Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-03-03 / 15. szám
XXV. évfolyam. Szélűim, 1913 mllrclas 3. (Széria) 15. «Om. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 30—86 Egéu én# Előfizetési dij: 12 pengő || Félém *••••• 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden uerdán <■ uombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 3 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmin 10 fillér. A reklám, eljegyzési, osaládi hír nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivéi, mérlegek mm sora 35 fillér. Minimum 300 mm teljedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 6 pengő. &llástkeresőknek 60 százalék engedmény. A miniszterelnök a háborús helyzetről Kállay Miklós miniszterelnök megjelent a Baross Szövetség közgyűlésén s nagyobb beszédben szólt a háborús helyzetről és a keresztény kereskedelemről. — Hosszabb idő óta nem szólaltam fel a nyilvánosság előtt — mondotta — és ez alatt az idő alatt nehéz hetek és hónapok múltak el felettünk. Az orosz fronton küzdő hadseregünk erős megpróbáltatásokon, nagy küzdelmeken, véres harcokon ment keresztül. Hadseregünk a súlyos harcok során emberben, fegyverben veszteséget szenvedett, de erkölcsben, hitben és a magyar vitézségben töretlenül ma már tul- van a harcok súlyosságán s felkészült arra, hogy erőit összeszedve, mindig ott legyen, ahol küzdeni kell az' egyedüli, az egyetemes, a mindig előtérben maradó célért: a magyar ^érdekekért! — Magyar célok vitték katonáinkat a messzi orosz hómezőkre, a magyar célok teszik számunkra kötelezővé, hogy idehaza az eddiginél is nagyobb erővel fejlesszük és fegyverezzük fel hadseregünket, mint mondottam az előbb, mindig az egyetemes magyar célért, a magyar érdekekért. — S most, amikor hosszú idő után először szólalok fel ismét a nyilvánosság előtt, engedjétek meg, hogy mély meghatottsággal, de ugyanilyen tisztelettel s meg nem tört magyar hittel és lelkesedéssel, a magam és mindnyájatok nevében is egy fejfát helyezek el a mai közgyűlésen. Veszteségeinknek, hősi halottaink- fejfáját, mely legyen szimbóluma a tiszteletadásnak, a könnynek, annak a könnynek, mely a tiszteletadás után, az eddiginél is bátrabban, hívőbben, vitézebben s elszántabban csillog a magyar szemekben! — Ennek a háborúnak ránk nézve kettős célja van, folytatta Kállay Miklós: megmenteni a bol- sevizmustól az országot, ezt a nemzetet s vele együtt a kultúrának, a kereszténységnek, a civilizációnak, az emberiességnek azt a keletre előre tolt őrhelyét is, amelyen mi itt állunk. Mert ha áttöri ezt a bástyát a keleti rém, akkor nincs megállás, nincs feltámadás! Vereségek, veszteségek, elvesztett háborúk a történelemben eddig nem jelentették mindig népek, nemzetek eltűnését is. Ennek a most folyó háborúnak elvesztése azonban nemcsak nemzetek, de egy egész világ eltűnését jelentenél Ennek a világnak védelmében küzdünk mi is! Ezért harcolunk, ha kell az orosz harcmezőkön, vagy koncentráljuk erőinket itthon úgy, ahogy azt a szükségesség megszabja. Mert nekünk ebben V asárnap tartotta várm egy énk legrégibb és országos viszonylatban is előkelő helyet elfoglaló Szekszárdi takarékpénztár az 1942. évi rendes közgyűlését. A nagyszámban megjelent részvényesek sorában ott láttuk közéletünk előkelőségeit, a hivatalok vezetőit, stb. 48 részvényes jelent meg 19.694 részvény képviseletében. A közgyűlési elnöki tisztet Szón- gott Edvin vm. alispán látta el, a jegyzőkönyv vezetésére dr Török Ottó int. ügyész, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig id. Debulay Imre és Hangéi Andor részvényesek kérettek fel. Közgyűlési elnök üdvözölte a megjelent részvényeseket s külön a Magyar Nemzeti Bank képviseletében megjelent Schaffer Pál és Nagy István főnök, illetőleg főnökhelyettest és az intézet érdekkörébe tartozó Tolnavidéki Polgár Takarék- pénztár kiküldötteit. Majd dr Zsigmond Ferenc elnökigazgató tartalmas beszédben számolt be a 100 éves jubileumához közeledő takarékpénztár elmúlt évi üzletévéről. Rámutatott a, háború okozta kényszerintézkedésekre, korlátozásokra, melyek a pénzintézeti tevékenységet általában hátrányosan befolyásolták. Elismeréssel emlékezett meg a határainktól messze orosz földön harcoló hős honvé- deinkről s egyben az intézet had- bavonultjairól, végül az itthonlévő tisztviselők fokozottabb munkateljesítményéről. Megemlítette, hogy az intézet