Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-12-01 / 87. szám
TOLNAMEGYEI UJSifi 1943 december 1. gazdasági cselédek, az erdőgazdaságok idénymunkásai és a sommás idénymunkások között kell szétosztani 1 siappanhiányoi a növényi olajtermelés fokozásával segítettünk és a termelt szappan- mennyiségnek a zsirsavtartalom csökkentése utján történő növelésére törekedtünk. A megállapított szappanadag a városi lakosság és az 5000 leiken felüli községekben lakó fogyasztók részére biztosítható voll Becsűjük meg rahásatnnkat s gondoljunk arra, hogy ez olyan kincs, amellyel hosszú esztendőkig takarékoskodnunk kell. Ne feledjük el hogy jobb viseltes és foltozott ruhában az ország fennmaradásáért küzdeni és dolgozni, mintsem divatos ruhákban megfeledkezni a haza iránti kötelességekről. A ruházat ma nem divatcikk, hanem létszükségleti cikk s nagy lelki sze- génységre vall, ha valaki ezt meg nem érti. Valósítsuk meg az igazi takarékosságot ezen a téren. Kíméljük ruházatunkat. Alakitsuk át, fordítsuk ki, javítsuk, gondozzuk azokat ás árak kialakítása A folyó év derekán a kormány mélyreható gazdaságpolitikai intézkedések megtételét határozta el. Minden ár kialakításánál külön-kü- lön megállapítottuk, kiszámítottuk és mérlegeltük az egyes ártényezők változásait. Főként arra kellett törekednünk, hogy a mezőgazdasági lakosság fogyasztási szükségletei ki* elégitésének lehetőségét biztosító jövedelmek lépést tartsanak más társadalmi rétegek jövedelmével. A mezőgazdasági árak és munkabérek felemelése folytán elkerülhetetlenné vált az 1939. évi augusz* tus hó 25-ával rögzített, de aztkö- vetőleg sorozatos szakmai és egyéni ármegállapításokkal módosított ipari árak általános rendezése. A legutolsó ipari árrendezés során általában az 1940 októberében fizetett alapbérek és azok 30 százalékos bérpótléka vétetett számításba. Az uj árrendezésnél tehát nemcsak az újabb bérpótlékok által előidézett költségemelkedésekkel kellett számolni, hanem figyelembe kellett venni az alapbéreknek átlagban 30—40 százalékra becsülhető emelkedését Í8. Az uj árak megállapításával az állandóság gondolatának «megvalósítását kívántam biztosítani. Szilárd elhatározásom, hogy a mélyreható intézkedésekkel kialakított árszint nyugalmát minden körülmények között biztosítom. Ez a nyugalom nemcsak a termelés és forgalom rendjének elengedhetetlen előfeltétele, hanem előfeltétele a szociális békének is. Fontos feladatomnak tekintem, az árellenőrzés intézményes kiépítését. Egyik legfontosabb feladatomnak tartom az 1 árrendezés során megállapított fel- l áraknak és áraknak az adott lehetőség között a helyszínen történő utólagos ellenőrzését. Ahol erre technikailag a lehetőség megvan, a fogyasztói árak megállapítása már gyáripari számlázás során megtörténik és ezt a fogyasztói árat úgy a kiállított számlában, mint magán az árun fel kell tüntetni. Külön kell szótanom a háborús gazdaságidét rákfenéjéről: a zogforgalomról. A forgalom elburjánzása azt a hitet kelti az emberekben, mintha elegendő árumennyiség állna ren- rendelkezésre. Fenn kell tartanom azt az állításomat, hogy a zugforgalomban lévő egyes áruk mennyisége messze sem elegendő ahhoz, hogy a szükséglet kielégítését általában biztosíthatná. Rettenetes az a lelki hatás is, amit a zugforgalom gyakorol. Érthető az elkeseredés, amely úrrá lesz azokon, akik azt látják, hogy létfenntartásuk érdekében a legsúlyosabb nehézségekkel kell megküzdeniök, amivel szemben mások, akiknek van hozzá pénzük, de nincs lelkiismeretük, a békebeli színvonalat meghaladó életmódot tudnak biztosítani maguknak, mint a zugforgalom aktiv részesei. A zugforgalom ellen tehát állandóan a legélesebb harcot kell folytatnom. A feketepiac Gazdasági oldalról minden intézkedésem egy-egy csapás a zugforgalom irányában. Ezzel azonban sokszor a zugforgalmi árak emelkedését is előidézem, mert mikor nem tudom a jelentkező igényeket 1 kielégíteni, de megszorítom a zugforgalom méreteit, ez a zugforgalmi árak emelkedésének irányában hat. De ezeknek az intézkedéseknek más irányú hatásai is vannak. így ma már állítom, hogy ezeknek az intézkedéseknek a hatásaként külön erre irányuló intézkedések nélkül Jóformán teljesen megszűnt a sorbanállás. Rövid időn belül ennek még meglévő csökevényei is eltűnnek. Kénytelenek vagyunk fokozott mértékben igénybevenni a büntetőjog eszközét is a zugforgalom haramiáival szemben. Élek e joggal, hogy a gazdasági bűncselekmények elkövetőit megfosszam különféle jogosítványaiktól s kizárjam őket az áruellátásból. Gyors és hatékony büntetés ez, de ezenfelül a büntetőintézetek benépesítésétől sem riadok vissza, bíróság elé állítva a bűnösöket. Remélem, hogy azoknak a súlyos büntetéseknek, amelyek a Ház által már elfogadott törvényjavaslat