Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-10-27 / 78. szám

XIV. MMOL Jatalrt, 1943 október 27. (Szerda) 78. ado. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ét MIít térni «WgMiBW jrtPIAJít ÉPÜUTTÉBBí. ­24 pwfJ H Féléi— Felelősség és helytállás A nehéz időkhöz méltó helytál­lásra szólította fel Kállay Miklós miniszterelnök a kormánypártot a Magyar Élet Pártja legutóbbi érte­kezletén. Helyt kell állani —■ mon­dotta — főként azoknak, akiket az ország bizalma megtisztelt és ki­emelt azzal, hogy reájuk bízta a nemzet sorsának intézését. De nem­csak a többségi, hanem valamennyi párt tagjai is kötelesek, különösen a mai rendkívüli időkben, fokozott helytállással kivenni részüket a munkából s az ország érdekében úgy teljesíteni kötelességüket, hogy hogy méltók legyenek arra a biza­lomra, amelyet a nemzet beléjük helyezett. Elrettentő példaként hozta fel a miniszterelnök a negyedszázad­dal ezelőtti parlamentet, amikor nem a többségi, sem pedig a többi párt nem volt képes helytállani s ezzel mérhetetlen kárt és szenvedést oko­zott az ország népének. Felelősséget hangoztatott a felelős miniszterelnök s annak a meggyő* ződésének adott kifejezést, hogy az országgyűlés minden tagja átérzi felelősségét s megkönnyíti a fele­lősségteljes többségi munka elvég­zését. A törvényhozó tisztsége nem dekórum, nem csupán díszes mél­tóság, hanem elsősorban hivatás, amelyet be kell tölteni és kötelesség, amelyet minden körülmények között teljesíteni kell s amelyért a tisztség viselője felelősséggel tartozik. A Kállay kormány parlamentáris állami berendezkedésünknek meg­felelően szabad mozgási lehetőséget biztosit minden politikai pártnak, természetesen azok között a kere­tek között, amelyeket a háborús időkben az ország nyugalma, rendje és életérdekei szabnak meg. Vigyáz­nia kell azonban a kormánynak arra is, hogy az egyes politikai pártok szervezkedési tevékenysége és a gyülekezési jog gyakorlása ne zavarja meg az országnak ma min­den időknél kívánatosabb nyugal­mát. Felelősek a képviselők, hogy az elvi harc, a tárgyilagos bírálat ne csapjon át demagógiába, ne bomlasszon s ne tegye tönkre a törvényhozók és a törvényhozás tekintélyét. A nemzetnek nem sza­bad csalódnia az országgyűlésben. A törvényhozók bizonyára megértik a miniszterelnök intelmeinek jelen­tőségét, nemcsak a többségi párt tagjai támogatják bizalommal a kormányelnököt és kormányát, ha­12 KH< Fairifi« aurkMitfi BL.ÁZSIK FERENC A lap ■egjtl—lk mindea .tordán éa u*nbat.n. Elfifiúatóri fiijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illeti közlemények a szerkesztéséihez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 4P, i hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 25 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 2 P, minimum 8 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 50 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 30 fillér, minimum 10 pengfi. álláekeresfiknek 50 százalék engedmény. nem valamennyi törvényhozó ma­gyar hűséggel, becsületes helytál­lással teljesíti kötelességét s példát mutat arra a magyar egységre és helytállásra, amelyet a miniszter- elnök joggal vár el a parlament valamenyi tagjától. i Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter beterjesztette az 1944. évi költségvetést. A pénzügyminiszter ismertette a kormány gazdasági és pénzügyi politikájának irányelveit és legfon­tosabb elgondolásait. Gazdasági és politikai körökben nagy figyelmet keltettek ezek a bejelentések. A miniszter mindenekelőtt kijelentette, miért kellett a költségvetési kiadá­sok előirányzatát felemelni. Az okot az uj árszinvonal kialakulásában és az államadósságok szolgálatának növekedésében jelölte meg. Beje­lentette, hogy pénzügyi politikánk első vonalában a honvédelem céljai állnak. A kormány változatlanul a maximális termelés elérésére törek­szik és arra, hogy a fogyasztásra szánt áru mennyisége és a forga­lomba kerülő pénzmennyiség egyen­súlyi helyzetben legyenek. A pénzügyminiszter újból kifeje­zést adott annak az álláspontjának, hogy a szükségletek kielégítésének sorrendjében első helyen áll a hon* védelem és csak az itt nélkülözhető szükségleteket fordíthatják a polgári termelésben nélkülözhetetlen szük­ségletek kielégítésére. A jövőben még erőteljesebben érvényesítik azt az elvet, hogy a polgári igényekből csak azokat érvényesítik, amelyek­nek kielégítése a termelés érdeké­ben múlhatatlanul szükséges. A pengő stabilitásának megóvása érdekében a miniszter több nagyobb* jelentőségű intézkedést