Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-11-06 / 80. szám

2 TOLNAMEGYEI UJSifl 1943 november 6. kőkereszt előtt, hogy lerójuk a köteles kegyelet és a hála adóját azoknak, akik egyrészt a hantok alatt pihennek, másrészt azok ál­dott emlékének, akik tőifink messze idegenben — ahová csak a képze­let szárnyán szállhat el a lelkünk — jeltelen sírokban alusszák siri ál­maikat a mai újabb és talán vére­sebb háború rémétől megzavartan. Testvéreim, mindenekelőtt emlé­kezni jöttünk most ide, mert úgy érezzük, hogy meg nem tagadhat­juk a megemlékezés adóját azoktól, akik a múlt világháborúban csak­úgy, mint a jelenben, talán hóna­pokon, éveken keresztül éhesen, fázva, rongyosan állották a poklok pergő tfizét a Doberdó szikláin, a messze orosz mezőkön, Szerbia Ős­rengetegeiben, a Piave és a Mazuri tavak mocsaraiban s Isten tudja még merre, csak azért, hogy meg­védjék ezt a hazát s mindazt, ami ebben a hazában drága, értékesés • ' szent nekünk: a templomot és az Istent, a családi tűzhelyet és a böl­csőt, az iskolát és a keresztény kultúrát, a szentistváni magyar al­kotmányt, a hagyományos és az ezeréves magyar függetlenséget és szabadságot. S hogy mindezt megvédeni, meg­őrizni sikerült, az a magyar hősök, hősi halottaink érdeme és dicső­sége. Éppen azért, amikor most meg- gyujtjuk az emlékezés fáklyáját, nem is siratni, gyászolni akarjuk őket, hanem ünnepelni. Ünnepelni bennük a . hagyomá­nyos magyar katonaerényeket: a hősi helytállást, a bajtársi hűséget, a kemény katonafegyelmet, a szívós kitartást, a halált megvető bátor­ságot; ünnepelni akarjuk bennök a hőst, a mártírt, a szentet, akik Készek voltak a legnagyobb földi javakat, az életüket is feláldozni a legszentebb eszmények oltárára. ’Éppen ezért őket illeti a dicsőség, a glória, az elismerés és a hála. : Vobis gloria-nobis exemplum. A mienk azonban a példa. S ez a példa kemény parancs számunkra, 'a kötelességteljesitésre, az önzetlen <é8 áldozatos hazaszeretetre. Erre a példára a mai történelmi időkben igén nagy szükségünk van. Hősi | halottaink példája azt hirdeti nekünk, | hogy nehéz, válságos időkben félre kell tenni minden egyéni önzést és érdeket, figyelmen kivül kell hagyni minden egyéni és családi vesztesé­get, áldozatot és egyedül a nemzet egyetemes érdekét kell szemünk előtt tartani. A mi hősi halottaink példája minden szónál hangosab­ban hirdeti nekünk, hogy nem a nemzetből és a hazából, hanem a nemzetért kell élnünk és halnunk. Hogy azonban Testvéreim a ha­záért és a nemzetért élni és halni tudjunk, ugyanolyan nagy hitre van. szükségünk, mint amilyen a mi hő­seinkben élt és lobogott. Hinnünk kell mindenek előtt nemzetünk jö­vőjében, háborús céljaink szentsé­gében, vezetőink tudásában és becsületességében s hinnünk kell mindenek felett az Istenben, az örök életben és az igazság végső diadalában. 3 ha ebbeiv hiszünk, akkor a mi számunkra sem lesz nagy és kibirhatatlan semmi ál­dozat, semmi. munka, semmi le­mondás. Testvéreim, magyar hőseink dicső halála és soha nem hervadó emléke erre az önzetlen, áldozatos köte- lességteljesitésre, hazaszeretetre és a nemzet szebb, boldogabb jöven­dőjébe vetett hitre tanítson meg ma bennünket. Hősi halottaink, vobis gloria-nobis exemplum: a ti dicsőségtek szá­munkra kötelező példa a jövőre! A nagy hatást keltő beszédet követően felcsendült a Szekszárdi Daloskör tagjainak ajkán Ammer József: Nem, nem, soha!... cimü gyönyörű irredenta énekszáma, amelynek elhangzása után a ható­ságok, egyesületek, iskolák stb. tették le a szebbnél-szebb koszo­rúikat a hősi temető közepén levő emlékmű talapzatára. A kegyeletes ünnepséget a m. kir. 18. gyalogezred zenekarának szivbemarkoló Himnusza zárta be. Táblai ítélet Madi Kovács Judit halála ügyében Még emlékezetes az a megrendítő szerencsétlenség, amelynek Madi Kovács Judit, főispánunk viruló szépségű leánya lett az áldozata. Két esztendővel ezelőtt, 1941 szep­tember 26-án este dr Fedeles László klinikai tanársegéd, operatőr szak­orvos és menyasszonya, Madi Ko­vács Judit Budapesten látogatóban voltak dr