Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-02-17 / 11. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1943 lebruár 17. ezt a látogatást megszervezték. Végfll pedig kivániuk minden őcsé- nyi Testvérünknek, hogy minél előbb épségben és erőben lássák viszont azokat, akik talán most kint vannak a lövészárokban. Isten adja, hogy igy legyen. Meleg szeretettel és hazafias köszöntéssel: A szekszárdi Hadikórház sebesültjeiu Vármegyénk, de különösen a Sárköz hazafiasságának és áldozatos lelküségének fényes bizonyítéka az őcsényiek gavalléros adománytömege, amelyet bizonyára követni fognak a vármegye más községeinek hasonló megmozdulásai is. — Mint értesülünk, már bennjártak az őcsényhegyiek is ajándékaikkal. A szappanfőzés lugkő nélkül Mérjük le pontosan a szappan- főzésre szánt zsiradék súlyát, mert minden további munkánk ehhez fog igazodni, enélkül a szappanfőzés nem sikerül. Bevásárlás Vásároljunk annyiszor 30 deka jómínőségü égetett meszet és annyiszor 42 deka ammonidkszóddt, ahány kiló zsírból szappant akarunk főzni. Ha ammoniákszóda nem kapható, akkor helyette kristályszódát vehetünk. A kristályszódából 1 kiló 12 deka szükséges minden kiló zsiradékra, amelyet a szappanfőzésre akarunk felhasználni. Előkészítés Vegyünk elő egy elég nagy üstöt, amilyet mosásnál is szoktunk használni, az üst belsejét gondosan tisztítsuk ki, szódával súroljuk ki. Ha rézüstöt használunk, akkor különös gonddal kell megtisztítani a rézrozsdától (grünspan) és úgy súroljuk ki, hogy fényes legyen. Az fist olyan nagy legyen, hogy a zsiradék minden kilogrammjára legalább 6—7 liter viz férhessen bele. Lágkőpótló Készítsük el a szappanfőző folyadékot a következőképpen: a tisztított üstbe annyiszor öt liter vizet öntünk, ahány kiló zsírunk van. A vízbe beleszórjuk a megvett szódát és kavargatással feloldjuk. Közben az égetett meszet valamilyen tiszta edényben (bádogedény, vasfazék, esetleg fa-sajtár) megoldjuk óvatosan, vigyázva arra, hogy a szemünkbe ne freccsenjen. A mész oltását úgy végezzük, hogy annyiszor egy deciliter vízzel locsoljuk, ahányszor 10 deka égetett meszet kell a fenti számítás szerint felhasználnunk. (Vagyis, ha 90 deka meszet fogunk elhasználni, akkor 9 deciliter vízzel.) Mikor a mész megoltódik, forró lesz, gőzölög és porrá szétesik. Ezt a megoltott meszet azután óvatosan beleszórjuk az üstben lévő szódás vízbe és az üstöt melegíteni kezdjük. Mikor az üstben lévő folyadék éppen forrni kezd, vagyis kis buborékokat lök fel, akkor csendesen, gyengébb tűz mellett folytatjuk a forralást még egy negyedóráig. Ezután a tűzet eloltjuk és az üstben keletkezett fehér port leüllepedni, a folya- j dékot feltisztulni hagyjuk. Célszerű az űlepités alatt az üstöt fedővel | befedni, de ha nincs fedőnk, a befedés nem okvetlenül szükséges. Fontos az, hogy az üst tartalmát ne keverjük, ne rázzuk, hanem hagyjuk magára körülbelül egy óráig, vagy amig a fehér por az üst fenekén összegyűl és felette a folyadék teljesen tiszta marad. Az üllegedés befejezése után nagy merőkanállal óvatosan leszedjük a folyadék tiszta részét. Ez a kész szappanfőző folyadék, amelyet egy külön edényben gyűjtünk össze. Fontos, hogy