Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-03-24 / 20. szám
I 1943 március 24. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1 vitéz Vendel István polgármester, 1 Polgár István főszolgabíró, a Párt kerületi és helyi vezetősége, valamint az összes hivatalok vezetői, iparosaink s gazdáink nagy számban* vitéz Madí Kovács Imre főrspáíPszeretettel köszönti a párt- választmányt és sajnálattal jelenti be, hogy vitéz Luaács Béla miniszter/ országos pártelnök közbejött akadályok miatt az ülésen megjelenni nem tudott A Magyar Élet Pártja országos vezetősége — folytatta — azért tart szükségesnek ilyen gyűléseket tartani, högy ellensúlyozza azt a propagandát, amely a lelkek meg- mételyezésére törekszik. Vannak proffagandaterjesztő egyének, akik az "ország egyes helyein hintik ezt á'Mételyt, de hála Istennek i9^29fnst;.-3on£&$ vármegye józan közönsége nem tartozik azok közé, .akik a célzatos hazugságokat jmvsü i iVí elhiszik. 'Mini n vármegye főispánjának, alkalma volt beszélni sok harcteret járt emberrel, akiktől pontos értesülései vannak az ott történt eseményekről. A magyar hadsereg hősi harcokban mindaddig szilárdan étlentállt, amig sokszoros orosz túlerő, egyéb körülmények közre- Játszásával visszavonulásra nem kényszerrtette. ••fntiStifiS' ft Ezekből az értesülésekből hitet, bizalmat akar csepegtetni a telkekbe. „ A^mtgy tetszéssel és lelkesedéssel .-fogadott kijelentések után stasVloiöldr Szakáts Pál á^kéíűlet országgyűlési képviselője éftillkédett szólásra. Meleg szere- tettel£iiköszönti vitéz Madi Kovács Imié'főispánt. Őszinte szívvel köszöni meg a főispán urnák eddigi íevékehységét és azt a fáradtságot ném ismerő munkálkodást, amelyet nejével' együtt kifejt minden szociális és segítő mozgalomban. Üdvözli dr Téglássy Bélát a szomszédos kerület országgyűlési képviselőjét, majd a megjelent pártválasztmányt. Hódolattal emlékezik meg a Kormányzó Ur Őfőméltóságáról, (nagy taps és éljenzés) akinek köszönhetjük,' hogy az ország 23 év után — megnagyobbodva és megerősödve ' itt áll a tengelyhatalmak oldalán. Mi nem is állhatunk más oldalra, mert nemzeti törekvéseinket más utón nem valósíthattuk volna meg. A bolsevizmus elleni mostani harcunk is ennek a tengelybarátságnak a természetes folyománya. A tengely állásfoglalása a nemzetközi zsidósággal szemben egyúttal érni állásfoglalásunk is. E kérdés további fejtegetése során ismételten ráműfotbtt dr Szakáts Pál a bolsevizmus elleni háború szükségessé- ^ér'ejrklhangsuiyozva azt, hogy ,s katonáink mindaddig vállvetve fognak harcolni a tengely sere- geinek oldalán, amig a világot és a keresztény kultúrát végveszéllyel fenyegtő vörös rémet teljesen megsemmisítik. Beszéde további részében ismerteti a kormánynak a finnekkel, észtekkel, bolgárokkal és törökökkel való baráti kapcsolataink kimélyi- tésére irányuló törekvéseit, valamint ezeknek a nemzeteknek a magyarsággal szemben mutatóit jóindulatú és megértő érzelmeit. Ezután rátérve a kormány szociális intézkedéseire, rámutat arra, hogy a vezetőknek a legfőbb igyekezete, hogy a nemzet lélekben, számban és anyagiakban minél előbb megerősödjék. A nemzetiségi kérdéssel foglalkozva kihangsúlyozza, hogy Magyarországon minden nemzetiségű magyar állampolgár egyenlő jogokat élvez a vezető magyar réteggel. de ezzel szemben elvárja a kenyeret adó magyar Haza, hogy a más nemzetiségű itt élő népek á kötelességvállalásból is épp úgy vegyék ki a részüket, mint a magyarság. Beszéde végén kéri a hallgatóságot és rajtuk keresztül az egész kerület választó polgárait, hogy bízzanak a vezető helyen állókban, akik egész lelkűket beleadva dolgoznak a szebb jövőért és a boldog feltámadásért. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után következett vitéz dr Téglássy Béla beszéde. Első szavaival vitéz Madi Kovács Imre főispánt köszönti. Köszönti benne az ujtipusu magyar urat, aki keveset beszél, de annál többet tesz — a közért. Kéri a hallgatóságot, hogy becsüljék meg, mert olyan embert tanult meg benne ismerni, aki mindenhol ott volt, ahol egész ember kellett a gátra. Köszönti a Főispánná Öméltóságát, aki a régi magyar Nagyasszonyok példájára segit a segítségre szorulókon és szive egész melegével áll minden jótékony mozgalom élére. Üdvözli dr Szakáts Pál országgyűlési képviselőt, aki a fajvédelem megindulása óta néhai Gömbös Gyula mellett látott, mint az elhunyt vezér egyik lehivebb munkatársát. Költői szavakkal emlékezik meg a keleti harctereken küzdő katonáinkról, akiknek