Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-03-24 / 20. szám

I 1943 március 24. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1 vitéz Vendel István polgármester, 1 Polgár István főszolgabíró, a Párt kerületi és helyi vezetősége, vala­mint az összes hivatalok vezetői, iparosaink s gazdáink nagy szám­ban* vitéz Madí Kovács Imre főrspáíPszeretettel köszönti a párt- választmányt és sajnálattal jelenti be, hogy vitéz Luaács Béla minisz­ter/ országos pártelnök közbejött akadályok miatt az ülésen meg­jelenni nem tudott A Magyar Élet Pártja országos vezetősége — folytatta — azért tart szükségesnek ilyen gyűléseket tar­tani, högy ellensúlyozza azt a pro­pagandát, amely a lelkek meg- mételyezésére törekszik. Vannak proffagandaterjesztő egyének, akik az "ország egyes helyein hintik ezt á'Mételyt, de hála Istennek i9^29fnst;.-3on£&$ vármegye józan közön­sége nem tartozik azok közé, .akik a célzatos hazugságokat jmvsü i iVí elhiszik. 'Mini n vármegye főispánjának, alkalma volt beszélni sok harcteret járt emberrel, akiktől pontos érte­sülései vannak az ott történt ese­ményekről. A magyar hadsereg hősi har­cokban mindaddig szilárdan étlentállt, amig sokszoros orosz túlerő, egyéb körülmények közre- Játszásával visszavonulásra nem kényszerrtette. ••fntiStifiS' ft Ezekből az értesülésekből hitet, bizalmat akar csepegtetni a telkekbe. „ A^mtgy tetszéssel és lelkesedés­sel .-fogadott kijelentések után stasVloiöldr Szakáts Pál á^kéíűlet országgyűlési képviselője éftillkédett szólásra. Meleg szere- tettel£iiköszönti vitéz Madi Kovács Imié'főispánt. Őszinte szívvel kö­szöni meg a főispán urnák eddigi íevékehységét és azt a fáradtságot ném ismerő munkálkodást, amelyet nejével' együtt kifejt minden szo­ciális és segítő mozgalomban. Üd­vözli dr Téglássy Bélát a szomszé­dos kerület országgyűlési képvise­lőjét, majd a megjelent pártválaszt­mányt. Hódolattal emlékezik meg a Kor­mányzó Ur Őfőméltóságáról, (nagy taps és éljenzés) akinek köszönhet­jük,' hogy az ország 23 év után — megnagyobbodva és megerősödve ' itt áll a tengelyhatalmak olda­lán. Mi nem is állhatunk más ol­dalra, mert nemzeti törekvéseinket más utón nem valósíthattuk volna meg. A bolsevizmus elleni mostani harcunk is ennek a tengelybarát­ságnak a természetes folyománya. A tengely állásfoglalása a nemzet­közi zsidósággal szemben egyúttal érni állásfoglalásunk is. E kérdés további fejtegetése során ismételten ráműfotbtt dr Szakáts Pál a bolse­vizmus elleni háború szükségessé- ^ér'ejrklhangsuiyozva azt, hogy ,s katonáink mindaddig vállvetve fognak harcolni a tengely sere- geinek oldalán, amig a világot és a keresztény kultúrát vég­veszéllyel fenyegtő vörös rémet teljesen megsemmisítik. Beszéde további részében ismer­teti a kormánynak a finnekkel, ész­tekkel, bolgárokkal és törökökkel való baráti kapcsolataink kimélyi- tésére irányuló törekvéseit, valamint ezeknek a nemzeteknek a magyar­sággal szemben mutatóit jóindulatú és megértő érzelmeit. Ezután rátérve a kormány szo­ciális intézkedéseire, rámutat arra, hogy a vezetőknek a legfőbb igye­kezete, hogy a nemzet lélekben, számban és anyagiakban minél előbb megerősödjék. A nemzetiségi kér­déssel foglalkozva kihangsúlyozza, hogy Magyarországon minden nem­zetiségű magyar állampolgár egyenlő jogokat élvez a vezető magyar ré­teggel. de ezzel szemben elvárja a ke­nyeret adó magyar Haza, hogy a más nemzetiségű itt élő né­pek á kötelességvállalásból is épp úgy vegyék ki a részüket, mint a magyarság. Beszéde végén kéri a hallgatósá­got és rajtuk keresztül az egész ke­rület választó polgárait, hogy bíz­zanak a vezető helyen állókban, akik egész lelkűket beleadva dol­goznak a szebb jövőért és a bol­dog feltámadásért. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után következett vitéz dr Téglássy Béla beszéde. Első szavaival vitéz Madi Kovács Imre főispánt köszönti. Köszönti benne az ujtipusu magyar urat, aki keveset beszél, de annál többet tesz — a közért. Kéri a hallgató­ságot, hogy becsüljék meg, mert olyan embert tanult meg benne is­merni, aki mindenhol ott volt, ahol egész ember kellett a gátra. Kö­szönti a Főispánná Öméltóságát, aki a régi magyar Nagyasszonyok példájára segit a segítségre szo­rulókon és szive egész melegével áll minden jótékony mozgalom élére. Üdvözli dr Szakáts Pál országgyű­lési képviselőt, aki a fajvédelem megindulása óta néhai Gömbös Gyula mellett látott, mint az el­hunyt vezér egyik lehivebb munka­társát. Költői szavakkal emlékezik meg a keleti harctereken küzdő kato­náinkról, akiknek köszönhetjük