a folyadék leszedésénél minél kevesebb fehér por keveredjen hozzá. Ha a merőkanállal a port felkevertük volna, úgy néhány percig megint hagyjuk üllepedni és csak azután folytatjuk tovább a leszedést. Esetleg ferdére állítjuk az üstöt, igy a folyadék jobban leszedhető. Ügyeljünk arra, hogy ez a szappanfőző folyadék ne kerüljön se a testünkre (főleg arcunkra), se a ruhánkra és hogy ahhoz gyermek hozzá ne férhessen. Ha a folyadékot leszedtük, az üstben maradt sűrű pépes maradékot öntsük ki olyan helyre, ahol az, sem emberben (gyermekben), sem állatban, sem pedig növényzetben kárt nem okozhat. Ezt a maradékot semmire sem lehet felhasználni. Szappanfőzés Az üstöt ismét kitisztitjük, óvatosan beleöntjük az összegyűjtött szappanfőző folyadékot, azután hozzáadjuk a felapritott zsiradékot. Most elkezdjük a szappant főzni, ugyf amint azt eddig is szoktuk, amig azt lugkövel főztük. Vagyis az üstöt melegítjük, tartalmát felforraljuk és közben kavar- gátjuk is. Hosszabb-rövidebb főzés után a szappanfőző folyadék „megfogja* a tetején úszó zsírt, vagyis nem látunk már rajta külön megolvadt zsiradékot, hanem az egész folyadék egyforma, habszerü, sűrű tömeggé lesz; ezt jól kavarva tovább forraljuk legalább még két óra hosszat. Néha előfordul, hogy hosszas főzésnél sem akarja a szappanfőző folyadék „megfogni* a zsírt. Ez olyankor fordul elő, ha a szappanfőző folyadékból nagyon sokat elforraltunk s igy az üst tartalma nagyon besürüsödik. Ilyenkor úgy segítünk, hogy minden kiló felhasznált zsiradékra 2—3 liter forró, vagy meleg vizet öntünk az üstbe, jól összekeverjük az üst tartartalmát és igy főzzük tovább. A szappanfőzés akkor van befejezve, ha azt látjuk, hogy az üstből kavaróval kivett kis részlet egy pohár forró vízben elkeverve jól feloldódik, átlátszó lesz. Ha nem átlátszó, hanem tejszerü lesz a pohárban lévő viz, akkor a szappan még nem kész, tovább kell főzni. A kész szappant addig főzzük, amíg az elválik a víztől és a viz tetején összegyűlik. Aki akarja, ezt az elválást konyhasó (kősó) hozzáadásával elősegítheti. Ez úgy történik, hogy állandóan jól kavargatva a főzetet konyhasót (kősót) adunk hozzá, amíg csak a kavarásnál jól látjuk, hogy a szappan a folyadék tetején összegyűl, sűrűn összeugrik, elválik és alul a sötétszinü vizes folyadék elkülönül. Ha a szappan már már magától elvált, konyhasót hozzáadni nem szabad. Mikor a szappan a folyadék tetején összegyűlt és kissé besürüsödik, merőkanállal a szokásos módon, óvatosan, zsákdarabokkal, vagy vászonnal kibélelt lyukacsos ládákba szedjük le és kihűlni, megkeményedni hagyjuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy nem szedjük le a szappant a folyadékról, hanem másnapig ott hagyjuk teljesen kihűlni. Másnap azután egy darabban leemelhetjük a teljesen megszilárdult szappant. Az üstben visszamaradt vizes folyadékot öntsük ki, ügyelve arra, hogy sem emberben sem állatban kárt ne tegyen. Tudnivalók 1. A jómínőségü égetett meäzet arról ismerjük meg, hogy elég könnyű, fehér, nem szürkés, nem agyagos és hogy ha belőle egy kis darabkát próbaképpen megnedve- sitünk, azonnal, vagy hamarosan melegedni, vagy gőzölögni kezd és szétesik. 