Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-02-10 / 9. szám
1943 február 10. 3 'HUek “ »' Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország! — Vitéz TUuránszky László nemzetvédelmi keresztje. A Kor* mányzó Ur Őfőméltósága dr vitéz Thuránszky László miniszteri ősz- j tályfőnököt, vármegyénk volt fö- | ispánját, Zemplén vármegye felsőházi tagját kitüntette a nemzetvédelmi kereszttel. — Egy dunántúli egyházi nagybirtok élete a középkor végén címmel jelent meg szekszárdi föl- dinknek, dr Holub József egyetemi tanárnak tanulmánya a veszprémi püspökség 1528. évi birtokairól. A pécsi egyetem tudományos sorozatának, a Pannónia könyvtárnak egyik legújabb kötete ez a Dunántúl Pécsi Egyetemi Nyomdájában igen ízlésesen kiállított munka, amely a rendelkezésre állott adathalmazt nagy gonddal akként dolgozta fel, hogy megismerhetjük a műből a 1 püspökség birtokainak korabeli ur- j báriumát, áttekinthetjük a birtokok történetét, azok földrajzi és gazdasági képét, a birtokok igazgatási szervezetét, azok népeit és kötelezettségeit, a jobbágyok igen érdekes kötelezettségeit, az egyházi nemeseket, prédiálisokat, a püspök-főldesur jövedelmeit és kiadásait, valamint a püspöki udvar életét. Az igen élvezetes módon megirt történelmi tanulmány vármegyénket is érdekli, mert abban ez időben vármegyénkben is voltak birtokai a veszprémi püspökségnek. A kötet 3 P 60 filléréért kapható Pécsett a Pannónia könyvtár bizományosánál, a Dunántúl nyomdánál. — Adományok a hadbavonul- tak hozzátartozóinak karácsonyára újabban a Népbankhoz befizettek : Dieballa Liptdk Béla és Gábor Purkó-puszta 100 P, Afo- gyorósi Gyula Szekszárd 3 P. — A szekszárdi kórház forgalma. Tolna vármegye Horthy Miklós körkórházának betegforgalma január folyamán a következőképpen alakúit: a múlt évi december hó végén ápolás alatt maradt a kórházban 509 beteg, ápolásra felvettek f. évi január hónapban 929 egyént. Az összes ápolt közül meghalt 32, távozott a kórházból 868 személy és igy január hó végén ápolás alatt maradt a kórházban 538 beteg. A közkórházhoz tartozó palánki elmebetegtelepen összesen 65 elmebeteget gondoztak. A szekszárdi, sióagárdi, őcsényi-hegyi, szálkai és kakasdi családi ápolási telepeken pedig összesen 495 elmebeteget gyámolítottak a közkórház felügyelete alatt az idegen családok. 7--r' Hősi emlékmű Kakasdon. Kakasd község elöljárósága a hősi halottak emlékének megörökítésére emlékművet létesit. Az emlékmű létesítésének ügye egyelőre a vármegye elhatározásától függ. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Kálim Miklós miniszternők nevezetesével jelent m óál István tonulmánv-svOjtemánye A budapesti és lipcsei könyvpiacon most jelent meg a m. kir. külügyminisztérium támogatásával egy igen időszerű könyv Magyarország duna- medencei jelentőségéről: az „Ungarn im Donauraum“ c. munka. A szűz- hatvan oldal terjedelmű könyvet a magyar közélet és tudományos világ vezető személyiségei írták, szerkesztését dr Gál István külügyi előadó, a Donaueuropa és az Ungarn szerkesztője bonyhádi földink végezte. Az «Ungarn im Donauraumu c. kötet nemzetközi jelentőségét messze kiemeli a tény, hogy a bevezető tanulmányt maga a m. kir. külügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök, Kállay Miklós irta. „ Magyarország és Európam c. tanulmányában Kállay miniszterelnök kifejti, hogy annyi évezred folyamán egyetlen nép, egyetlen nemzet nem akadt a magyaron kívül, mely Európának ezen a veszélyes pontján, amit a Dunamedence jelent, állandó államot tudott volna alkotni. A miniszterelnök cikke után Jdnossy Dénes az Orsz. Levéltár főigazgatója, a magyar élettérről, László Gyula kolozsvári egyetemi | m. tanár a Dunamedence világ- | kereskedelmi helyzetéről, Ujpéterl . Elemér liszaboni követségi titkár a I Dunavölgy és a Balkán geopolitikájáról, nemes Suhay Imre ny. altábornagy a Duna stratégiai jelentőségéről, Rohringer Sándor műegyetemi ny. r. tanár a kárpátmedencei vízrendszer középeurópai összefüggéseiről, B orotvds-Nagy Sándor egyetemi m. tanár a keleteurópai csatornarendszer magyar tervéről, Álgyay Pál államtitkár, egyetemi ny. r. tanár a magyar közlekedésügy mai állapotáról, Szu- rovy Géza vezérigazgató Budapest világkikötő jellegéről, Ruisz Rezső a Magyar Városok Kult. Szövetsé- nek titkára Magyarország vasút- politikai fontosságáról, Keresztes Károly a Ganz-gépgyár titkára Budapest légiforgalmi központiságá- ról, vitéz Surdnyi-Unger Tivadar egyetemi ny. r. tanár, a Középerópai Gazdasági Bizottság igazgatója Magyarország délkeleteurópai gazdasági súlyáról, Ziegler Vilmos külügymin. oszt. tanácsos a dunai népek történelmi fejlődéséről, Siposs Sándor kultuszmin. titkár a magyar állameszméről irt hosszabb tanulmányt. A pompás kiállításban megjelent vaskos kötetet, belül nyolc újszerű szemléltető térkép, kívül egy domborművű térképpel ellátott fedőlap díszíti. Az „Ungarn im Donarum“ c. kötet a Danubia kiadóvállalat (Budapest, IV., Appouyi-tér 1) hozta forgalomba, ára 6 pengő. A pécsi egyetem szociográfiai folyóirata harmincoldalalas tanulmányt közöl Bonyhádról A magyar kir. Erzsébet Tudományegyetem Magyar Szociográfiai Intézetének dr Krisztics Sándor egyetemi ny. r. tanár igazgatásában megjelenő évnegyedes folyóirata „A Magyar Szociográfiai Intézet Közleményei“ most kiadott 1942—43. község és a környék sváb származású lakosságát. Azóta, hogy a március 15 i események hire éppen Perczel Mór pesti levele révén eljut Bonyhádra és Borbély József lelkész megalakította a honvédelmi bizottmányt, a bonyhádi svábság Perczel évf. 1—2. számában dr Vörös László tollából harminchdromoldalalas tanulmányt közöl Tolnamegye völgységi járásának székhelyéről, Bonyhád nagyközségről. A széleskörű földrajzi, gazdasági, történelmi, statisztikai, népesedési és politikai alapossággal megirt tanulmány megjelenése annál is fontosabb éppen a mostani időkben, mert Bonyhád az utóbbi évek középeurópai és hazai eseményei folytán többizben került az érdeklődés hadtestében külön századot alkotott és mint ilyen, kiállta a magyar történelem és a magyar hazafiság tűzpróbáját. «Ezzel a bonyhádi sváb- ság — mint a szerző Írja — örök időkre elkötelezte magát a magyar nemzeti gondolattal és olyan nemes példáját mutatta a hazaszeretetnek, a szabadság utáni vágynak, hogy azt a szivéből semmi sem töt ölheti ki végleg.“ Rendkívül érdekes a vallási viszonyok alakulásának leírása és az az — A szekszárdi hadikórház kezelésének sikerei. Örömmel közöljük olvasóinkkal, hogy a szekszárdi hadikórházban ápolt sebesült katonák közül 171 már annyira felgyógyult, hogy a napokban sza- > badságra mehet. A kórházba egyébként e hó 7-éről 8 ára virradó éjjelen újabb 107 sebesült érkezett. Az éjfélután egy órakor érkezett vonatot dr Treet István vm. kórházigazgató főorvossal az élen a szekszárdi Vöröskereszt üdítő szolgálata várta a hadikórház orvosaival, tisztjeivel és egyéb személyzetével együtt és az átfázott, kimerült katonákat ellátták forralt borral és cigarettával. A sebesülteket a rendelkezésre álló autókkal és kocsikkal hamarosan beszállították a hadikórházba, ahol már várta őket a frissen készített bőséges vacsora. — A vármegyei főjegyző hazaérkezett. Megírtuk, hogy Schultheisz Rezső vármegyei főjegyzőt karácsony előtt a budapesti Illés-klinikára kellett szállítani és ott igen súlyos veseműtétet végeztek rajta. A vármegyei főjegyző további klinikai ápolásra nem szorul és igy e hó 8-án betegségéből felgyógyultan visszaérkezett Szekszárdra. Szolgálatát azonban ezidőszerint nem veheti át, mert a nagy kimerültséget okozó műtét utókezelését követően egyelőre még pihennia Kell. — A rádió új főtitkára. A Magyar Rádió R. T. igazgatósága szekszárdi földinket, dr Legenyei Józsefet, dr Holub József pécsi egyetemi tanár fiát és legenyei Bodnár István szekszárdi kaszinó? igazgató unokáját, a rádió ismert titkár-beszélőjét kinevezte a rádió műsorszerkesztő főtitkárává. — Miniszteri segédtitkári kinevezés. A m. kir. kőzellátásügyi miniszter dr Tomaj (Leopold) Ferenc m. kir. közellátási felügyelőt, volt tolnamegyei fogalmazó, tb. szolga- bírót kinevezte kőzellátásügyi miniszteri segédtitkárrá. — Városi közgyűlés. Szekszárd képviselőtestülete vitéz Vendel István polgármester elnöklete alatt e hó 6-án rendkívüli közgyűlést tartott, melyen bemutatták a legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok uj névjegyzékét, bizottságot küldtek a földhöz juttathatók érdemességének megállapításáról, tudomásul vették az alispán véghatározatát az 1942. évi pótköltségvetésről. Tudomásul vették a város 1943. évi költség- vetéséről szóló alispán! véghatározatot, amely szerint a pótadó 146 százalékra emelkednék. Ez azonban még a minisztérium felülvizsgálása alá kerül, de egyébként sem lesz előterébe. így már csak a patrióta öntudat fokozása végett is jelentősége van egy ilyen természetű helyzettisztázó értekezésnek. Bonyhádot földrajzi fekvése már az ősidőktől fontos átmenőforgalmi központtá, váltóállomássá tette s ez csak fokozódott a rómaiak korában és a népvándorlás, majd a török idők zivatarai között. Igen érdekes annak a történelmi folyamatnak a rajza, hogyan válik a szinmagyar Bonyhádból és vidékéből a török idők zűrzavarai után vegyeslakos- ságu vidék központja és miképen asszimilálódik az idevetődő népelem. 1848-ban Perczel Mór lángoló | személyisége magával ragadja a idézet, amit a folyóirat Vörösmarty barátjának, Egyed Antalnak egykorú feljegyzéseiből idéz: „Minden fele- kezetnek vagyon itt temploma és papja... Általában nagyon türelmesek egymás iránt. Templomaikat kölcsönösen sokszor meglátogatják.“ A pécsi egyetem tudományos folyóiratának közleménye Bonyhád történetéről, népességéről, társadalmáról a legjobb időben jelent meg. Az érdekes tanulmány hasznos olvasmány mindenkinek, aki a magyar történelem keretében tudja csak elképzelni életét és intő figyelmeztetés mindazoknak, akik a dunántúli táj örök magyar jellegéről ideig- óráig megfeledkeznek. ilyen magas, mert a napokban elrendelt egyes adónemek emelkedése folytán a város egyéb bevételei is emelkednek. Az iparügyi miniszter rendelete alapján iparügyi negyednek kijelölték a vágóhíd környékét és tudomásul vették a kereskedelmi miniszter leiratát, amely a főközlekedési utak átkelési szakaszait a város kezeléséből kivonja. Tudomásul vették a városi gyümölcsös és a kertészet 1942. évi számadását, a sírhelyek, piaci és vásári helypénzek, hirdetési dijak, valamint a mázsálási dijak elemelését. Jóváhagyták több jelentéktelen alap számadását és elintéztünk néhány illetőségi ügyet.
