Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-02-10 / 9. szám

1943 február 10.

a

TWtek

rnm—mmmmmmam—m

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — menyország!

*— Vitéz Thuránszky László ! nemzetvédelmi keresztje. A Kor- j mányzó Ur ő főméltósága dr vitéz ; Thuránszky László miniszteri osztályfőnököt, vármegyénk volt fő- j ispánját, Zemplén vármegye felsőházi tagját kitüntette a nemzetvédelmi kereszttel.

— Egy dunántúli egyházi nagybirtok élete a középkor végén címmel jelent meg szekszárdi föl- dinknek, dr Holub József egyetemi tanárnak tanulmánya a veszprémi püspökség 1528. évi birtokairól. A pécsi egyetem tudományos sorozatának, a Pannónia könyvtárnak egyik legújabb kötete ez a Dunántúl Pécsi Egyetemi Nyomdájában igen Ízlésesen kiállított munka, amely a rendelkezésre állott adathalmazt nagy gonddal akként dolgozta fel, hogy megismerhetjük a műből a i püspökség birtokainak korabeli urbáriumát, áttekinthetjük a birtokok történetét, azok földrajzi és gazdasági képét, a birtokok igazgatási szervezetét, azok népeit és kötelezettségeit, a jobbágyok igen érdekes kötelezettségeit, az egyházi nemeseket, prédiálisokat, a püspök-főldesur jövedelmeit és kiadásait, valamint a püspöki udvar életét. Az igen élvezetes módon megirt történelmi tanulmány vármegyénket is érdekli, mert abban az időben vármegyénkben is voltak birtokai a veszprémi püspökségnek. A kötet 3 P 60 filléréért kapható Pécsett a Pannónia könyvtár bizományosánál, a Dunántúl nyomdánál.

— Adományok a hadbavonul- tak hozzátartozóinak karácsonyára újabban a Népbankhoz befizettek : Dieballa Lipiák Béla és Gábor Purkó-puszta 100 P, Mogyorósi Gyula Szekszárd 3 P.

— A szekszárdi kórház forgalma. Tolna vármegye Horthy Miklós körkórházának betegforgalma január folyamán a következőképpen alakult: a múlt évi december hó végén ápolás alatt maradt a kórházban 509 beteg, ápolásra felvettek f. évi január hónapban 929 egyént. Az összes ápolt közül meghalt 32, távozott a kórházból 868 személy és igy január hó végén ápolás alatt maradt a kórházban 538 beteg. A közkórházhoz tartozó palánki elmebetegtelepen összesen 65 elmebeteget gondoztak. A szekszárdi, sióagárdi, őcsényi-hegyi, szálkai és kakasdi családi ápolási telepeken pedig összesen 495 elmebeteget gyámolítottak a közkórház felügyelete alatt az idegen családok.

Hősi emlékmű Kakasdon. Kakasd község elöljárósága a hősi halottak emlékének megörökítésére emlékművet létesít. Az emlékmű létesítésének ügye egyelőre a vármegye elhatározásától függ.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

Kfilliiy Miklós miniszternők nevezetesével jelent meg Gól istvón tanulmónv-Meménye

A budapesti és lipcsei könyvpiacon most jelent meg a m. kir. külügyminisztérium támogatásával egy igen időszerű könyv Magyarország duna- medencei jelentőségéről: az „Ungarn im Donouraum“ c. munka. A százhatvan oldal terjedelmű könyvet a magyar közélet és tudományos világ vezető személyiségei Írták, szerkesztését dr Gál István külügyi előadó, a Donaueuropa és az Ungarn szerkesztője bonyhádi földink végezte.

Az m Ungarn im Donauraum!* c. kötet nemzetközi jelentőségét messze kiemeli a tény, hogy

a bevezető tanulmányt maga a m, kir. külügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök, Kállay Miklós irta.

„Magyarország és Európa* c. tanulmányában Kállay miniszterelnök kifejti, hogy annyi évezred folyamán egyetlen nép, egyetlen nemzet nem akadt a magyaron kívül, mely Európának ezen a veszélyes pontján, amit a Dunamedence jelent, állandó államot tudott volna alkotni.

