Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-12-15 / 90. szám

XV. évfolyam. 12. szám. 1948. december 15. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: JOHN SÁNDOR vm. g. e. igazgató. I Szerkesztőség.: SZEKSZÁRD, VÁRMEGYEHÁZ. Telefon: 125. Tolnomcayeí Állattenyésztő Egyesület közgyűlése A Tolnamegyei Állattenyésztő Egyesület december 7* én tartotta igen látogatott rendkívüli közgyűlé­sét. A közgyűlés tárgysorozatán különféle szakosztályok megalakí­tása, azok elnökeinek megválasz­tása szerepelt. így a szarvasmarha­tenyésztési szakosztály elnökévé Zeöld Márton közalapítványi ura­dalmi bérlőt, alelnökivé ifj. Rück György birtokost, sertéstenyésztési szakosztály elnökévé Ráth István hercegi hitbizományi bérlőt, alel- nökévé ifj. Martin József föld- birtokost, juhtenyésztési szakosztály elnökévé vitéz Györváry Ernő her- •egi hitbizományi felügyelőt, alel- nökévé Szieb András birtokost, baromfitenyésztési szakosztály elnö­kévé Pigniczky Ferenc ny. mező- gazdasági népiskolai igazgatót, al- elnökévé Szombatit Béla m. kir. mezőgazdasági szakiskolai igazga­tót választotta meg. Krammer János titkár évi beszá­molójában foglalkozott az egyesület ez évi állattenyésztési tevékenységé­vel, igy a vágómarha igénybevétel­lel kapcsolatos munkálatokkal, törzs­könyvi bírálatokkal, meddőség el­leni küzdelemben való részvétellel, állattenyésztési tanfolyamok rende­zésével, különösen kiemelve Battha Pál miniszteri tanácsosnak a föld- mivelésűgyi minisztérium állat- tenyésztési főosztálya főnökének Tolnamegyében tett állattenyésztési körútját és annak kapcsán elért üdvös hatását, mely úgy erkölcsi, mint anyagilag is legjobban sikerült. A közgyűlés Battha Pál miniszteri tanácsost táviratban üdvözölte. A földmivelésügyi minisztérium kép­viseletében megjelent Tahy Béla m. kir. gazdasági felügyelő az elnöki tisztségéről lemondott Döry Frigyes m. kir. gazdasági főtanácsos, föld- birtokost meleg szavakkal üdvözölte és méltatta közel két évtizedes munkásságával elért érdemeit. ■ A közgyűlés a lemondás folytán megüresedett tisztségre egyhangú lelkesedéssel vitéz Madi Kovács földbirtokost, Tolna vármegye főis­pánját választotta meg. Az uj elnököt báró Fiáth Tibor gazdasági egyesü­leti elnök és a földmivelési minisz­térium képviselője üdvözölték, akik kiemelték, hogy biztos zálogát lát­ják az elnök személyében, hogy a hírneves tolnamegyei állattenyész­tés további fejlődését — dacára a háborús nehézségeknek — nem veszti el, hanem azt csak fokozzák. Vitéz Madi Kovács Imre főispán, újonnan megválasztott elnök meg­köszönve elnökké történt megválasz­tását és az üdvözléseket, rövid programmot adott, melyben hang­súlyozta, hogy minden igyekezetével azon lesz, hogy Tolna vármegye állattenyésztését a legelső vonalban tartsa és fejlessze. Vitéz Madi Ko­vács Imre főispán programmja ál­talános nagy tetszést keltett. Végül a közgyűlés a Tolnamegyei Állattenyésztő Egyesület eddigi ve­zetésével megbízott Krammer János rátermettségéről és nagy agilitásáról ismert egyesületi titkárnak a jól kiérdemelt igazgatói címet ado­mányozta. Termeljünk őszi mákot 1 Hazánk déli vármegyéiben az el­múlt termelési évben egészen kiváló termelési eredményeket értek el a máktermelő gazdák őszi vetésű mák­kal. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár rt. (Budapest, IV., Váci-utca 37.) ma az ország és a honvédség gyógy­szerellátásának egyik fontos ténye­zőjét, a gyár nyersanyagát képező mákgubótörmeléket megvásárolja az Árhivatal által megállapított hivata­los áron. Ez a vállalat a máktermelés fo­kozása érdekében, közel 10 esz­tendő óta, jelentős áldozatokkal meghonqsitotta hazánkban a német eredetű, nemesített, Strube- féle zárt- toku kékmákot (Hochzucht Strubes Blauer Schliessmohn). Az elfajulás megakadályozására szerződéses ter­melők által termelt s a m. kir. Vető­magvizsgáló Intézet hivatalos bizo­nyítványa szerint elsőrendű mák­vetőmaggal (tisztasága: 99 8%, csiraképessége: 96 %) országos viszonylatban vetőmagcserét rend­szeresített és kölcsönvetőmagot bo­csát a termelő gazdák rendelkezé­sére. olyan időben, amikor a tavaszi föld­munkák, éppen a talaj nedvessége miatt még lehetetlenek. A régi gazdák azt tartották, hogy „a mákot a hóra vessük*. Ez a gyakorlati tapasztalatokon alapuló megállapítás valójában az őszi, ille­tőleg kora téli