Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-02-10 / 9. szám
XXV. évfolyam. SzekJiflrd, 1943 febrodr 10. (Szerda) 9. ndm. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TKLEFONBZÁM: 20-86 Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Egéae trr* . Előfizetési díj: 12 pengd || Félév*« 6 pengd A lep Megjelenik minden szerdán és saombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érali Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szővegoldalon egy has&bmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, osaládi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. ~ 11 ástkeresőknek 60 százalék engedmény. Termelni kötelesség Dr Szász Lajos közellátásügyi miniszter a Közellátási Értesítő legalább számábanjdkket irt „Termelni kötelesség“ címmel. — A miniszter cikkében ismerteti azokat az okokat, amelyek az uj termelési és beszól- gáltatási rendet életre hozták. Bevezetőül áttekintést ad arról, hogy a hadvezetés mintájára hogyan kell a háború lebonyolításához szükséges szervezetet a nemzet életének minden megnyilvánulásában megvalósítani. A totális háború az ország egész lakosságát hadraszólitja. Ennek a hadraszólitásnak azonban tervszerűen kell történnie. A belső front nyugalma alapja a termelői munka zavartalanságának. A belső front arcvonalán a termelői munka célszerű irányítása a legfontosabb. Míg ez a hadfelszerelési iparban és egyéb iparágakban megtörtént, addig ugyanez kerül most megvalósításra a mezőgazdaságban is. A mezőgazdaság a termelők millióinak évről-évre visszatérő rendszeres munkájával vesz részt a hadviselésben — írja cikkében a miniszter. Ennek a mezőgazdaságnak gondoskodnia kell a hadsereg ellátásáról, az ország fogyasztásának zavartalan kielégítéséről s ugyanakkor számot kell vetni azzal is, hogy nélkülözhető feleslegeit a szövetségesek erejének gyarapítására fordítsa. Azt szoktam mondani, hogy a mezőgazdaság az ország legnagyobb hadiüzeme. Éppen ez a szó, hogy hadiüzem, már magában foglalja a haditermelés két elengedhetetlen kellékét, a tervszerűséget és a munkafegyelmet. A hadviselés minden embert igénybe vesz mindenkinek kijelöli azt a helyet, ahol harcolnia kell. Megismerteti a katonákkal a különböző harcmódokat és harceljárásokat. Ez szervezettséget igényel, mert nem valósíthatja meg mindenki saját elképzeléseit s nem keresheti fel egyenként az ellenséget, hogy vele megmérkőzzék. Ugyanilyen szervezettséget kell megvalósítani a legfontosabb hadiüzemekben is. Mindenki előtt ismertetni kell,* hogy mi az a feladat, amely megoldásra vár és hogyan oldhatja meg azt munkaerejének kihasználásával a leggazdaságosabban. Ezt a felismerést valósítjuk meg a legnagyobb magyar hadiüzemben, mezőgazdaságunkban. Ismerjük a magyar gazda szorgalmát, kitartó és szívós munkáját és ismerjük azt a sok nehézséget is, amellyel meg kell küzdeni. Éppen ezért tervszerűséget viszünk be a mezőgazdasági termelésbe, hogy ezzel megkönnyítsük milliók munkáját és biztosítsuk az ország ellátását. A közellátás biztosítása alaposan előkészített és pontosan kiszámított terveket igényel. Ebben hasonlít a hadvezetéshez. Rögtönöznie is kell. Egy-egy esztendő rossz terméseredménye, az időjárás szeszélyes változása, sok esetben halomra döntheti a gyarló emberi ésszel elkészített legszebb terveket. Ezeket a rögtönzéseket azonban a legcsekélyebb mértékre kell visszaszorítanunk. Nem szabad a gazda munkáját zavarni azzal, hogy bizonytalanságban tartjuk és nem tudja, hogy mi lesz termésével, hanem becsületesen és őszintén meg kell mondanunk, hogy mire van szükségünk. Ha a közellátás tudja azt, hogy mi az a mennyiség, amelynek megszerzésével biztosíthatja egy háborús gazdasági év szükségletét, úgy a következő lépés az, hogy a szükséglet fedezéséről megfelelő termeléssel gondoskodjék. A gazda is tudja előre azt, hogy mi az a meny- nyiség, amelyet a közellátás céljaira rendelkezésre kell bocsátania s mit csinálhat azzal, ami a beszolgáltatásra kerülő részen felül számára megmarad. Az uj termelési rend, amely a jövő gazdasági évtől kezdve újra szabályozza a termelési és be- szolgáltatási kötelezettséget, a mező- gazdaság érdekeit tartja szem előtt. Számot vet a magyar föld tájegységeinek sajátosságaival. Nem akarja erőszakos eszközökkel megreformálni a mezőgazdasági üzemek