jelentett be. Így szabályozzák az ingatlanforgal­mat, nem szüntetik .meg egészen — hangsúlyozta Reményi-Schneller Lajos —, de megfogják az ingat­lanok adásvevésénél jelentkező kon­junkturális nyereséget, mégpedig az eladónál és a vevőnél egyaránt, abból a meggondolásból kiindulva, hogy aki az aránytalanul nagy ára­kat ki tudja fizetni, annak kell, hogy konjunkturális jövedelme legyen. Nagy figyelmet keltett a pénzügy- miniszternek az a közlése, hogy az uj árszinvonal kialakítási folyamata lezárult. A fizetések és a bérek emelése helyett a rendszeres közel­látást kívánja megteremteni. A köz- tisztviselők helyzetén beszerzési csoportok alakításával segítenek. Igen erélyes intézkedéseket he­lyezett kilátásba a miniszter a zug­forgalom letörésére. Bejelentette a vásárlási könyv reformját és további intézkedéseket helyezett kilátásba a feketepiac büntető szankcióinak megszigorításáról. A jövő évi államháztartási szük­ségletek fedezésére három uj adó­nem bevezetéséről nyilatkozott a pénzügyminiszter. Az egyszeri beru­házási hozzájárulást befejezték, ennek meghosszabbitásátnemvettéktervbe. Helyébe viszont a beruházási hozzá­járuláshoz hasonlóan újból meg­terhelik a vagyonokat három esz­tendőre. A kisemberek háztulajdo­nait, — jelentette ki a pénzügy­miniszter — amelyeket egy élet munkájával szereztek meg, érintet­lenül hagyják. További két uj adó­nem: a rendkívüli hadiadó és a konjunkturális jellegű nyereségek megadóztatása. A legnagyobb érdeklődést keltette politikai és gazdasági körökben egyaránt az a bejelentés, hogy uj tipusu állampapírt bocsátanak ki. Ez lesz a búzák öt vény, 5—10—25 és 100 mázsa búzáról szóló köt­vényekre szól majd. Az uj állam­papírok kibocsátásának célja, hogy az elrejtett bankjegyeket vissza­vezesse a gazdasági élet vérkerin­gésébe. A bankjegyszaporulat kér­déséről szólva, ismételten hang­súlyozta a pénzügyminiszter, hogy ettől a jelenségtől most nem kell tartanunk. A 20-as években sem a háború, hanem a forradalmak miatt volt infláció. Kijelentette a pénzügy- miniszter, hogy elkerüljük az inflá­ciót, ha a belső rendet és nyugal­mat megőrizzük. Gyűjtés a hadiárváknak A múlt héten vezető helyen kö­zöltük vitéz Madi Kovád Imréné főispánnénak a vármegye lakos­ságához intézett feikivását, melyben az „Apát a hadiárváknak * mozga­lom céljaira adományokat kér. Ez­zel a felhívással kapcsolatban Szón- gott Edvin vármegyei alispán ren­deletet adott ki valamennyi község elöljáróságának és ebben a rende­letben többek közt ezeket írja: — Az Országos Hadigondozó Szövetség tolnamegyei csoportja vitéz Madi Kovád Imréné főispánné Öméltósága elnöknő élén úgy hatá­rozott, hogy Budapest székesfőváros és a nagyobb vidéki városok pél­dáját követve a háztulajdonosok csoportosításával fogja az „Apát a hadiárváknak“ mozgalmat megszer­vezni és a hadiárvák felneveléséhez az állami ellátáson felül még szük­séges anyagi eszközöket előterem­teni úgy, hogy a vármegye közsé­geiben a háztulajdonosok utján a község lakói csoportonként össze- állva fognak kötelezettséget vállalni arra nézve, hogy egy-egy hadiárva felnevelésének részbeni költségeit viselik s az ehhez szükséges össze­get felajánlva, havonként kötelező­ig befizetik mindaddig, mig a gon­dozandó hadiárva az életben meg­felelő elhelyezkedést nyer* A ter­vezet szerint egy hadiárva ellátásá­hoz havi 100 pengő felajánlására volna szükség. Nyilvánvaló, hogy túlnyomóan falusi viszonyainknál fogva a moz­galom az ismertetett módozatok mellett csak igen nagy nehézség árán volna részben keresztülvihető és emellett a felajánlások nyilván­tartása, beszedése, könyvelése, to­vábbítása, az esetleges változások keresztülvezetése havonként vissza­térő nagy adminisztrátiós munkát igényelne. Az Országos Hadigondozó Szö­vetség tolnamegyei csoportjának elnöksége ezek után úgy döntött, hogy a kötelező nyilatkozatok sze­désétől eltekint s az egész akciót akként fogja lebonyolítani, hogy évenként egyszer egy összegben és az egész vármegyében ugyan­azon a napon gyűjtésszerüen fogja a felajánlott összegeket beszedni és azokat rendeltetési helyére eljuttatni. Tehát egyszeri adakozásról lesz most már szó, minden jövőbeni kötelezettség nélkül s a felajánlott összegek nem havonta, hanem egy­szerre szedetnek be. Ezzel az eljá­rással adminisztrátiós költség nem fog felmerülni, az adminisztrátiós munka pedig egy évben mindössze addig tart, mig a kitűzött 2 napon az adományok összegyűlnek, össze­olvastatnak s a vármegyéhez be­Egyes szám ára 24 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents