Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-03-31 / 21. szám
XXV. Évfolyam. Szeliztnl, 1943 Dárda! 31. (Szórta) Zl. IZÉD. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: MSKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 30—86 Előfizetési díj: Egén évre ■ • • • 12 pengé || Félévre a • .... 6 pengó Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC ▲ lep megjelenik minden uerdén éa aeombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm teljedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. Állás tkereső knek 60 százalék engedmény. Mátyás király Ha nem dúlna ez a minden képzeletet meghaladó méretű uj világháború, akkor Magyarország Európára szóló ünnepségek közepette emlékeznék meg Mátyás királynak, a legnagyobb magyar uralkodónak születése ötszázéves fordulójáról. így csak szerény külsőségek mellett zajlott le az újból magyarrá lett Kolozsváron ez az ünnepély amely a szülőhely szellemvarázsától kőrül- ővezve mutatott rá az egykori mátyási birodalom jelentőségére és Hunyady János fiának, ennek a nagy embernek kimagasló fejedelmi nagyságára. Minden magyar ember tudja, hogy ki volt Mátyás király. Mindent tudunk azonban az akkori Magyarországról, ha emlékezetünkbe idézzük, hogy hatvanezer sorkatonája és negyvenezer kötet könyve volt Hollós Mátyásnak. A déli és keleti végvárakban az ő vitézei oltalmazták Európát, Budán pedig az egész akkori művelt világot bevilágítva lobogott a magyar szellem, a reneszánsz kultúra világossága. Abban az időben Európában a magyar birodalom volt a legnagyobb katonai, politikai, gazdasági és szellemi hatalom s mindezt a szépséget, nagyságot, erőt, gazdagságot Mátyás király óriás vaskeze, országló művészete tartotta össze. Történelmünkben Hunyady Mátyás mutatta meg legjobban, hogy ennek a népnek szüksége van az erős központi hatalomra, a becsületes vaskézre, amely félezer évvel ezelőtt úgy fékezte meg a hatalmaskodókat, a kiskirályokat, az önérdek szolgálóit, mint tán még soha. Megmutatta azt is, hogy szüksége van 'ennek a nemzetnek arra a szociális igazságosságra, amelynek első képviselője ő maga volt. Mátyás király, akinek a nevét legenda fonja körül és akit áldva emleget még most is minden magyar, először látta meg a jobbágyban a testvért, ő nyújtotta feléje először a komolyan segítő kezet és mint a tömegekre támaszkodó uralom, mint a szociális eszme és népi gondolat képviselője, ötszáz esztendővel előzte meg a korát azt a kort, amelyben Britannia csak most kezd a szociális gondoskodás terveivel fogfoglalkozni. Nágy volt Magyarország az Ö idejében. Ő tett^naggyá. Tetteinek, alkotásainak nagyságán azonban mit sem változtatott, hogy egy méltatlan nemzedék kezén szerte- omlott a mátyási Magyar Birodalom. A kevesek, a hatalmaskodók, akiket irgalmatlanul beleszoritott a közösség szolgálatába, alig várták, hogy a diktátor király lehunyja a szemét és egy gigászi országépités után megmutatták, hogy lehet lerombolni, elpusztítani egy erÓs birodalmat is. Mohácsnál már hiányzott Mátyás fekete seregének hatvanezer vitéze, a Kinizsi Pálok hadvezéri lángelméje. A halálba induló nemesi hadak mögött ott parázslóit a levert Dózsa-lázadásból maradt izzó gyűlölet. Mindenekfölött pedig hiányzott az az erős közösségi szellem, amelyet mindenkire vaskézzel kény- szeritett reá a legnagyobb és legmagyarabb magyar király. Alkotásai nem múltak el nyomtalanul, mert a hálás magyar nép félezer év múltán is úgy emlékezik vissza az igazságos nagy királyra, az országépitőre és a szellem világosságának dicsőséges hordozójára, mint a népből jött legnagyobb népi uralkodó örök példájára. Születésének ötszázéves fordulóján szigorú lelkiismeretvizsgá- lást tartva fogadjuk meg, hogy teljes szívvel, teljes erővel szolgáljuk nemzeti céljaink elérését és magyar nemzeti feladataink megvalósításához szivben-lélekben testvériesen egyesülve kérjük Isten kegyelmét. Sípos Ernő kormányfőianácsos a Pénzintézeti Központ igazgatósági tagja Tolna vármegye közéletének örvendetes szenzációja, hogy a Pénzintézeti Központ folyó hó 23-án megtartott közgyűlésén Sipos Ernő kormány főtanácsost, az Egyesült Dunaföldvári Takarékpénztár és Hitelbank vezérigazgatóját a Pénzintézeti Központ igazgatósági tagjává választották. Sipos Ernőnek, aki Tolna