Kreybig Lajosék házánál. Vacsora után a jegyespár egy pohár vizet kért a háziaktól, mire a jég­szekrényből egy ásványvizes palac­kot hoztak be. Dr Fedeles és meny­asszonya ittak a folyadékból. Az orvos az első kortynál észrevette, hogy nem viz került a pohárba, menyasszonya azonban két-három kortyot nyelt le. Csakhamar kiderült, hogy az ásványvizes palackban metilalkohol volt. A vőlegény vizet itatott és süteményeket etetett meny­asszonyával, aki azonban másnap rosszabbul lett. Harmadik nap más orvost hivattak a beteghez, de már nem lehetett kórházba szállítani, mert a fiatal leány meghalt. Az ügyészség dr Fedeles László ellen gondatlanságból okozott em­berölés vétsége címén vádat emelt A büntetőtörvényszék izgalmas rész­letekben bővelkedő főtárgyalás után megállapította a vádlott bűnösségét és dr Fedeles Lászlót kétévi fog­házra ítélte s egyúttal kétévi idő­tartamra eltiltotta az orvosi gyakor­lattól. Vádlottként szerepelt még az ügyben dr Kreybig Lajos is, akit a törvényszék gondatlanság miatt 4000 pengő pénzbüntetésre ítélt. Fellebbezés folytán . az ügy a budapesti ítélőtábla Lányi-tanácsa elé került. Ismertették a tábla előtt az Igazságügyi Orvosi Tanács szak- véleményét, amely szeiint tömény metilalkoholból a halálos adag 30 köbcentiméter. Megállapította az Igazságügyi Orvosi Tanács, hogy amikor dr Fedeles vizet itatott menyasszonyával, ezzel nem siettette a méreg felszívódását, hanem lassí­totta. Nem zárható ki ama lehetőség, — mondotta továbbiakban a szak- vélemény — hogy az elhalt még akkor sem lett volna megmenthető, ha a gyomormosást a lehetőség szerint legrövidebb időn belül alkal­mazták volna. A mérgezés tünet­szegénysége miatt nem eshetik nagyon súlyos beszámítás alá^ hogy ha a gyakorló orvos, különö­sen más szakmabeli szakorvos kellőképpen nem tudja értékelni a mérgezés esetleges tüneteit és kö­vetkezményeit. A tábla megsemmisítette a tör­vényszék Ítéletét és dr Fedeles I Lászlót a fogházbüntetés helyett j 4000 pengő pénzbüntetéssel sújtotta, az orvosi gyakorlattól való eltiltást pedig mellőzte. Keybig Lajos bün­tetését a tábla 6000 pengőre emelte fel. Az ítélet még nem jogerős. Az onsolkőr megelőzése Az Országos Közegészségügyi In­tézet széleskörű propagandát rende­zett az angolkór megelőzésére. Is­mertető füzeteket küld széjjel, amely­ben rámutat arra, hogy az angol­kór olyan népbetegség, mely elter­jedtségénél fogva népességünk egészségügyi állapotát nagymérték­ben rontja. A háborús élelmezés és egyéb háborús életkörülmények foly­tán az angolkór világszerte gyako­ribbá vált és súlyosabb formákban jelentkezik. Tekintettel a fokozódó veszélyre, e betegség leküzdése igen jelentős egészségügyi feladattá vált. Az angolkór megelőzésének külön­böző módozatai vannak, melyek megfelelő alkalmazás esetén kielé­gítő eredménnyel járnak. Döntő sze­repe van a megelőzésben a D-vita- min ellátásnak. A szervezet D-vita- minellátásának természetes álja az, hogy a táplálékkal a szervezetbe ke­rült provitamin a bőrt érő ibolyán­túli napsugarak hatására átalakul D- vitaminná. — A mesterséges ellá­tásra akkor szorulunk, amikor a szervezet D-vitaminnal való ellátása természetes utón nem lehetségos, tehát elsősorban a napfényben sze­gény hónapokban, mely időszak ok­tóber közepétől május közepéig, te­hát mintegy 210 napig tart. Minden kéthónaposnál idősebb csecsemőt és minden 3 évesnél fiatalabb gyer­meket október közepétől május vé­géig mesterséges utón kell D-vita­minnal ellátni. — A legelterjed­tebb ellátási módozat a kvarcbesu­gárzás, a csukamájolaj adagolás és D-vitaminos gyári készítmények be- I adása. Csukamájolajból naponta két­szer egy kávéskanálnyit kell beadm. A gyári D-vitamin készítmények ada­golása anyatejjel táplált csecsemők­nél 1200 egység, iker vagy kora­szülötteknél 6000 egység. Kisgyer­mekeknek átlag 1200 egység D-vl- taminra van szükségük naponta. A propaganda füzet még egyéb eljá­rásokat is ismertet Fontos, hogy a napfényben szegény évadban a ter­hes és szoptatós nők is D-vitaminboz jussanak* . fl . -» ■=

Next

/
Thumbnails
Contents