gyakorlati tapasztalatok alapján kialakult rendszerét, csupán gondoskodik arról, hogy minden magyar gazda céltudatos termelőmunkával hozzájáruljon a háborús nehézségek enyhítéséhez. Meghatározza pontosan előre, mi az a mennyiség, amit a különböző terményekből és termékekből be kell szolgáltatni, tehát irányit és tájékoztat a termelők felé. A beszolgáltatás mértéke, amely hosszú hónapok minden részletre kiterjedő munkája alapján került megállapításra, egyenlő és igazságos. Minden termelőre méltányos és elviselhető kötelezettséget ró. A köteles részen felül beszolgáltatásra kerülő mennyiségért jutalmat ad, mert fokozni kívánja a termelői kedvet, a szorgalmat, az ügyességet és a találékonyságot. Háborús idők nélkülözhetetlen kelléke a munkafegyelem. Ez is teljes egészében megvalósul. Az uj rend keményen büntetni fogja azt a magáról megfeledkező gazdát, aki akár hanyagságból, akár önös érdekből vétkezik a nemzeti közérdek ellen. Nemsokára megkezdődnek a tavaszi munkák. Az ország ellátása elsősorban attól függ, hogyan terem a magyar barázda. A gazda tehát hozzákezd ismét a főid gondos megmiveléséhez. Mi pedig tovább dolgozunk azon, hogy az uj beszolgáltatási rend legapróbb részleteit is megállapítsuk. Meg fogjuk teremteni rövid időn belül azt a szervezetet, amely az uj rend szellemében munkálkodva útmutatással, gyakorlati tanáccsal, szép szóval, de ha kell, eréllyel és szigorral is rámutat a gazdák előtt a magyar kötelességteljesités egyik legidőszerűbb kérdésére: termelni kötelesség. A százéves Szekszárdi Kaszinó közgyűlése Vasárnap délelőtt tartotta meg a Szekszárdi Kaszinó, Nagymagyar- ország egyik legrégibb társadalmi egyesülete évi rendes közgyűlését a tagok impozáns részvételével. Az egybegyűlteket dr Haypál Sándor kormányfőtanácsos, ny. árvaszéki elnök, helyettes intéző-igazgató üdvözölte és javasolta, hogy Polgár István szekszárdi főszolgabírót kérjék fel a kögyűlésen való elnöklésre. Polgár István megköszönve a megtiszteltetést, megállapította a határozatképességet és felkérte Bodnár István ügyvezető-igazgatót, — aki 14 éve viselt erről a tisztéről múlt év novemberében lemondott — évi jelentésének előterjesztésére. Bodnár István évi jelentése Bodnár István, akinek a tizen- négyéves működéséhez fűződik a Kaszinó soha nem remélt újjászületése, a választmánynak hozzá kül- döttségileg is eljuttatott kérésére a legnagyobb készséggel tett eleget annak az óhajnak, hogy a Kaszinó múlt évi eseményeiről még ő számoljon be. A Bezerédj szobor A nagy figyelemmel hallgatott és rendkívüli tetszéssel fogadott beszámoló költői szépségű bevezetője megemlékezett a kaszinói életnek a háború okozta korlátozásairól, majd rámutatott az elmúlt év legfontosabb eseményére a Kaszinó egyik megalapitója, Bezerédj István szobrának leleplezésére. Megemlékezett az ezzel kapcsolatos gyönyörű ünnepség részleteiről, szereplőiről és elismeréssel méltatta a gyönyörű szobor alkotójának, Konrád Sándor szekszárdi szobrász- művésznek munkáját és önzetlenségét. A Kaszinó múltja Áttért ezután a Kaszinó anyagi viszonyainak ismertetésére és felsorolta az előző évben végrehajtott és elodázhatatlanul szükségesnek mutatkozott beruházásokat. Felemlítette, hogy a százéves Kaszinó jubileumára kiadott díszes kiállításit emlékkönyvből csak 230 példány kelt el, holott joggal lehetett várni, hogy ha a százéves Kaszinó múltja hidegen hagyja is e csak a mának élő nemzedéket, a helyi hazafiság, a családi tradíciók, a Szekszárd s Tolna vármegye életében oly jelentős szerepet játszott régi öregeknek e könyvben felújított emléke legalább a fiákban, unokákban, rokonságban, fel fogja ébreszteni az alvó kegyeletnek szép emberi érzését. Még mintegy 300 darab eladatlan példány várja a megrendelőt. Reméli, hogy a még meglévő példányok a hatóságok és a kormány jóakaratu támogatásával az ifjúság kezébe juthatnak. Bezerédj alapítvány Indítványozta ezután a jelentés, hogy a Bezerédj Emlékkönyv árából bejövő és megmaradó összeget a Bezerédj szoboralap most valorizált hadi kötvényeinek összegével s a többi kötvények értékével örök alapítványként kezelje a Kaszinó oly célból, hogy abból a mai szobor, ha szükségessé válik, bronzba öntessék, a megmaradt összeg kamatai pedig évente a Bezerédj István emlékével irodalmilag legtöbEgyes szám ára 20 fillér