A miniszterelnök cikke után Jánossy Dénes az Orsz. Levéltár főigazgatója, a magyar élettérről, László Gyula kolozsvári egyetemi m. tanár a Dunamedence világkereskedelmi helyzetéről, Ujpéterl Elemér liszaboni követségi titkár a

Dunavölgy és a Balkán geopolitikájáról, nemes Suhay Imre ny. altábornagy a Duna stratégiai jelentőségéről, Rohringer Sándor műegyetemi ny. r. tanár a kárpátmedencei vízrendszer középeurópai összefüggéseiről, Borotvds-Nagy Sándor egyetemi m. tanár a keleteurópai csatornarendszer magyar tervéről, Álgyay Pál államtitkár, egyetemi ny. r. tanár a magyar közlekedésügy mai állapotáról, Szu- rovy Géza vezérigazgató Budapest világkikötő jellegéről, Ruisz Rezső a Magyar Városok Kult. Szövetsé- nek titkára Magyarország vasút- politikai fontosságáról, Keresztes Károly a Ganz-gépgyár titkára Budapest légiforgalmi központiságá- ról, vitéz Surdnyi-Unger Tivadar egyetemi ny. r. tanár, a Középerópai Gazdasági Bizottság igazgatója Magyarország délkeleteurópai gazdasági súlyáról, Ziegler Vilmos külűgymin. oszt. tanácsos a dunai népek történelmi fejlődéséről, Siposs Sándor kultuszmin. titkár a magyar állameszméről irt hosszabb tanulmányt.

A pompás kiállításban megjelent vaskos kötetet, belül nyolc újszerű szemléltető térkép, kívül egy domborművű térképpel ellátott fedőlap | disziti. Az „Ungarn im Donarum“ I c. kötet a Danubia kiadóvállalat I (Budapest, IV., Appouyi-tér 1) hozta I forgalomba, ára 6 pengő.

A pécsi egyetem szociográfiai folyóirata harmincoldalalas tanulmányt kozol Bonyhádról

A magyar kir. Erzsébet Tudományegyetem Magyar Szociográfiai Intézetének dr Krisztics Sándor egyetemi ny. r. tanár igazgatásában megjelenő évnegyed es folyóirata „A Magyar Szociográfiai Intézet Közleményei“ most kiadott 1942—43. évf. 1—2. számában dr Vörös László tollából harminchdromoldalalas tanulmányt közöl Tolnamegye völgységi járásának székhelyéről, Bonyhád nagyközségről.

A széleskörű földrajzi, gazdasági, történelmi, statisztikai, népesedési és politikai alapossággal megirt tanulmány megjelenése annál is fontosabb éppen a mostani időkben, mert Bonyhád az utóbbi évek kő- zépeurópai és hazai eseményei folytán többizben került az érdeklődés előterébe. így már csak a patrióta öntudat fokozása végett is jelentősége van egy ilyen természetű helyzettisztázó értekezésnek.

Bonyhádot földrajzi fekvése már az ősidőktől fontos átmenőforgalmi központtá, váltóállomássá tette s ez csak fokozódott a rómaiak korában és a népvándorlás, majd a török idők zivatarai között. Igen érdekes annak a történelmi folyamatnak a rajza, hogyan válik a szinmagyar Bonyhádból és vidékéből a török idők^zűrzavarai után vegyeslakos- ságu vidék központja és miképen asszimilálódik az idevetődő népelem.

1848-ban Perczel Mór lángoló | személyisége magával ragadja a

község és a környék sváb származású lakosságát. Azóta, hogy a március 15 i események hire éppen Perczel Mór pesti levele révén eljut Bonyhádra és Borbély József lelkész megalakította a honvédelmi bizottmányt, a bonyhádi svábság Perczel hadtestében külön századot alkotott és mint ilyen, kiállta a magyar történelem és a magyar hazafíság tűzpróbáját. »Ezzel a bonyhádi svábság — mint a szerző írja — örök időkre elkötelezte magát a magyar nemzeti gondolattal és olyan nemes példáját mutatta a hazaszeretetnek, a szabadság utáni vágynak, hogy azt a szivéből semmi sem törölheti ki végleg.“

