Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-12-25 / 93. szám
1943 december 25. TOLNANEGYEI ÚJSÁG 7 kiáltom neki, no Isten veled csúnya í»iros madár, megyek, megyek, megyek és többé soha-soha nem találkozom veled. De köszönöm neked, hogy megtanítottál arra, hogy ami elmúlt, az, nem jön vissza soha- soha többé. És megnyugodott lélekkel léptem föl a vonatra, mert hiszen senki se hibás, legkevésbbé az a fából faragott' kuvikmadár; csak sorsok vannak és az élet néha váratlanul, érthetetlenül és titokzatosan fog kezet a sötét halállal. Az élet távozik, a halál ittmarad és hamuvá porlaszt mindent. .. mindent ... RÉGI ISKOLÁM (k izekizirdi zárdaiakoUkr&l) Irta: BÖRGER FERENC. Becerédj -utcán kis cipók kopognak és a gazdáik idősebje hétvagy nyolcéves. A vén gesztenyék a Járdaszélről rájuk mosolyognak. Táskák — és bennük tábla, tarka tollszár anyakés-vágta vajaskenyerek imára kulcsolt pacás tenyerek, ha csengőszóval hív az oltár. Fehérfalú szobákban hosszú padsor apró, zöld padok, tintásüvegek falon feszület, meg a Hiszekegy és a nagy térkép, úgy mint akkor... A vizkereszti három szent királynak Neve-betüje s kétoldalt az évszám Krétával írva fenn az az ajtófélfán (Az év más azóta — az idők eljárnak.) Vasrácsos ablakú hosszú folyosón egy-egy nővér szelíden átsuhan komoly-feketén s arany fényfolyam ömlik kereszten, láncos olvasón. Harmónium sr.61 minden este lágyan A feszületről árad tiszta fény, Alszik a zárda a dombok ölén, S álmomban ott járok régi iskolámban.. Bore Schell József felsőházi szuzbeszáde Folyó hó 15-én tartotta báró Schell József, vármegyénk választott felsőházi tagja első beszédét a törvényhozásban. Fejtegetései kiter- ijeszkedtek az összes aktuális kérdésekre és a bemutatkozás kedvező ■visszhangot keltett. Elöljáróban rámutatott az árdrágításra és annak erkölcsrontó hatására. Aggasztó — úgymond — az 4 fordított szelekció, amely azt a becsületes gazdát, iparost, hivatalnokot sújtja, aki a becsületes utón halad azzal szemben, aki a legnagyobb cinizmussal, minden gátlás nélfcübés mmden hájjal megkenve fordul a feketepiac homályos berkei felé és ott üzérkedik. A törvény- tisztelő ember lemarad erről a versenyről azokkal szemben, akik tulajdonképpen nemtelen tagjai a 4 magyar társadalomnak* Én nem tudom akceptálni azt az álláspontot, hogy ha nem kapom meg azt az illető cikket a hivatalos utón, akkor nyugodtan megvásárolhatom a feketepiacon. Ez tudniillik nagyon sok embernek az álláspontja, amennyiben azt mondja, hogy: evvel használok az országnak* az a fő, hogy az én gazdaságom, az én iparom menjen és a munka meg ne szűnjék. Ha mindenki ezt az elvet vallja, akkor el .fog balkánosodni ez az ország. Minden háborúban voltak árdrágítók, minden háboruben tettek a kormányok olyan intézkedéseket, amelyekkel az árakat maximálni .próbálták és mindig voltak olyanok, akik ezeket a törekvéseket meg- hiásitották. De azért mégsem haladhatunk el szó nélkül amellett az «óriási diszparitás mellett, amely a (hivatalos ár és a zugforgalmi ár között kialakult. Ez a diszparitás ■agy és bűnös nyerészkedési lehetőségek állandó kutforrássa. Nem tudom elfogadni azt a magyarázatot, hogy a legszükségesebb «cikkek teljes hiánya okozza, például a vas, .a bőr, a szeg, textilanyagok «óriási áremelkedését és az ezek körüli ellátását nehézségeket, mert dia ezekből az árukból egyáltalában nem állana rendelkezésre semmi, akkor felvetődik az a kérdés, hogy vájjon miből készülnek a három- 1 száz pengős bakancsok, vagy miből készülnek azok a szögek, amelyeket egyes megszorult iparosok kénytelenek 15—20 pengőért megvásárolni. És ha veszem, hogy még van •»egy cserecikk, amelyért mindent meg lehet kapni, mint például néhány kiló zsírért, azt kell látnom, hogy akkor azután előjönnek azok a ritkaságok, amelyek a háztartásokból, a mezőgazdasági és ipari üzemekből teljesen hiányoznak. Bizonyos, hogy a készletekben nagy hiányok vannak, de valószínű, hogy vannak csatornák, amelyeken át ezek a készletek helytelen irányban folynak le. Kérem a közellátási minisztert urat, hogy zárja le ezeket a csatornákat. A mai maximális árak vagy megfelelnek a közellátási, gazdasági érdekeknek, vagy nem. Ha igen, kérem a kormányt, követelje sokkal szigorúbban ezeknek a betartását. Ha pedig nem