hónapokban való mákvetést javasolja. Az ősszel kellőképpen előkészí­tett és kerti finomságura megdol­gozott földbe november végén, december elején beálló száraz, verő­fényes napokon elvetett mák a hó alá kerül s az olvadó hó egész nedvességét az első tavaszi nap­sugárral együtt teljes egészében hasznosítani tudja fejlődésében. Ez oly előnyt biztosit a növény fejlődésének és lehető leghosszabb tenyészidejének biztosítására, amely a növény kártevői és a korán be­következő szárazság ellen a legjobb védelmet nyújtja amellett, hogy az A vetőmagkölcsönzés feltételei: a termelt mákkal a gazda szabadon rendelkezik, csupán a kölcsönkapott mákvetőmag mennyiséget (holdan­ként 2 kg) tartozik ugyanolyan súlyban és tisztaságban az uj ter­mésből a cégnek visszaszolgáltatni. Ezenkívül köteles a gubótörmeléket hivatalos áron az Alkaloida Vegyé­szeti Gyár rt nak eladni. Az őszi mákvetés az elmúlt évek tapasztalatai szerint átlagban 30°/°* kai nagyobb hozamot biztosit a termelőnek. Ezenfelül a termelés biztonságát fokozza, mert a mák­termelés legdöntőbb fontosságú ré­szét, a korai vetés lehetőségét veszélyeztető koratavaszi esők, vala­mint a talaj finom megművelését kizáró, változékony időjárás veszé­lyeit igen nagy mértékben csökkenti. A kifagyás veszélye csekély, mert a Strube féle mák igen nagy mér­tékben fagyálló. A mákmag a talajnak -f- 6 fokra való felmelegedésekor csírázik és igy, ha nedves a koratavasz, a talaj j egész nedvességét hasznosítani tudja, ■ — Uj konzerváló eljárás. A kü­lönböző élelmiszérek friss állapot­ban való eltartása, amit „konzer­válásnak* szoktak nevezni, igen régi keletű, de csak a legújabb idők­ben lett tudományos vizsgálódás tárgya. A konzerválásnak egyik módja az úgynevezett „mártogató* eljárás, amelynél a frissen meg­őrzendő élelmiszert valami réteg­gel vonják be, ami elzárja a leve­gőtől és igy megőrzi frissességét. A leginkább használt ily anyag a zsír, de például a tojásnál mész- réteget, a gyümölcsnél cukorolda­tot használnak. A mártogató eljá­rást most technikailag tökéletesítet­ték. Az e téren végzett tudományos kutatások újfajta emulziót fedeztek fel, amely nem olyan értékes anyag, mint a zsír, vagy a cukor, a kon­zerválás terén azonban ugyanolyan hasznos szerepet játszik. A német kémiai iparnak az első ilyen ter­méke az úgynevezett „Obststabil* (magyarul gyümölcsállandósitó*), amely kitünően bevált a magvas I I ilyen dúsan fejlett növény hozama úgy a termés sulymennyisége, mint annak minősége és olajtartalma szempontjából a legkiválóbb ered­ményeket adja. Az elmúlt termelési évben a Bács­kában kát. holdanként 8—12 mázsád terméseredményeket értek el számos helyen, ahol a mákot ősszel, illető­leg a kora 'téli hónapkban vetették. Ezért ajánljuk a máktermelő gaz­dáknak, hogy már most biztosítsák az Alkaloida Vegyészeti Gyár rL (Budapest, IV., Váci-utca 37) által szervezett köles ön vetőmag- akcióban a számukra szükséges mákv^tőmag mennyiséget annál is inkább, mert a jelenlegi adminisztrációs nehéz­ségek (szállítási igazolványok be­szerzése stb.) miatt az igényléstől számított 2—3 hét szükséges ahhoz,, hogy a termelő az igényelt kölesön- vetőmagot megkapja. gyümölcsök eltartásánál. Ezzel az emulzióval kezelt gyümölcsöknek: az élettartama mintegy fél évvel meghosszabbodott és igy teljesen, elegendő az uj termés beéréséig terjedő idő áthidalására. De ugyan­ilyen módon a „mártogató* eljá­rással lehet húsnemüeket eltartani és a hadsereg máris eredménnyel alkalmazta az uj eljárást. Most az élelmiszerkutató intézetben újabb kísérletek folynak abban az irány­ban, hogy a kenyeret is „márto­gató* eljárással lehessen friss álla­potban eltartani. Ezek a kísérletek már a befejezés előtt állanak. Szak­körökben kiemelik, hogy a „már­togató* eljárás korszerű alakjában: döntő jelentőségű a tőmegélelme- zés terén. — Az alkoholfogyasztás csök­kentése. A belügyminiszter csők—, kenteni akarja a túlzott alkohol-'v*. fogyasztást. Á direkttermő szőllők- böl S2Űrt borokat ki akarja zárni a forgalomból, mert azok súlyos- betegségeket okoznak. Valószínű,, hogy a jövőben a pénzügyminisz­ter csak ezer lélekre ad italmérési engedélyt. Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér. Molnár-féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Felelős vezető: Kovács Pál.)

Next

/
Thumbnails
Contents