Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-10-20 / 76. szám
TOLNAMEGYEI UJSifl 1943 október 20. ben is érvényesíteni kell az ország érdekében. Magyarországon a kormány egyik legfontosabb törekvése a gazdasági élet rendjének fenntartása. Ehhez azonban szükséges az Í3, hogy a közvetítő kereskedelem olyan utón mozogjon, ami a rendet biztosítja. A kormány azt is célul tűzte ki, hogy az ország gazdasági berendezéseit és szervezeteit megőrizze és fenntartsa. Kétségtelen, hogy az egyes gazdasági ágazatok között talán a kereskedelem fenntartása a legnehezebb. A kereskedelem legfontosabb mozgatója az egyéni kezdeményezés — mondotta a továbbiakban a miniszter. Ez azonban a háborús időkben nincs mindig összhangban az országos célokkal. Ezért szükséges a kereskedelem megszervezése -és a kereskedők kijelölése is. A kijelölések egyik fontos célja az igazi kereskedők munkájának megkönnyítése és működésének megvédése volt. A korlátozott árukészlet igazságos szétosztása ugyanis országos érdekű feladattá válik s a kormányzat szempontjából nem mindegy az, hogy kiknek az utján kerül az a fogyasztóhoz. Azoknak, akik a kijelölésnél számbajöhetnek, egyre súlyosabb következményekkel kell eleget tenniök. Megfelelő tőke, szaképzettség, üzleti berendezések, kereskedői szellem azok a követelmények, amelyek birtokában a kijelölést lehet kérni. A kijelölést végző bizottság mindezeken felül még az egyéni rátermettséget és az erkölcsi alapokat is megvizsgálja. Amikor a kormányzat a kijelöléseknél ilyen súlyos követelményeket állított fel, tulajdonképpen a kereskedői érdekeket vette figyelembe. Háborús időkben ugyanis a kereskedői érdekeket vette figyelembe. Háborús időkben ugyanis sok olyan egyén is törekszik a kereskedelmi pályákra, aki a kereskedői hivatásban csak konjunkturális vagyonszerzési alkalmat lát. ~ Elítélte azokat, akik azt hiszik, hogy a kereskedői pályához nem kell hivatás és nem szakképzettség. Csodálkozott azokon az ifjú embereken is, akik iskolai tanulmányaik elvégzése után már azt hiszik, hogy kész kereskedők. Elismeréssel nyilatkozott azokról a kereskedőcsaládokról, akiknél a vagyonszerzést megelőzte az örökös hagyomány: az üzleti tisztesség és becsület. Ezek ~ megvalósítására — mondotta — kell törekednie ma minden magyar kereskedőnek. Fontos szerepet kell adni a kereskedői szervezeteknek abban a munkában is, amelyet a hatóságok folytatnak a kereskedők kijelölésénél Az első időkben a kijelölések során olyanok is jogosítványt kapnak, akik a mai szigorú követelményeknek nem felelnek meg teljes mértékben. Ezért észszerű revíziókkal arra törekszik a miniszter, hogy megtisztítsa a kereskedői pályát az oda nem való ele- í mektől. Rámutatott a miniszter arra is, hogy a terménybeszolgáltatásban résztvevő közel tízezernyi feljogosított azelőtt is kereskedő volt s éppen az e téren végzett munka bizonyítja, hogy a körültekintő kijelölés kellő összhangba hozza az országot, a kereskedői és fogyasztói érde'keket. Nem feledkezett meg a mai időkben előforduló sajnálatos jelenségekről sem. Voltak kereskedők, akik egyéni érdekeiket a közösség célkitűzései elé helyezték. A feketepiac banditái között is akadnak kereskedők, akikkel szemben a törvény által kiszabott büntetés szigorát másképpen is biztosítani kell. Ez pedig az, hogy a kereskedők közössége zárja ki magából a magukról megfeledkezett tagjait. Helyesnek találná, ha az ipartestületi székhez hasonló intézményt létesi- , tenének a kereskedői szervezetek is. Így már csirájában elfojtanák azokat a kísérleteket, amelyek alkalmasak arra, hogy tápot adjanak a kereskedőellenes hangulatnak. Beszéde végén annak a reménynek adott kifejezést a miniszter, hogyha minden kereskedő összefog és szakmánként tömörülve harcot indít a magyar kereskedő hírnevének biztosításáért, a kereskedői tisztesség és becsület megvédéséért s könyörtelenül kipusztitja az oda nem való elemeket, úgy a magyar kereskedői társadalom a közellátásnak s rajta keresztül az ország gazdasági rendjének egyik legfontosabb és legbiztosabb pillére lesz a jövőben is. i A textilakció lebonyolítása Ezévben a kormány az eddiginél szélesebb keretek között kívánja a mezőgazdasági és hadiüzemi munkásság részére téliruhát, fehérneműt, valamint egyéb háztartási textilcikkeket biztosítani. A hadiüzemi munkásság ellátása az egyes üzemek keretén belül már folyamatban van s a mezőgazdasági munkásság ruházati gondjainak enyhítésére szánt ruhanemüek szétosztása iránt is intézkedés történt. Az akcióban, mint igényjogosultak elsősorban a mező-, kert- és erdőgazdaságban alkalmazott éves gazdasági cselédek részesülhetnek, de rajtuk kívül számításba jönnek az erdőgazdaságok idénymunkásai és a sommás idénymunkások