbombák gyújtó hatásától sem. A szükségóvóhelyek pedig védelmet nyújtanak a ház közvetlen közelében becsapódott rombolóbombák, sőt a több ezer kilogram súlyú és 100—200 méter távolságra halált okozó légnyomást kifejtő aknabombák ellen is, még akkor is, ha a szükségóvóhely fölötti ház a bomba hatására összeomlott. A hatósági előírások csak a 20 lakónál nagyobb befogadóképességű lakóházak részére teszik kötelezővé a szükségóvóhely megépítését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kisebb lakóházakban semmi se történjék a lakók megvédésére. A legtöbb ház alá van pincézve és a pincék — ha más nincsen — minden különösebb átalakítás nélkül is felhasználhatók szükségszerűen óvóhellyé. Ami anyag pedig ehez a szükségszerű átalakításhoz szükséges, az a legtöbb házban minden költségkihatás nélkül előtalálható, így elsősorban fontos a pinceablakok eltorlaszolása, ami homokzsákokkal, gerenda (hasábfa) rakással, vagy a földnek az ablakra való felhányásával már megoldható. Olyan épületeknél is kell valamilyen védő- berendezést készíteni, amelyeknek nincs pincéje. E célra — más hiányában — az árokóvóhely is megfelel szükségképen.

A szűk és mély árokóvóhely megvéd a légnyomás és a többé-ke- vésbbé vízszintesen szétszódó szilánkok ellen. Azonban nem véd meg a függőlegesen leeső szilánkok, valamint a légvédelmi tüzérség lövedékeinek lehulló rep eszei ellen. Ezért szükséges az árákóvóhelyek befedése is. Legtöbb házban élő- találhatók az árokóvóhely befedéséhez szükséges anyagok is. így pallók, kerítés, dézsák, rőzsefonat, vagy használaton kívül álló ajtószárnyak legtöbb házban költség- mentesen előteremthetők s ha ezekkel az anyagokkal az árkot befed- jükéserre az árokból kiemelt földet felhányjuk, a számos függőlegesen lehulló kisebb szilánkok ellen is | védelmet találunk. Persze nagyobb I törmelékek az árokóvóhely fedelét I átütik, de aki minden eshetőségre I akarja magát biztosítani, az hozza

Jobb félni mint megijedni...