szerint kiszabhatók lesznek, nemcsak javító, de elrettentő hatásuk is lesz. Számitok a magyar társadalom támogatására, hogy a háborús nyomorúságnak ezeken a vámszedőin beteljesedjék az írás szava, amely mindig igaz volt és igaz lesz minden időben: Szegénnyé tesznek titeket azok a kincsek, amelyeket gyüjtetek 1 A képviselőházzal együtt az egész ország közvéleménye nagy megelégedéssel fogadta Szász Lajos közellátási miniszternek az aktuális kérdések összességét felölelő fejtegetéseit. A nemzeti munkahadsereg Bejelentette a honvédelmi miniszter a képviselőházban, hogy felállítják a nemzeti munka hadseregéi amelyben mindenki köteles lesz szolgálatot teljesíteni, akit a haza fegyveres katonai szolgálatra nem vesz igénybe. Ez a bejelentés nem meglepő, hiszen esztendők óta abban a tudatban élünk, hogy mindannyian, akikj munkaképesek vagyunk, tulajdonképpen háború idején a nemzet katonái vagyunk. Honvédelmi munka folyik a barázdákon, gyárakban, műhelyekben és irodákban. Hogy most a kormány igen bölcsen forma szerint is meg akarja szervezni a nemzeti munka hadseregét, ez csupán betetőzése a mai helyzetnek és rendszernek. De nemcsak ezt a tökéletesítést jelenti a nemzeti munka hadseregének megszervezése. Éiő bizonysága lesz ez az újszerű katonai alakulat annak, hogy a nemzet hadseregének az a feladata# hogy pusztítson romboljon, ami a háborúnak^velejárója. A katonának ennél sokkal fontosabb feladata az építő munka, amit háborúban is, de főleg békében hazája javára végez. Különösen fontos ez az építő munka akkor, amikor vége a háborúnak és az országnak vissza kell térni a háborús .gazdálkodási rendről a békés M A V A U T szekszárdi autóbuszüzem menetrendje Érvényes: 1943. évi november hó 1-től. 6*00 i. 7*05 12-55 i. 900 14-45 é. 1202. Dunaföldrár—Paks—Szekszárd Dunaföldvár községháza _______ Pak s pu._____________________ Szek szárd Szekszárd Szálló _ _ é. é. 12-40 ft 925 18*25 1720 1520 14*05 16- 25 17- 30 1204. Szekszárd—Tamási-Nagyszokoly. Szekszárd Szekszárd Szálló ______________ Ta mási pályaudvar _, _____________ Na gyszokoly községháza____________ A forgalom vasárnap és ünnepnap szünetel. é. 9-20 635 5-45 termelési rendre. Ennek az átmenetnek idején bizonyára számos olyan munkálatra lesz szükség, amelynek pontos elvégzéséhez nem elég a polgári munkarend és fegyelem. Lesznek munkálatok, amelyeknek elvégzése meg fogja követelni a katonai fegyelmet, a katonai vezetést és irányítást. De lesznek ilyen munkálatok az átmeneti idő letelte után békében fs. És mindezeknek célja nem más, mint a nemzet megerősítése, gazdasági életének fellendítése, biztonságának, legelsősorban a jogrendnek megszilárdítása. Tehát minden ilyen munka tulajdonképpen honvédelmi munka, mert gazdagabbá, teherbíróbbá teszi azt a talajt, amelyben maga a nemzeti hadsereg is gyökerezik és amely a hadsereget táplálja, felszerelését tökéletesíti, ütőképességét fokozza. Fokozza tehát azt a súlyt és tekintélyt, ami a nemzetek egyetemében hazánkat megilleti. A nemzet katonája, aki béke idején építő munkát végez hazája megerősítése érdekében, teljesértékü katonaszolgálatot teljesít. Olyant» amilyent háborúban a műszaki csapatok, ut- és hídépítők szokták tel-* jesiteni. A különbség talán csak az» hogy a munkahadsereg katonája háborúban sokszor csak a jelennek» a pillanatnyi szükségletnek dolgozik» békében azonban a jövőnek is, sőt sokszor csak a jövőnek, mert munkájának gyümölcseit esetleg csak az utókor fogja élvezni. Mindezeken túlmenően azonban nem szabad elfelejteni a múlt világháború tanulságait. Különösen pedig azt, hogy a munka szervezetlenségé és a munkafegyelem hiánya teremtette meg a tétlenül lézengők tömegeit, vagyis ez a hiányosság és szervezetlenség volt a forradalmak melegágya. Bizonyos, hogy minden másként alakult volna, ha akkor egy jól megszervezett munkahadsereg áll csatasorban és elkezdi a békés munkát, tervszerűen, a nemzet érdekeinek szolgálatába!! és saját munkája fontos voltának tudatában a felelősségnek is, amely a munka minden egyes katonájának vállalti nyugszik. Már csak azért is őrömmel kelt köszöntenünk a kormány elhatározását és a nemzeti munkahadseregének megszervezését. Nem félünk attól, hogy a tapasztalatain okult magyar nép ismét beleesik abba a lelki betegségbe, amely itt 1918-ban pusztított. Nem is ennek ellenszegét látjuk a nemzeti munkahadsereg megszervezésében, hanem legelsősorban annak a szellemnek ura- lomrajutását, amely honvédelmi szolgálatra minősiti á nemzetépitő munkát. Azokat a munkákat, amelyeket a múltban is közmunkának neveztek. De ezeknek a munkáknak kőre ma lényegesen kibővült. Ma nemcsak árviz idején jelszó az» hogy minden legény siessen a gátakhoz. Ma mindnyájunknak nemzetvédelmi kötelessége állandóan