az elmúlt évben is nagyjából azonos keretben dolgozhatott s állományaiban szám.ottevő változás nem állott be. Tőkeképződésre nem volt alkalmas a mai idő, a betétek mégis 135 ezer pengő emelkedést mutatnak. Rámutatott arra, hogy a kimutatott 123.85T49 P-s a harcban magyarságunkat kell | megvédenünk és megmentenünk s j ennek a feladatnak nem tettünk eleget addig, amig el nem hárítottuk a bolsevizmus veszélyét! — A két cél a világprobléma s benne imádott magyar hazánk problémája, itt találkozik tehát egy közös feladatban és elhatározásban s adja meg célját részvételünknek e világháborúban! nyereség nemcsak a vármegyében a legjobb, hanem országos viszony- latbanUs kimagasló, mely lehetővé teszi, hogy az immár 5 év óta változatlan 8%-os osztalék — 10 P n. é. részvényenként 0 80 P —fenn- tartassék. Felemlítette, hogy a paksi fiókintézet zavartalanul látja el a paksi pénzpiacot s irányítja az ottani jól prosperáló gőztéglagyárat is. Végül külön a maga részéről is köszöntötte a részvényesek körében megjelent hivatalvezetőket, kiküldötteket, akik szives megjelenésükkel megtisztelték a közgyűlést. Utána Debulay Imre ügyv.-igazgató számszerűen ismertette a mérleg- és eredményszámlát, magyarázatot fűzött az egyes tételekhez, majd felolvasta a nyereség felosztására vonatkozó igazgatósági előterjesztést. E szerint az alapszabály- szerű jutalékokon és tisztviselői jutalmazásokon kívül rendes tartalék- alapra 5000, a nyugdíjalap nagyobb- mérvű dotálására 15.000, osztalékra 48.000, jótékonycélra 1500 P állapíttatott meg s 1943. üzletévre ugyancsak tekintélyes összeg: 34.02109 P nyereségátvitel jutott, mely a következő évi osztalékösszeg 70°/o-át fedezi, így a 8%-os mérvű osztalék bizonnyal 1943- ra is fenntartható lesz. Báró Fidth Tibor felügy.-biz. elnök, a felügyelőbizottsági jelentést ismertette s az igazgatósági javaslatokat elfogadásra ajánlotta. Végül a közgyűlés egyhangúlag magáévá tette az előterjesztéseket s mindenben a javaslatnak megfelelő határozatot hozott. Megállapíthatjuk, hogy az „öregtakarék“ az 1942- ik év rendkívüli nehézségei ellenére, szép eredménnyel zárta immár 96-ik üzletévét s a részvényesek teljes megelégedésére, változatlanul 8%-os osztalékot fizet A háborús tavasz Az előző világháború idejéből emlékszünk Hindenburgnak arra a mondására, hogyha nálunk zuhog az eső, akkor a szomszédban sincs jó idő. Hindenburgnak ezt a mondását juttatja most eszünkbe Kőzép- európa korai tavasza, melyből azt a következtetést vonjuk le, hogy minél korábban és minél jobban olvad a hó a keleti arcvonalpn, annál kevésbé tudják leplezni a túloldali szövetségesek azokat az ellentéteket, amelyek mint London, Moszkva és Washington sajtója is elárulja, egyre feszültebbé teszik egymáshoz való viszonyukat. A tavasz rohamosan közeledik és a hosszú tél elmúlt anélkül, hogy az angolszászok tehermentesíteni tudták volna a példátlan erőfeszítésekkel, kétségbeesetten rohamoz^ szovjettömegeket Egyetlen repülőgépet, egyetlen tankot sem tudtak elvonni a keleti arcvonaltól Sztálin szövetségesei, pedig Moszkva azért vetette küzdelembe téli offenzivája alatt minden tartalékát, hogy még a tavasz beállta előtt döntést csikarjon ki. Szövetségeseivel együtt teljesen biztosra vett Tél Generális eredményes segítségét. A tagadhatatlanul nagyvonalú előkészítést kitervező szovjet vezérkar véleménye szerint ez az eredményes segítség, ez a döntés azért maradt el, mert a kétségbeesett erőfeszítések ideje alatt az angolszászok bár megígérték, nem teremtették meg a második európai arcvonalat. Természetes, hogy most, amikor a harcteret elöntötte a hóié, a sár és a Szovjet reménységei végképpen, elhalványultak, a lappangó ellenté-, tek kiélesedtek és ennek az ellentétnek mindkét fél sajtója kifejezést is ad. Moszkva nyersen tesz éles szemrehányást az angolszászoknak, viszont az angol és amerikai sajtó alig leplezett szemrehányással illeti Moszkvát, hogy a roppant hadi- anyagszállitások ellenére sem sikerült legyőzni a német hadsereget és szövetségeseit. Amint a semleges országokon keresztül érkező híradásokból olvashatjuk, a hangulat egyre idegesebb lesz és most már politikai térre is átterelődik. Egyre több újságcikk követeli, hogy Sztálin szögezze le hadicéljait és körvonalazza politikai terveit. Sztálin, a titokzatos Cézár azonban mélyA Szekszárdi takarékpénztár közgyűlése Egyes szám ára 20 fillér
