Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-12-11 / 89. szám
TOLNMEGYQ UJSlfi 1943 december 11. Termeljünk őszi mákot! Hazánk déli vármegyéiben az elmúlt termelési évben egészen kiváló termelési eredményeket értek el a máktermelő gazdák őszi vetésű mákkal. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár rt. (Budapest, IV., Váci-utca 37.) ma az ország és a honvédség gyógyszerellátásának egyik fontos tényezőjét, a gyár nyersanyagát képező mákgubótörmeléket megvásárolja az Árhivatal által megállapított hivatalos áron. Ez a vállalat a máktermelés fokozása érdekében, közel 10 esztendő óta, jelentős áldozatokkal meghonosította hazánkban a német eredetű, nemesített, Strube-féle zárt- toku kékmákot (Hochzucht Strubes Blauer Schliessmohn). Az elfajulás megakadályozására szerződéses termelők által termelt s a m. kir. Vetőmagvizsgáló Intézet hivatalos bizonyítványa szerint elsőrendű mákvetőmaggal (tisztasága: 99'8%, csira- csaraképessége: 96 %) országos viszonylatban vetőmagcserét rendszeresített és kölcsönvetőmagot bocsát a termelő gazdák rendelkezésére. A vetőmagkölcsönzés feltételei; a termelt mákkal a gazda szabadon rendelkezik, csupán a kölcsönkapott mákvetőmag mennyiséget (holdan- | ként 2 kg) tartozik ugyanolyan súlyban és tisztaságban az uj ter- | mésből a cégnek visszaszolgáltatni. | Ezenkívül köteles a gubótörmeléket hivatalos áron az Alkaloida Vegyészeti Gyár rt-nak eladni. Az őszi mákvetés az elmúlt évek tapasztalatai szerint átlagban 30Vokal nagyobb hozamot biztosit a termelőnek. Ezenfelül a termelés biztonságát fokozza, mert a máktermelés legdöntőbb fontosságú részét, a korai vetés lehetőségét veszélyeztető koratavaszi esők, valamint a talaj finom megművelését kizáró, változékony időjárás veszélyeit igen nagy mértékben csökkenti. A kifagyás veszélye csekély, mert a Strube féle mák igen nagy mértékben fagyálló. A mákmag a talajnak -f- 6 fokra való felmelegedésekor csírázik és igy, ha nedves a koratavasz, a talaj egész nedvességét hasznosítani tudja, olyan időben, amikor a tavaszi földmunkák, éppen a talaj nedvessége miatt még lehetetlenek. A régi gazdák azt tartották, hogy „a mákot a hóra vessük*. Ez a gyakorlati tapasztalatokon alapuló megállapítás valójában az őszi, illetőleg kora téli hónapokban való mákvetést javasolja. Az ősszel kellőképpen előkészített és kerti finomságura megdolgozott földbe november végén, december elején beálló száraz, verőfényes napokon elvetett mák a hó alá kerül s az olvadó hó egész nedvességét az első tavaszi napsugárral együtt teljes egészében hasznosítani tudja fejlődésében. Ez oly előnyt biztosit a növény fejlődésének és lehető leghosszabb tenyészidejének ^biztosítására, amely a növény kártevői és a korán bekövetkező szárazság ellen a legjobb védelmet nyújtja amellett, hogy az ilyen dúsan fejlett növény hozama úgy a termés sulymennyisége, mint annak minősége és olajtartalma szempontjából a legkiválóbb eredményeket adja. Az elmúlt termelési évben a Bácskában kát- holdanként 8—12 mázsás terméseredményeket értek el számos helyen, ahol a mákot ősszel, illetőleg a kora téli hónapkban vetették, i Ezért ajánljuk a máktermelő gazdáknak, hogy már most biztositsák az Alkaloida Vegyészeti Gyár rt. r © § SIEMENS RÁDIÓ (Budapest, IV., Váci-utca 37) által szeryezett kölcsönvetőmag* akcióban a számukra szükséges mákvetőmag mennyiséget annál is inkább, mert a jelenlegi adminisztrációs nehézségek (szállítási igazolványok beszerzése stb.) miatt az igényléstől számitott 