vármegye és Dunaföldvár gazdasági és társadalmi életében hosszú idő óta vezetőszerepet tölt be, eddigi nagy érdemeit közgazdasági életünk különböző testületéi azzal juttatták kifejezésre, hogy tagjaik sorába iktatták. A P. K. igazgatósági tagjává történt megválasztása nemcsak az iránta megnyilvánuló bizalom jele, de. közel 40 éves pénzintézeti eredményes szolgálatának, ernyedetlen gazdasági működésének elismerése is az ország valamennyi pénzintézetének és. bankjának legfőbb felülvizsgáló és irányitó szerve részéről. Értesülésünk szerint Sipos Ernő a Pénzintézeti Központnál néhai Vis- nya Ernőnek, a Pécsi Takarékpénztár nagynevű elnök-vezérigazgatójának öfökét foglalta el s ezzel az Egyesült Dunaföldvári Takarékpénztár és Hitelbank, Tolna vármegye egyik legnagyobb pénzintézete is szép kitüntetéshez jutott vezérigazgatójának a P. K. igazgatósági tagjává történt megválasztásával. Az ország közgazdasági élete körében, ahol Sipos Ernő elsőrendű munkássá- I gát és kiváló egyéniségét jól ismerik, örömmel fogadták e választást. Bár nálunk jól ismerik Sipos Ernőt, mégis szükségesnek tartjuk, hogy itteni működését alábbiakban ismertessük. Sipos Ernő életrajza Sipos Ernő az 1884. év május 7. született Zalaegerszegen és elméleti tanulmánainak bevégzése után az 1903. évben lett pénzintézeti tisztviselő. Az 1907. évben lett a Dunaföldvári Egyesült Takarékpénztár segédkönyvelője és munkásságával, hozzáértésével olyan elismerésre méltó működést fejtett ki, hogy rövidesen előlépett titkárrá, igazgatóvá, mig az 1920. évben vezérigazgató lett. Azonban nemcsak gazdasági téren végzett nagyszerű munkát, hanem a világháborúból is kivette a részét, mert az 1914. évi augusztus 4-től 1918 október 15-ig katonai szolgálatot teljesített és mint tartalékos hadnagy szerelt le. Katonának is éppoly kiváló volt, mint amilyen kitünően teljesítette kötelességét polgári foglalkozásában és szolgálatáról a legmagasabb parancsnokságok is igen elismerően nyilatkoztak. Megkapta a hadiszalagos, kardos Signum Laudist, az ezüst vitézségi érmet és a Károly csapatkeresztet. Példát mutató izzó hazafiságára jellemző, hogy az előző világháború egész tartama alatt nem 'kért felmentést, pedig pénzintézeti vezető állásának fontonssdga folytán erre jogcíme lett volna. A kommun alatti hazafias magatartása miatt sokszor volt veszedelemben az élete és ezt a tartalékos tiszti igazolások során is megállapították. A háború alatt teljesen legyön- gult intézetének vezetését több, mint 4 évi távoliét után ismét átvéve, annak 800.000 pengőnyi substrátu- mát több mint 8 millió pengőre dolgozta fel és az közel 5 millió P saját tőkével a vidéki pénzintézetek között, mint a Magyar Nemzeti Bank mellékhelye is az első vonalakon áll. E képességei és munkálkodása folytán lett cenzora a Magyar Nemzeti Bank szekszárdi fiókjának és választmányi tagja a Pénzintézeti Központnak, valamint a TÉBÉ-nek, igazgatósági tagja a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog- bankjának, választott tagja Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának és legtöbb szavazatot nyert tagja Tolna vármegye törvényhatósági kisgyűlésének. Dunaföldváron községi képviselő- testületi tag, a római katolikus egyházközség világi elnöke, az adó- felszólamlási bizottság elnöke, az Egyenlőségi Kör, Kaszinó, Levente Egyesület, Vöröskereszt Csoport elnöke, a Tűzharcos Szövetség nagygyűlési tagja, a Nemzeti Egység Pártjának helyi elnöke és számos más egyesület vezetőségi és választmányi tagja. Dunaföldvár hazafias, községi, politikai, társadalmi és gazdasági életében rendkívüli megbecsülésnek örvend és nemcsak Dunaföldváron és környékén, hanem a vármegye határain túl is igen megbecsülik személyiségét. Dunaföldvár és a vármegye társadalmában igen előkelő szerepet tölt be és a közért a legnagyobb önzetlenséggel, fáradhatatlanul és áldozatosan dolgozik. Közéleti működésének elismeréséül a Kormányzó Ur Őfőméltó- sága már az 1925. évben kormány- tanácsossá nevezte ki, majd az államfő az 1937. év elején közhasznú és érdemes tevékenysége elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta neki. A legmagasabb hely kegyének ez az újabb megnyilatkozása csak logikus következménye volt annak az érdemdús munkának, amelyet Egyes szám ára 20 fillér