2. A szappanfőzéshez használt mosószódát a kereskedésben ammo- niákszóna és kristályszóda néven árulják. Az ammoniákszóda elmál- lott, poralaku, vízmentes, a kristály- szóda pedig darabos. Példa Ha 3 kg zsiradékunk van, amelyből szappant akarunk főzni, akkor venni kell: égetett mészből 3X30 dekát, tehát 90 dekát, ammoniák- szódából 3X42 dekát, tehát összesen 126 dekát, vagyis 1 kiló 26 dekát (ha ammoniákszóda nem kapható, akkor helyette kristályszódából 3X112 dekát, tehát ősz- szesen 336 dekát, vagyis 3 kiló 36 dekát). Az üst legalább 21 literes legyen. A zeneszerzői jogdijakról A zeneszerzői jogdijak befizetésének ellenőrzése eddig rendőr- hatósági feladat volt. A 126.550/1942. B. M. sz. rendelet a rendőrhatóságnak ezt a kötelezettségét megszüntette ugyan, de hangsúlyozottan kiemeli, hogy ez a rendelkezés „a törvényes jogszabályokban biztosított jogdijnak, mint magánjogi igénynek magánjogi utón érvényesítését önként értetődőleg nem érinti.* Ez annyit jelent, hogy a zeneszerzői jogdijak éppen úgy fizetendők, mint eddig és ha valaki ennek a törvényben lefektetett kőtélezett- ségének eleget nem tett s a nyilvános zenéltetéshez a jogdij előzetes megfizetésével a nyilvános zeneelőadási engedélyt meg nem szerzi, jogbitorlást követ el és kiteszi magát egy esetleges magánjogi per súlyos anyagi és erkölcsi következményeinek. A szerzői jogról szóló 1921. M A V AIIT szekszárdi autóbuszüzem téli menetrendje Érvényes: 1942 évi november hó 2>tól. 600 X V 700 12*30 8-55 14-20 14-30 T — 18-05 Dunaíöldvár—Szekszárd Dunaföldvár községháza _____ Pa ks pályaudvar___________ Szekszárd (Szekszárd-Szálló)__ Sz ekszárd—fflagyarkeszi Szekszárd (Szekszárd-Szálló) a Magyarkeszi postahivatal_____™ z Csak hétköznap közlekedik. X 18 15 11-10 17-10 9-20 15-10 9-05 5 35 — évi LIV. te. szerint a jog megszerzés nélküli nyilvános zenéltetésért 8000 P-ig terjedhető és behajthatatlanság esetén fogházra átváltoztatandó büntetést lehet kiszabni és ezenfelül az engedély nélkül zenéiteknek meg kell fizetni a szerző vagyoni és nem vagyoni kárát, valamint a per kapcsán felmerülő egyéb súlyos költségeket. A jogbitorlásért a kir Kúria P. L 3438/1930. számú ítélete szerint a helyiség tulajdonosa, vagy bérlője is felelőssé tehető. A jogdijat nem fizetőkkel szemben a szerzői nyilvános jogokát kezelő Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetének természetesen élnie kell a törvényben biztosított jogával, hogy jogbitorlási pereket indítson a jogmegszerzés nélkül való zenéltetésekért, mert ennek a szövetkezetnek a kezelésében van a több mint 50.000 magyar- és külföldi szerző több 100.000 művének nyilvános előadási joga. Egyetlen jogügylettel, illetve a méltányos jogdij megfizetésével minden zenéltető (vendéglátó iparos, mozgóképszínház túl., tánc és hangversenyrendező stb.) elintézheti ezt a törvényben előirt kötelezettségét, ha felvilágosításért és elintézésért a fent jelzett szövetkezet XII. körzeti irodájához (Pécs, Székely Bertalan- utca 22.) fordul. Ez a körzeti iroda a nyilvános előadási joggal kapcsolatos minden kérdésben készségesen és azonnal szolgál felvilágosítással írásbeli vagy személyes megkeresésre.