2—3 hét szükséges ahhoz, hogy a termelő az igényelt kölcsönvetőmagot megkapja. Mllotay István vezércikke Gál István Wesselénvl-tanulmányárfil Az Uj Magyarság cimü napilap 1943 november 26-i vasárnapi számában a főszerkesztő Milotay István nagyszabású vezércikkel irt dr Gál István egyet, tanársegéd, külügyminiszteri előadó, a Donaueuropa és az Ungarn szerkesztőjének nemrégiben megjelent Wesselényi tanulmányáról: Milotay István vezércikkében különösen kiemelte a Wes- selényi-tanulmánynak a most száz éve megjelent „Szózata magyar és szláv nemzetiség ügyében* című könyvéhez fűzött megjegyzéseit. — Gál István Wesselényi-tanulmánya eddig három kiadásban jelent meg: legelőször tavaly Kolozsvárt az Erdélyt Szépmivjts Céh kiadásában megjelent „Erdélyi Csillagok* c. kötetben, azután külön a kolozsvári Mi* nerva-nyomdánál és könyvkiadónál, majd most legutóbb a Révai Irodalmi Intézet Rt. őszi könyvujdon- ságában, az „Erdélyi Csillagok* c. könyv pesti kiadásában. A nagy feltűnést keltett Wesselényi-tanulmány szerzőjének bevezetésével a közeli napokban a kolozsvári Minerva- nyomda kiadásában, az Erdélyi Ritkaságok c. könyvsorozatban újra megjelenik a Milotay által is idézett „Szózat a magyar és szl4v nemzetiség ügyében“, továbbá ugyancsak Gál István bevezetésével és gondozásában 12.000 példányban lát napvilágot 1944 februárjában egy Wes- selényi-antológia a Magyar Kiasz- szikusok c. sorozatban a pesli Forrás Irodalmi Rt. kiadásában. Az alispán! jelentés Szongott Edvin alispánnak a vármegyei törvényhatóság téli rendes közgyűléséhez a terjesztendő tizenöt ivoldal terjedelmű jelentése felöleli az elniult évnegyed vármegyei és községi igazgatásának összes adatait és elöljáróban hangsúlyozza, hogy a háborús viszonyokkal kapcsolatos feladatokat a tisztviselői kar ember- feletti erővel, dicséretes buzgalommal végzi és mindenütt igyekszik az igényeket kielégíteni és a sok bajt enyhíteni. összegszerűen ismerteti a jelentés a vármegye és a községek háztartását, a vármegyei pótadó, útadó, közmunkaváltság, ebadó és tenyészállatdijak állását. Ezekből október hó végéig átlagban számítva a kivetett adók háromnegyed része befolyt Táblázatosán mutatja be ezután a vármegyei alapok és alapítványok október hő 31-i állapotát, közölve, hogy ezek végösszege 1,961.391 ‘97 P. Hatalmas fejezet foglalkozik a vármegye közellátásával, a Tolnavármegyei Közjóléti Szövetkezet működésével, vármegyei nép- és családvédelmi alap munkásságával és az e keretben végzett építkezések számát, valamint költségét külön táblázat teszi személtetőbbé. Kimutatja az alispán az árvíz- és belvízkárosultak megsegítését, a ruhasegélyezéseket és felsorolja a falusi tehetségmentés keretében kiutalt tanulmányi segélyeket, a zöldkeresztes tejakció kiadásait, a házassági kölcsönöket, valamint az 50 nyári napközi otthonban gondozott 2100 gyermek költségeit. A közegészségügyet is igen részletesen mutatja be az alispán, úgyszintén a vármegye tanügyét, az iskolánkivüli népművelést, a testnevelést, a mezőgazdaság állását és ebben a tenyészállat akciót. A közúti igazgatást ismertető részből megtudjuk az útépítési és útfenntartási munkák programmját, majd tájékoztatást nyerünk a vármegye területén folyamatban levő főszolgabírói hivatali, községházi, jegyző- és orvoslakás, iskolák, óvodák, napközi otthonok, leventeotthonok és vágóhidak építéséről. Részletes beszámoló ad képet a vármegye állategészségügyi szolgálatáról, a ragadós állatbetegségekről, valamint a baromfipestis terjedó