azt, hogy a háború borzalmai nem ér­tek el hazánk határáig. Nekik kö­szönhetjük, hogy éjszakánként nyu­godtan hajthatjuk álomra a fejün­ket, az ő virrasztásuk és hősi har­cuk biztosítja a végső győzelmet. Rátér ezután dr Téglássy Béla az ifjú magyar hadsereg megalakulási nehézségeire, hiszen tudjuk jól, hogy az antant hatalmak csak kislétszámu zsoldos katonaságot engedélyeztek. A mindenkori magyar kormányok­nak azonban első gondjuk volt, hogy a hadsereget bármi módon fejlesszék. Mintegy öt esztendővel ezelőtt nyertük vissza a fegyverke­zési (egyenjogúságunkat és azóta lázas gyorsasággal indult meg a hadsereg felfegyverzése és korsze- rüsitése. Az 50.000 P-n felüli va­gyonok birtokosaira hárult elsősor­ban a fegyverkezési teher, de ki­vette ebből mindenki a megfelelő részét. És hogy ma egy lelkes, jólfel­szerelt hadseregünk van, köszön­hetjük Kormányzó Urunknak, akinek bölcs vezetése és irány- mutatása szabta meg az ide­vezető utat. (Dörgő taps és éljenzés.) A tengelyhatalmakkal való visszo- nyunkkal kapcsolatban kijelentette dr Téglássy Béla, hogy Magyar- országot ebben a jóviszonyban elgáncsolni, ettől eltéríteni nem lehet, mert a tengelyhatalmaknak köszön­hetjük, hogy a trianoni bilincsek részben már letöredeztek. Mi év­századokon keresztül a vérünket adtuk Nyugatért és függetlensé­günkért, most ismét a vérünket kell adni egy újabb ezredév boldogulá­sáért. És ha katonáink kemény helytállása ezt meg is teszik, nekünk itthon levőknek az a kötelességünk, hogy még többet dolgozva, hallgatag tűréssel és sok-sok lemondással adjunk meg most tartotta ez évben első választ­mányi ülését báró dr Mirbach Antal elnökletével. A napirend során rész­letekre menő és mezőgazdasági termelésünk jövőjét alapvetően be­folyásoló jelentőségéhez mért ko­molysággal és alapossággal vette beható tárgyalás alá a választmány az 1943. évi terménybeszolgáltatási kötelességet szabályozó közellátás- Ügyi miniszteri rendeletet. A felszó­lalások alapján kialakult gazda- kívánságokat összefoglaló kamarai javaslat sürgős kidolgozására a választmány szükebbkörü bizottsá­got küldött ki. Mivel a választmány a Kamará­hoz érkezett jelentésekből ugylátta, hogy a mezőgazdasági munkások­nak az elszegődéstől való tartóz­kodása nem is annyira a megálla­pított munkabérek elégtelenségére, mint inkább a lábbeliekben és ruha- I nemüekben való hiányra vezethető 1 vissza, a földmivelésügyi miniszter­hez intézett táviratban kérte a láb- | beli és ruhaellátásnak a mezőgaz­mindent a frontnak. Addig"ad­jon mindenki, amig nem késő már az adás. A kormányzat célja az, hogy min­denki érzésben eggyé forrjon. Az uj magyar típustól az uj magyar élet azt követeli, hogy kéz a kézben, egymás szemébe nézve fanatikus egyakarattal dolgozzon a jobb jö­vendőért. Ebben aztán nincs különb­ség anyaország és visszacsatolt terület között. El kell tűnni az „anyaország** megkülönböztetésé­nek, mert anyaország nincs, csak örök, szent Magyarország van. Végezetül arra kéri az ülés részt­vevőit, hogy ezeket a gondolatokat ne csak a szivükbe zárják, hanem ha kimennek a többi emberek közé, legyenek hirdetői és apostolai az uj magyar összefogásnak. Nagy­szabású beszédét azzal az óhajjal fejezte be, hogy minél előbb legyen szebb, gazdagabb és boldogabb nagy Magyarország. A hallgatóság nagy tapsa köze­pette emelkedik szólásra vitéz Madi Kovács Imre főispán, megköszönve az ülés szónokainak szavait, majd a hallgatóságot lelkes, hazafias munkára buzditva a magyar Hiszek­egy együttes elimádkozása után, az ülést berekesztette. dasági munkásságra és törpebirto­kosokra leendő legsürgősebb ki- terjesztését és befejezését. Egyidejű­leg javaslatot fogadott el a választ­mány a mezőgazdasági munkásság jövőbeni lábbeli- és ruhaellátásának intézményes megoldására. A munkaerkölcs megőrzése és a munkavállalói kézség biztosítása és fokozása érdekében szükségét látta a választmány a munkateljesítmény szigorú és intézményes ellenőrzé­sének, szükség esetén a szabotáló munkásságnak a közellátásból vadé kizárásával. Mivel a városba özön« lés a mezőgazdasági munkálatok zavartalan menetét a legkomolyab­ban veszélyezteti s ennek okát a választmány különösképen az ipari és mezőgazdasági munkabérek kö­zötti aránytalanságban látta, elhatá­rozta, hogy ennek az indokolatlan aránytalanságnak megszüntetése ér­dekében a Kamara felirattal fordul a földmivelésügyi miniszterhez. A mezőgazdasági munkásságra kiterjesztett szociális gondoskodás­Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara \ m

Next

/
Thumbnails
Contents