Rendkívül érdekes a vallási viszonyok alakulásának leírása és az az idézet, amit a folyóirat Vörösmarty barátjának, Egyed Antalnak egykorú feljegyzéseiből idéz: „Minden felekezetiek vagyon itt temploma és papja... Általában nagyon türelmesek egymás iránt. Templomaikat kölcsönösen sokszormeglátogatják.M

A pécsi egyetem tudományos folyóiratának közleménye Bonyhád történetéről, népességéről, társadalmáról a legjobb időben jelent meg. Az érdekes tanulmány hasznos olvasmány mindenkinek, aki a magyar történelem keretében tudja csak elképzelni életét és intő figyel- | meztetés mindazoknak, akik a dunán- 1 túli táj örök magyar jellegéről ideig- I óráig megfeledkeznek.

— A szekszárdi hadikórház kezelésének sikerei, örömmel közöljük olvasóinkkal, hogy a szekszárdi hadikórházban ápolt sebesült katonák közül 171 már annyira felgyógyult, hogy a napokban sza-. badságra mehet. A kórházba egyébként e hó 7-éről 8 ára virradó éjjelen újabb 107 sebesült érkezett.

Az éjfélután egy órakor érkezett vonatot dr Treer István vm. kórházigazgató főorvossal az élen a szekszárdi Vöröskereszt üdítő szolgálata várta a hadikórház orvosaival, tisztjeivel és egyéb személyzetével együtt és az átfázott, kimerült katonákat ellátták forralt borral és cigarettával. A sebesülteket a rendelkezésre álló autókkal és kocsikkal hamarosan beszállították a hadi- kórházba, ahol már várta őket a frissen készített bőséges vacsora.

— A vármegyei főjegyző hazaérkezett. Megírtuk, hogy Schultheisz Rezső vármegyei főjegyzőt karácsony előtt a budapesti Illés-klinikára kellett szállítani és ott igen súlyos veseműtétet végeztek rajta.

A vármegyei főjegyző további klinikai ápolásra nem szorul és igy e hó 8 án betegségéből felgyógyujtan visszaérkezett Szekszárdra. Szolgálatát azonban ezidőszerint nem veheti át, mert a nagy kimerültséget okozó műtét utókezelését követően egyelőre még pihennia Kell.

— A rádió új főtitkára. A

Magyar Rádió R. T. igazgatósága szekszárdi földinket, dr Legényei Józsefet, dr Holub József pécsi egyetemi tanár fiát és Jegenyei Bodnár István szekszárdi kaszinó? igazgató unokáját, a rádió ismert titkár-beszélőjét kinevezte a rádió műsorszerkesztő főtitkárává.

— Miniszteri segédtitkári kinevezés. A m. kirí közellátásügyi miniszter dr Tomaj (Leopold) Ferenc m. kir. közellátási felügyelőt, voU tolnamegyei fogalmazó, tb. szolga- bírót kinevezte közellátásügyi miniszteri segédtitkárrá.

— Városi közgyűlés. Szekszárd képviselőtestülete vitéz Vendel István polgármester elnöklete alatt e hó 6-án rendkívüli közgyűlést tartott, melyen bemutatták a legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok uj névjegyzékét, bizottságot küldtek a földhöz juttathatók érdemességének megállapításáról, tudomásul vették az alispán véghatározatát az 1942. évi pótköltségvetésről. Tudomásul vették a város 1943. évi költségvetéséről szóló alispán! véghatározatot, amely szerint a pótadó 146 százalékra emelkednék. Ez azonban még a minisztérium felülvizsgálása alá kerül, de egyébként sem lesz ilyen magas, mert a napokban elrendelt egyes adónemek emelkedése folytán a város egyéb bevételei is emelkednek. Az iparügyi miniszter rendelete alapján iparügyi negyednek kijelölték a vágóhíd környékét és tudomásul vették a kereskedelmi miniszter leiratát, amely a főközlekedési utak átkelési szakaszait a város kezeléséből kivonja. Tudomásul vették a városi gyümölcsös és a kertészet 1942. évi számadását, a sírhelyek, piaci és vásári helypénzek, hirdetési dijak, valamint a mázsálási dijak elemelését. Jóváhagyták több jelentéktelen alap számadását és elintéztek néhány illetőségi ügyet.

4