Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-03-31 / 21. szám

XXV. Évfolyam. Szeliztnl, 1943 Dárda! 31. (Szórta) Zl. IZÉD. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: MSKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 30—86 Előfizetési díj: Egén évre ■ • • • 12 pengé || Félévre a • .... 6 pengó Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC ▲ lep megjelenik minden uerdén éa aeombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm teljedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. Állás tkereső knek 60 százalék engedmény. Mátyás király Ha nem dúlna ez a minden kép­zeletet meghaladó méretű uj világ­háború, akkor Magyarország Euró­pára szóló ünnepségek közepette emlékeznék meg Mátyás királynak, a legnagyobb magyar uralkodónak születése ötszázéves fordulójáról. így csak szerény külsőségek mellett zaj­lott le az újból magyarrá lett Ko­lozsváron ez az ünnepély amely a szülőhely szellemvarázsától kőrül- ővezve mutatott rá az egykori má­tyási birodalom jelentőségére és Hunyady János fiának, ennek a nagy embernek kimagasló fejedelmi nagyságára. Minden magyar ember tudja, hogy ki volt Mátyás király. Mindent tudunk azonban az ak­kori Magyarországról, ha emléke­zetünkbe idézzük, hogy hatvanezer sorkatonája és negyvenezer kötet könyve volt Hollós Mátyásnak. A déli és keleti végvárakban az ő vi­tézei oltalmazták Európát, Budán pedig az egész akkori művelt vilá­got bevilágítva lobogott a magyar szellem, a reneszánsz kultúra vilá­gossága. Abban az időben Európában a magyar birodalom volt a legnagyobb katonai, politikai, gazdasági és szel­lemi hatalom s mindezt a szépséget, nagyságot, erőt, gazdagságot Mátyás király óriás vaskeze, országló mű­vészete tartotta össze. Történel­münkben Hunyady Mátyás mutatta meg legjobban, hogy ennek a nép­nek szüksége van az erős központi hatalomra, a becsületes vaskézre, amely félezer évvel ezelőtt úgy fé­kezte meg a hatalmaskodókat, a kiskirályokat, az önérdek szolgálóit, mint tán még soha. Megmutatta azt is, hogy szüksége van 'ennek a nemzetnek arra a szociális igaz­ságosságra, amelynek első képvi­selője ő maga volt. Mátyás király, akinek a nevét legenda fonja körül és akit áldva emleget még most is minden ma­gyar, először látta meg a jobbágy­ban a testvért, ő nyújtotta feléje először a komolyan segítő kezet és mint a tömegekre támaszkodó ura­lom, mint a szociális eszme és népi gondolat képviselője, ötszáz eszten­dővel előzte meg a korát azt a kort, amelyben Britannia csak most kezd a szociális gondoskodás terveivel fog­foglalkozni. Nágy volt Magyarország az Ö idejében. Ő tett^naggyá. Tetteinek, alkotásainak nagyságán azonban mit sem változtatott, hogy egy méltatlan nemzedék kezén szerte- omlott a mátyási Magyar Birodalom. A kevesek, a hatalmaskodók, akiket irgalmatlanul beleszoritott a közös­ség szolgálatába, alig várták, hogy a diktátor király lehunyja a szemét és egy gigászi országépités után megmutatták, hogy lehet lerombolni, elpusztítani egy erÓs birodalmat is. Mohácsnál már hiányzott Mátyás fekete seregének hatvanezer vitéze, a Kinizsi Pálok hadvezéri láng­elméje. A halálba induló nemesi hadak mögött ott parázslóit a levert Dózsa-lázadásból maradt izzó gyű­lölet. Mindenekfölött pedig hiány­zott az az erős közösségi szellem, amelyet mindenkire vaskézzel kény- szeritett reá a legnagyobb és legmagyarabb magyar király. Al­kotásai nem múltak el nyom­talanul, mert a hálás magyar nép félezer év múltán is úgy em­lékezik vissza az igazságos nagy királyra, az országépitőre és a szel­lem világosságának dicsőséges hor­dozójára, mint a népből jött leg­nagyobb népi uralkodó örök pél­dájára. Születésének ötszázéves for­dulóján szigorú lelkiismeretvizsgá- lást tartva fogadjuk meg, hogy tel­jes szívvel, teljes erővel szolgáljuk nemzeti céljaink elérését és magyar nemzeti feladataink megvalósításá­hoz szivben-lélekben testvériesen egyesülve kérjük Isten kegyelmét. Sípos Ernő kormányfőianácsos a Pénzintézeti Központ igazgatósági tagja Tolna vármegye közéletének ör­vendetes szenzációja, hogy a Pénz­intézeti Központ folyó hó 23-án megtartott közgyűlésén Sipos Ernő kormány főtanácsost, az Egyesült Dunaföldvári Takarékpénztár és Hi­telbank vezérigazgatóját a Pénzin­tézeti Központ igazgatósági tagjává választották. Sipos Ernőnek, aki Tolna vármegye és Dunaföldvár