is. A közellátási kormányzat az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagy gondot fordít az igényjogosultság megállapítására. A törvényhatósági és községi közellátási bizottságoknak jut az a feladat, hogy az igényjogosultságot megállapítsák. Minthogy e bizottságok tagjai a helyi viszonyokkal ismerősek, minden remény megvan arra, hogy az igényjogosultság megállapítása a tényleges helyzetnek megfelelően és a legkörültekintőbben fog történni. Ugyancsak a múlt tapasztalatai alapján különös gonddal ügyelnek arra s szigorúan ellenőrzik, hogy valamennyi igényjogosult megkapja a részére engedélyezett ruhaneműt. A lebonyolítás során újítást jelent, hogy az ellátásban részesülők lezárt egységcsomagokban\kapják meg a szükségletük kielégítésére szánt textíliákat. Azok, akik bekecs, vagy felsőruhaszövetet kapnak, a szövettel egyidejűleg megkapják az elkészítéshez szükséges bélésárut, vattát és varrócérnát is. A textíliákon a közellátásügyi miniszter rendeleté értelmében feltüntetik azok árát is. A közellátásügyi miniszter a mező- gazdasági munkásság ruházati akciójának lebonyolítására valamennyi közellátási kormánybiztoshoz körlevelet intézett, amelyben közölte, hogy az egyes törvényhatóságok részére a különböző textíliákból milyen mennyiséget bocsát rendelkezésre. A miniszter a körlevélben felhívta a figyelmet az igényjogosultság pontos megállapítására és közölte azt is, hogy a többgyermekes családokat és a harctéri katonái szolgálattal kapcsolatos különleges körülményeket mindenkor méltányolni kell. Az egy* egy városban, vagy községben megállapított igény- jogosultak számát a kormánybiztosi jóváhagyás után a Textil Központhoz kell bejelenteni, hogy a kiosztásra kerülő ruhanemű minél előbb megküldhető legyen. Az igényjogosultaknak szóló utalványok szétosztását a közellátási kormánybiztos által kijelölt közhatósági szerv intézi. Az utalványokat az akció lebonyolításában résztvevő textilárukereskedőknél lehet beváltani. A miniszter a körrendelet végén felkérte a kormánybiztosokat, hogy az igény jogosultság megállaM A VAUT szekszárdi autóbuszüzem menetrendje Érvényes: 1943 évi május hó 17-től. x 441202. Dunaföldrár—Paks—Szekszárd 44x 600 i. Dunaföldvár községháza _______ é. 16*25 7M0 710 1545 i. Paks Erzsébet Szálló _ _ _ _ é. 6 *45 1505 1505 835 900 1730 é. Szekszárd Szekszárd Szálló _ _ i. 5 *00 1315 1340 X-el jelfiit járatok Dunakfimlfid községtől a 6-os {fiatvonalon közlekednek. +-el járatok Dunaszentgyfirgy—Fadd községeken át közlekednek. Összes járatok osak hétköznap közlekednek. 1204. Szekszárd—Tamási- Nagyszokoly. 14*05 i. Szekszárd Szekszárd Szálló _____________ é 9* 15 16 20 é. Tamási pályaudvar i. 6 38 17*30 é. Nagyszokoly községháza___________________ i. 5 45 pitására szükséges intézkedéseket haladéktalanul tégyék megs az akcióval kapcsolatos különböző műveletek keresztülvitelét állandóan személyesen ellenőrizzék. AnyakM kivonatok klíllitúsa Rendelet jelent meg az anyakönyvi kivonatok szabályszerű kiállítása ügyében. Az utóbbi időben ugyanis az anyakönyvi kivonatok kiállításánál az anyakőnyvvezetők nem jártak el az utasításnak megfelelően és igy az anyakönyvi kivonatok nem feleltek meg a valóságnak. Több ízben előfordult, hogy a születési anyakönyvi kivonatokban utólagosan feljegyzett változtatások esetében az anyakönyvvezetők oly tartalmilag egyező kivonatokat bocsátottak ki, amelyekben az utólagos bejegyzéseket módosításként tüntették fel. Ilyen szabálytalanságok voltak tapasztalhatók a névváltoztatások esetében is. Ezért utasították az anyakönyvvezetőket, hogy szigorúan az anyakönyvi utasítás rendelkezéseihez igazodjanak, ellenkező esetben súlyos megtorlást alkalmaznak. Szívtelen szülők Id. Csankó József és felesége sz. Decsi Anna bátai lakosok József nevű fia betegen, munkaképtelenül került haza az orosz frontról és nem tudott a szülei gazdaságában dolgozni. Emiatt állandó nézeteltérés volt a szülők és a fiuk között, sőt többször tettlegességgé is fajult a vita. A napokban Csankó és felesége lementek a borpincébe, ahonnan ittasan jöttek fel és minden szóváltás nélkül rátámadtak beteg katona fiukra, akit az apja fejszével, az anyja pedig vasvillával kezdett ütlegelni. Ifj. Csankó József puszta kézzel védekezett, majd segítségért kiabált. A kiáltozásra átszaladtak hozzájuk a szomszédok, akik a hadviselt beteg katonát nagy nehezen kiszabadították szívtelen szülei kezéből Hamarosan megérkeztek a csendörök is, akik előtt a részeg id. Csankó és a felesége állandóan azt hangoztatták^ hogy még aznap halottnak kell lenni. A csendőrség a minden emberi érzésből kivetkőzött házaspárt bekísérte a szekszárdi királyi ügyészségre, ahol előzetes I letartóztatásba kerültek. 4