felelnek meg ezek az árak, akkor vétessenek revízió alá, hogy a törvénytisztelet a közellátás terén megerősödjék. A fuvar kérdését is revízió alá kellene venni, mert ha valaki n fát az erdőből behozatja, akkor többet fizet a fuvarért, mint amennyi a fának a maximális ára. Ez lehetetlenné teszi nagyon sok helyen a faellátást és én tudom, hogy vannak városok, amelyek fa nélkül vannak, mig az erdőben ott van a fa, de a fuvarköltség lehetetlenné teszi a behozatalát. A pénzügyminiszter ur egy cikkben — úgymond báró Schéll József — felszólítja a közönséget arra, hogy takarékoskodjék a pénzzel és segítse elő a tőkeképződést. A pénzügyminiszter ur a közönségtől várja, hogy a pénz komoly elhelyezéséről gondoskodjék, illetve a közönséget kéri fel arra, hogy a tőkeképződést előmozdítsa, a közönség azonban a kormánytól reméli, hogy az árak letörésével ezt elősegítse, mert amint egyszer az árak leszálltak, a tőke- képződésnek semmilyen akadálya nem lesz. Ez azonban egy circulus vitiosus és itt valaminek történnie kell. Azt hiszem, hogy az egyedüli megoldás, amelyet a pénzügyminiszter ur most tervbe vett, az, hogy az úgynevezett buzakötvényt kibocsátja. Előttem fekszik a költségvetés sommázata és mint gazdaember örömmel állapítom meg, hogy sok minden történt és sok minden jó 'terv van programúiban. Elsősor- j ban örömmel üdvözlöm a kormány- 1 nak a viziutakra vonatkozó nagy I terveit, a különféle csatornáknak ■ hajózhatókká tételét, a silógazdái- I kodás eréllyel propagálását, a téli | mezőgazdasági tanfolyamoknak na- < gyobb tempóban való terjesztését és remélem, hogy igy sikerülni fog Magyarország gazdálkodását modernebb alapokra helyezni. Különösen a téli gazdasági tanfolyamokból kerülnek ki igen értékes emberek, mert a magyar gazda nagyon tehetséges, ha kellőképen kiművelik. Azt hiszem, az egész általános magyar gazdálkodás színvonala nagyon sokat emelkedik ezekkel a tanfjly a mokkái. A költségvetés 6.147,000.000 P. Ebből a mezőgazdasági tárcára csupán 4*5°/o, azaz: 277,000.000 P jutott. Remélem, hogy a jövőben ez a szám ugrásszerűen fog változni, mert a magyar földbe fektetett pénz kamatostól rövidesen visszatérül. (Erre a pénzügyminiszter 18-án már válaszolt is báró Schellnek. Szerk.) Nagyon sok szó esett a hivatalnokok nehéz megélhetéséről. Rá szeretnék mutatni arra, akiről eddig még nem esett szó és ez i falu jegyzője. Amilyen a jegyző, olyan a falu. A falunak pedig ma minden ügyét-baját, minden felelősségét az az egy ember viseli, az ö fizetése pedig nincs arányban azzal az óriási munkával és azzal az óriási felelősséggel, amely az ő gyenge vál- lain nyugszik. Kérem a miniszter- elnök urat, hogy a jegyzők sorsán segítsünk, mert maholnap el fog érkezni az az idő, amikor a jegyzői pályára alig fog valaki jelentkezni. Ez pedig a falu elzüllésével fog járni. Eltekintve a lábbeli és ruházati hiánytól, — amelyről ma annyi szó I esett és amelyről én ezen a helyen ] még egyszer meg kell, hogy emlékezzem, kérve a közellátásügyi miniszter urat, hogy a vármegyékben beígért bakkancsokat most már röviden küldjék el — azt látom, hogy a magyar nép aránylag meg van elégedve sorsával. Nem úgy, mint a hivatalnok, aki fix fizetése mellett nagyobb áldozatot hoz a mindennapi életben és ki van szolgáltatva a termelő kapzsiságának. Aggódó lélekkel figyelem, hogy a nálunk tapasztalható megelégedettség és a jólét nem tisztára az egyenes utón való járás következménye. Ezért kérem a kormányt, hogy az eljövendő nehéz idők becsületes vállalására, sokkal nagyobb tőrvénytiszteletre intse és szorítsa necsak a népet, hanem a társadalom példaadásra hivatott rétegeit is. Az ezeréves magyar tölgy most — végzé beszédét báró Schell József — a világtörténelem legnagyobb viharával kell hogy harcoljon, kell, hogy ismét úrrá legyen itt minden magyar erény. Kérem a miniszter- elnök urat, hogy úgy is, mint a legősibb magyar nemzedékek egyik sarja, hívja életre a tiszta erkölcs magyar erényeit. Ha ezekben a szörnyű komoly pillanatokban elnémul az önzés, hogy átadja helyét az áldozatos szellemnek, a tiszta erkölcsnek, akkor segít át minket a magyarok Istene egy boldogabb, szebb jövőbe. Ebben a reményben j a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés és taps. A szónokot sokan üdvőzlik.)