gazdasági és társadalmi életében hosszú idő óta vezetőszerepet tölt be, eddigi nagy érdemeit közgaz­dasági életünk különböző testületéi azzal juttatták kifejezésre, hogy tag­jaik sorába iktatták. A P. K. igaz­gatósági tagjává történt megválasz­tása nemcsak az iránta megnyil­vánuló bizalom jele, de. közel 40 éves pénzintézeti eredményes szol­gálatának, ernyedetlen gazdasági működésének elismerése is az or­szág valamennyi pénzintézetének és. bankjának legfőbb felülvizsgáló és irányitó szerve részéről. Értesülésünk szerint Sipos Ernő a Pénzintézeti Központnál néhai Vis- nya Ernőnek, a Pécsi Takarékpénz­tár nagynevű elnök-vezérigazgató­jának öfökét foglalta el s ezzel az Egyesült Dunaföldvári Takarékpénz­tár és Hitelbank, Tolna vármegye egyik legnagyobb pénzintézete is szép kitüntetéshez jutott vezérigaz­gatójának a P. K. igazgatósági tag­jává történt megválasztásával. Az ország közgazdasági élete körében, ahol Sipos Ernő elsőrendű munkássá- I gát és kiváló egyéniségét jól ismerik, örömmel fogadták e választást. Bár nálunk jól ismerik Sipos Er­nőt, mégis szükségesnek tartjuk, hogy itteni működését alábbiakban ismertessük. Sipos Ernő életrajza Sipos Ernő az 1884. év május 7. született Zalaegerszegen és elmé­leti tanulmánainak bevégzése után az 1903. évben lett pénzintézeti tiszt­viselő. Az 1907. évben lett a Duna­földvári Egyesült Takarékpénztár segédkönyvelője és munkásságával, hozzáértésével olyan elismerésre méltó működést fejtett ki, hogy rö­videsen előlépett titkárrá, igazga­tóvá, mig az 1920. évben vezér­igazgató lett. Azonban nemcsak gazdasági té­ren végzett nagyszerű munkát, ha­nem a világháborúból is kivette a részét, mert az 1914. évi augusztus 4-től 1918 október 15-ig katonai szolgálatot teljesített és mint tar­talékos hadnagy szerelt le. Katoná­nak is éppoly kiváló volt, mint amilyen kitünően teljesítette köte­lességét polgári foglalkozásában és szolgálatáról a legmagasabb pa­rancsnokságok is igen elismerően nyilatkoztak. Megkapta a hadiszala­gos, kardos Signum Laudist, az ezüst vitézségi érmet és a Károly csapatkeresztet. Példát mutató izzó hazafiságára jellemző, hogy az előző világ­háború egész tartama alatt nem 'kért felmentést, pedig pénzinté­zeti vezető állásának fontonssdga folytán erre jogcíme lett volna. A kommun alatti hazafias maga­tartása miatt sokszor volt veszede­lemben az élete és ezt a tartalékos tiszti igazolások során is megálla­pították. A háború alatt teljesen legyön- gult intézetének vezetését több, mint 4 évi távoliét után ismét átvéve, annak 800.000 pengőnyi substrátu- mát több mint 8 millió pengőre dol­gozta fel és az közel 5 millió P saját tőkével a vidéki pénzintézetek között, mint a Magyar Nemzeti Bank mel­lékhelye is az első vonalakon áll. E képességei és munkálkodása folytán lett cenzora a Magyar Nem­zeti Bank szekszárdi fiókjának és választmányi tagja a Pénzintézeti Központnak, valamint a TÉBÉ-nek, igazgatósági tagja a Magyar Taka­rékpénztárak Központi Jelzálog- bankjának, választott tagja Tolna vármegye törvényhatósági bizottsá­gának és legtöbb szavazatot nyert tagja Tolna vármegye törvényható­sági kisgyűlésének. Dunaföldváron községi képviselő- testületi tag, a római katolikus egy­házközség világi elnöke, az adó- felszólamlási bizottság elnöke, az Egyenlőségi Kör, Kaszinó, Levente Egyesület, Vöröskereszt Csoport el­nöke, a Tűzharcos Szövetség nagy­gyűlési tagja, a Nemzeti Egység Pártjának helyi elnöke és számos más egyesület vezetőségi és választ­mányi tagja. Dunaföldvár hazafias, községi, politikai, társadalmi és gazdasági életében rendkívüli megbecsülésnek örvend és nemcsak Dunaföldváron és környékén, hanem a vármegye határain túl is igen megbecsü­lik személyiségét. Dunaföldvár és a vármegye társadalmában igen elő­kelő szerepet tölt be és a közért a legnagyobb önzetlenséggel, fárad­hatatlanul és áldozatosan dolgozik. Közéleti működésének elismeré­séül a Kormányzó Ur Őfőméltó- sága már az 1925. évben kormány- tanácsossá nevezte ki, majd az ál­lamfő az 1937. év elején közhasznú és érdemes tevékenysége elisme­réséül a magyar királyi kormány­főtanácsosi címet adományozta neki. A legmagasabb hely kegyének ez az újabb megnyilatkozása csak lo­gikus következménye volt annak az érdemdús munkának, amelyet Egyes szám ára 20 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents