Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-12-22 / 92. szám
2 TOLNANEGYEI ÚJSÁG Szekszárd - Borvldéki Bortermelők Orvosságnál többet éri Pinceszövetkezete Aki issza — hóttig éli ajánlja »MHiliH izeKszdrdl töröl borait valamint különleges ceemegeborait, kicsinyben és nagy ban. — Árajánlattal és mintával a központi pincészete szolgál: Telefon 21-85 Szekszárdi Várpince. Telefon 21 85 Budapesti borpinces Vili, Bangha Béla-ntca 19. szám *■ ít : : Újdonságok herendi, Rosenthal és egyéb márkás porcellánokban. Bel- és külföldi világhírű kristályok nagy választékban FŐSZ Övegesnél. tott egyes részeinek megszállásáról van szó. Kérdem, hogy bűn volt-e, hogy nemzeti és nemzetközi kötelességünknek tartottuk a megürült régi magyar területek megszállását és ott a magyar szuverenitás ki- terjesztését. Mint minden nemzeten, a világesemények keresztül gázoltak rajtunk is. Sokszor nem voltunk olyan helyzetben, hogy nyugodt meggondolással dönthettünk volna. De a kényszerhelyzetben a világ egyetlen hatalma sem oldhatta volna meg a kérdéseket másképpen, mint mi. B1 nem akartak a háborút és ennek kritikus helyzetekben sokszor tanujelét is adtuk. Komoly kockázatokat vállalva elkerültünk minden olyan lépést, amely a háborúba való sodródást előidézhette volna. Emberek vagyunk. Lehet, hogy az előző kormányok idejében talán történhettek hibák. De méltóz- tassanak csak elolvasni Churchillnek, vagy Hitlernek a beszédeit, nem látják- e be ezekben azt, hogy nap, mint nap száz és száz hibát követtek el. Mikor az események ilyen hallatlan elementáris erővel torlódnak felettünk, mi is hibázhatunk és ezért bennünket annál inkább is fel kell menteni, mert sohasem hirdettünk gyűlöletet, amely a magyar jellemmel össze sem egyeztethető. Az alkotmányjogi kérdés volt a következőkben örffy fejtegetésének tárgya. Hangoztatta, miként büszkék lehetünk, hogy Európában jóformán az egyetlen nemzet maradtunk, amely ezen rendkívül súlyos idők ellenére és az elsöpréssel fenyegető nagy áramlatokkal szemben fenntartottuk évezredes alkotmányos életűnket. Pedig erős volt a nyomás a parlamentben is, amikor három évvel ezelőtt voltam bátor erről a kérdésről bővebben nyilatkozni, hogy a parlamentárizmus igen soká fog még az emberiség közéleti berendezkedése maradni. — Mi egy negyedszázaddal ezelőtt is megvéd- tük már az országot minden szélsőséges mozgalommal szemben. És ha egyik igen t. barátom hálával emlékezik meg a miniszter- elnök Ur őnagyméltóságának arról a gesztusáról, hogy hivatala elfoglalása alkalmával kijelentette, hogy a parlamentárizmus elvi alapján áll, talán törvényhozó szokásunkkal ellentétben nekem tovább kell men- nem. I A Legelső n agyar Férfira gondolok, aki kezdettől fogva az alkotmányosság szilárd álláspontján állott és ha másért nem érdemelné meg a nemzet örök háláját, ezért az egyért Is meg* megérdemli. (Úgy van!!) A zsidókérdésről szólt ezután örffy. Felszólalásának ezt a tárgyát több napilap bőven ismertette, éppen ezért mi a rendelkezésünkre álló terjedelem csekélységére való tekintettel a beszédnek ezt a részét nem közöljük. Röviden foglalkozott a külföldön ellenünk hangoztatott feudalizmus nevetséges vádjával, tovább a szaporodó család és a nemszaporodó föld örök problémájával, amelynek megoldása során kétségtelen, hogy a világfejlődés utján rá kell térni a népi politikára. A széles néprétegek szociális helyzetének javítása nélkül különféle elgondolásokkal kísérletezni nem lehet, mert minden kísérletezésnek szörnyű következményei lehetnének. Szónokolunk — úgymond örffy — az erkölcsi és anyagi értékeket romboló kommunizmus ellen. De necsak szónokoljunk, hanem tegyünk is. Ha kis exisztenciák létesítését, támogatását kormányprogrammá tesszük, nem kétlem, ki fogjuk tudni parírozni ezt a nemzetközi veszélyt, amely immár harci eszközökkel is megerősítve közeledik felénk. De hangsúlyoznom kell, nagy és komoly áldozatokat kell hozni 1 Sokat beszélnek itt konjnnktnrális vagyonokró], illetőleg a konjunkturális jövedelmekről. Egészen bizonyos, hogy | ezeknek igen fokozott és szociális célzatú igénybevétele elöl semmiféle kormányzat — akárki fog is idejönni — nem fog kitérhetni. A történelem kereke dübörög és kitérni ezeknek a kérdéseknek nagyon komoly áldozatokkal összekötött megoldása elől immár nem lehet. Szükséges, hogy ebből a Házból indul janak ki és hangozzanak el állandóan ezek a szempontok és irányelvek. Kötelességemnek tartom, — folytatta tovább Örffy Imre — hogy újból megemlékezzem egy immár katasztrófává sűrűsödött nemzeti bajról, az egykéről. Nekem az az érzéséin, hogy bármilyen tiszteletreméltó intézkedéseket teszünk is az ONCSÁ-n keresztül a baj elintézésére, nem állhatunk meg ott, hogy dSSí^a sok c^aláduak- nak adunk juttatásokat, ellenbén *z egykézökkel szemben semmi intézkedést nem foganatosítunk. Jogász létemre az az érzésem, hogy a jövőre nézve, éppen a példaadás és a cél elérése végett nem lehet kitérnünk olyan rendszabályok elől, amelyek már egyenesen az öröklési jogot is érintik. Ha az egykéző, vagy az egyséző magyar réteg egy szép napon annak a tudatára ébred, hogy szerencsétlen családi bűaei anyagi romlását okozzák, ettől a kíméletlen intézkedéstől sokat lehet várni. A földmfvelésügyi kérdések során figyelemébe ajánlotta Örffy a földmivelésügyi miniszternek a magyar talaj megismerésének és a vízgazdálkodásnak a rendkívül fontos kérdését, valamint azt, hogy a magyar vízjogi törvény elmaradása és a vízügyeknek bejelentett állami kezelésbe vétele, vagy államoNAVAUT szekszárdi autóbuszüzem menetrendje Érvényes: 1943. évi november hó 1-től. 1202. Dunaföldrar—Paks—Szekszárd 600 — i. Dunaföldvár községháza _______ é. _ 18*25 705 12-55 i. Paks pu. é. 12*40 17*20 900 14*45 é. Szekszárd Szekszárd Szálló _ _ i. 9*25 1520 1204. Szekszárd —Tamási - Nagyszokoly. 14*05 i. Szekszárd Szekszárd Szálló e. 920 1625 é. Tamási pályaudvar i 6 35 17*30 é. Nagyszokoly községháza __ _______________ A forgalom vasárnap és Saaepsap szünetei. i 5*45 1943 december 22. Kellemes karácsonyt szerezhet bárkinek, ha ajándéktárgyait a Városi drogériában szerzi be Szekszárd. Korzó, sitása most már el nem odázható. Sajnos van egy kérdés, — úgymond örffy — amely több mint fájó, több mint égető, mely most már a termelésnek leghatározottabban katasztrófális akadályává emelkedik és éz a munkásbakancs kérdése. Mélyen megindító szavakkal beszélt erről örffy Imre, mondván, hogy ezt nem lehet lebagatellizálni. Ez olyan súlyos kérdés, hogy ebben a tekintetben nem szabad szociális szempontból sem elmulasztanunk semmit ezekben a rendkívül nehéz időkben. Hiszen már kezd a talaj remegni alattunk, hiszen a soká tartó háborúnak állandó tünete az, hogy alulról kezd mindig valami parázslani. És ha ez még nálunk ninqs is meg, elébe kell vágnunk és ezt másképp, mint egy komoly szociálpolitikával aligha fogjuk meg^AgB^Ugyjagi^-Itt van inéira ... tisztviselőkérdés. —* •ÍK-'' Szeretnék erről is beszélni. Mindnyájan tudjuk, hogy itt valami szörnyű nehéz, nagy baj van. Ne méi- tóztassék összehasonlitani a proletár sorsát a tisztviselő sorsával. Az egyszerű, fizikai munkájából élő embernek, merem állítani, ha dolgozik, megvan az ennivalója, legfeljebb ruhája, eipóje nincs meg. A tisztviselő maholnap oda jut, hogy egyik sincs meg. (Úgy van!) íz szörnyű helyzet. Lehet, hogy talán a tisztviselői létszám túlságos emelése folytán a kérdés pénzügyileg nehezen oldható meg. Mégis keresnünk kell a megoldást, ha másként nem, a létminimumhoz szükséges természetbeni ellátás utján. Örömmel halljuk, hogy a kormányt ez komolyan foglalkoztatja. Sertéshlzlalás a tisztviselőknek. Sok birtokos van, aki nagyon szívesen hizlalna a közelben lévő városi lakosság tisztviselői részére sertést. Ezt feltétlenül lehetővé keíl tenni. Még a pénzügyi bizottságban megemlítettem — folytatja tovább örffy — és itt még egyszer kérem, mint olyan, aki húsz év óta foglalkozom a közigazgatás egyszerűsítésével, amely munkában akiiv munkával részt vettem és tudom, hogy sok I értékes javaslat van erre vonatko- I zóan a belügyminiszter ur tarsolyé-