köszönhetjük azt, hogy a háború borzalmai nem értek el hazánk határáig. Nekik köszönhetjük, hogy éjszakánként nyugodtan hajthatjuk álomra a fejünket, az ő virrasztásuk és hősi harcuk biztosítja a végső győzelmet. Rátér ezután dr Téglássy Béla az ifjú magyar hadsereg megalakulási nehézségeire, hiszen tudjuk jól, hogy az antant hatalmak csak kislétszámu zsoldos katonaságot engedélyeztek. A mindenkori magyar kormányoknak azonban első gondjuk volt, hogy a hadsereget bármi módon fejlesszék. Mintegy öt esztendővel ezelőtt nyertük vissza a fegyverkezési (egyenjogúságunkat és azóta lázas gyorsasággal indult meg a hadsereg felfegyverzése és korsze- rüsitése. Az 50.000 P-n felüli vagyonok birtokosaira hárult elsősorban a fegyverkezési teher, de kivette ebből mindenki a megfelelő részét. És hogy ma egy lelkes, jólfelszerelt hadseregünk van, köszönhetjük Kormányzó Urunknak, akinek bölcs vezetése és irány- mutatása szabta meg az idevezető utat. (Dörgő taps és éljenzés.) A tengelyhatalmakkal való visszo- nyunkkal kapcsolatban kijelentette dr Téglássy Béla, hogy Magyar- országot ebben a jóviszonyban elgáncsolni, ettől eltéríteni nem lehet, mert a tengelyhatalmaknak köszönhetjük, hogy a trianoni bilincsek részben már letöredeztek. Mi évszázadokon keresztül a vérünket adtuk Nyugatért és függetlenségünkért, most ismét a vérünket kell adni egy újabb ezredév boldogulásáért. És ha katonáink kemény helytállása ezt meg is teszik, nekünk itthon levőknek az a kötelességünk, hogy még többet dolgozva, hallgatag tűréssel és sok-sok lemondással adjunk meg most tartotta ez évben első választmányi ülését báró dr Mirbach Antal elnökletével. A napirend során részletekre menő és mezőgazdasági termelésünk jövőjét alapvetően befolyásoló jelentőségéhez mért komolysággal és alapossággal vette beható tárgyalás alá a választmány az 1943. évi terménybeszolgáltatási kötelességet szabályozó közellátás- Ügyi miniszteri rendeletet. A felszólalások alapján kialakult gazda- kívánságokat összefoglaló kamarai javaslat sürgős kidolgozására a választmány szükebbkörü bizottságot küldött ki. Mivel a választmány a Kamarához érkezett jelentésekből ugylátta, hogy a mezőgazdasági munkásoknak az elszegődéstől való tartózkodása nem is annyira a megállapított munkabérek elégtelenségére, mint inkább a lábbeliekben és ruha- I nemüekben való hiányra vezethető 1 vissza, a földmivelésügyi miniszterhez intézett táviratban kérte a láb- | beli és ruhaellátásnak a mezőgazmindent a frontnak. Addig"adjon mindenki, amig nem késő már az adás. A kormányzat célja az, hogy mindenki érzésben eggyé forrjon. Az uj magyar típustól az uj magyar élet azt követeli, hogy kéz a kézben, egymás szemébe nézve fanatikus egyakarattal dolgozzon a jobb jövendőért. Ebben aztán nincs különbség anyaország és visszacsatolt terület között. El kell tűnni az „anyaország** megkülönböztetésének, mert anyaország nincs, csak örök, szent Magyarország van. Végezetül arra kéri az ülés résztvevőit, hogy ezeket a gondolatokat ne csak a szivükbe zárják, hanem ha kimennek a többi emberek közé, legyenek hirdetői és apostolai az uj magyar összefogásnak. Nagyszabású beszédét azzal az óhajjal fejezte be, hogy minél előbb legyen szebb, gazdagabb és boldogabb nagy Magyarország. A hallgatóság nagy tapsa közepette emelkedik szólásra vitéz Madi Kovács Imre főispán, megköszönve az ülés szónokainak szavait, majd a hallgatóságot lelkes, hazafias munkára buzditva a magyar Hiszekegy együttes elimádkozása után, az ülést berekesztette. dasági munkásságra és törpebirtokosokra leendő legsürgősebb ki- terjesztését és befejezését. Egyidejűleg javaslatot fogadott el a választmány a mezőgazdasági munkásság jövőbeni lábbeli- és ruhaellátásának intézményes megoldására. A munkaerkölcs megőrzése és a munkavállalói kézség biztosítása és fokozása érdekében szükségét látta a választmány a munkateljesítmény szigorú és intézményes ellenőrzésének, szükség esetén a szabotáló munkásságnak a közellátásból vadé kizárásával. Mivel a városba özön« lés a mezőgazdasági munkálatok zavartalan menetét a legkomolyabban veszélyezteti s ennek okát a választmány különösképen az ipari és mezőgazdasági munkabérek közötti aránytalanságban látta, elhatározta, hogy ennek az indokolatlan aránytalanságnak megszüntetése érdekében a Kamara felirattal fordul a földmivelésügyi miniszterhez. A mezőgazdasági munkásságra kiterjesztett szociális gondoskodásAz Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara \ m
