Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-10-09 / 73. szám

xxv. ftbljn. Szekszúrd. 1943 október 9. (Szombat) 73.Tsztn. SwrkMctMg m tíaiihiriW «rrnrínru mépbamk épületében. — tblkfokszám : so—se. ElőÜMtóa di|: , <w* • • •' ♦ 14 P«-g« || ...... 12 ^mgO Felelős szerkesztő- BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden uerdán éa szombaton. IDőíieetísi dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés IF, a hirdetés szövogoldalon egy hasábmm 35 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 3 P, minimum 8 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 60 fillér. Minimum 300 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 30 fillér, minimum 10 pengő. Álláskeresőknek 60 százalék engedmény. A Katolikus NoMIfc miként évtizedek óta, úgy most ezekben a sosdőntó időkben is országépitő hitvalló munkát végzett és programmot adott arról, hogy a magyar katolikusság miképpen gon­dolja kivezetni a nemzetet a küz­delmes jelenből az uj életet bizto­sító jobb magyar jövendőbe. Fele­baráti szeretet, részrehajlatlan igaz­ság és becsületes mnnka az a há­rom tartó pillér, amelyen kell állania a napfényes magyar jövőnek. Ezt a hármas programmot hirdette meg az Országos Katolikus Nagygyűlés. Ezt hangoztatta Serédl Jusztinián biboros hercegprímás nagyszabású hazafias beszédében, melynek során megemlékezett a magyar honvédek hősiességéről és amelyben bejelen­tette, hogy a Nagygyűlés nevében táviratilag fejezte ki a magyar katolikusság hódolatát a Kormányzó Ur Őfőméltősága iránt. Ezt szögezte le Angelo Rótta pápai nuncius, Kállay Tibor ny. pénzügyminiszter, Homonnay Tivadar főpolgármester, Madarász István kassai, Shvoty Lajos székesfehérvári püspökök, Mihalovics Zsigmond pápai prelátus, Szabó Gyula hevesi alispán, Palos Bernardin pécsi főigazgató, Markos Olivér államtitkár, Dudás Miklós hajdudorogi püspök, Czaplk Gyula egri érsek, Tompa Ferenc egyetemi tanár, Szilléry Péter közjegyző és sok más katolikus közéleti kitűnő­ség beszéde. Valamennyien azt hangoztatták, hogy a magyar jövőt előkészí­teni és időtállóan biztosítani csak a Gondviselő Istennel egyetértésben lehet. Ezt az igazságot hirdette Szent István is, amikor szövetsége­sül Rómát, a Szent Péterre, mint kősziklára épített Anyaszenfegyházat választotta. Ezzel minden időkre ki is jelölte az utat a magyarság szá­mára. A jog, az igazság, a keresz­tény demokrácia, a munka tisztelete, a munkáért járó bér sérthetetlen­sége és a népeket éppen úgy, mint az egyéneket is összefoglaló egyet­len nagy erő: a szeretet vannak ezen az nton. Ezeket az igazságo- gat hirdette az Országos Katolikus Nagygyűlés, hangoztatva, hogy er­ről az ezer éves járt útról letérni a magyarságnak nem szabad, mert nekünk csak a keresztény civili­zációra alapozott ezeréves utón szabad tovább haladnunk. Amikor ugyanis a világkataklizma mindent felboritással fenyegető hullámverései közül a nemzet hajó­ját ki akarjuk vezetni a diadalmas élet békéjének jobb jövőt biztosító révébe, egyedül és kizárólag azt az utat szabad követnünk, amelyet Szent István a magyarság részére megállapított. Ezen az utón találjuk meg azt, amit az Anyaszentegyház egyformán megkövetel mindenki számára jogban, igazságban és szeretetben. A magyarság jövő útját tehát ilyen jogokkal, igazsággal, szeretettel és munkával készíthetjük elő. Mindezek egyedül életet adó voltát azonban hirdetnünk kell kifelé és befelé is egyaránt. Az Országos Katolikus Nagygyü.és a nemzet­mentő munka irányelveinek meg­jelölésével és a keresztény civilizá­ció védelmezésével száll síkra az ország újjáépítéséért és gondolatai, eszméi utat mutató fénysávok a magyarság részére ezekben a sors­döntő időkben is, amikor a nem­zetnek világosan tudnia kell, hogy I merre fordítsa az útját ha tovább | akar élni. Közben innen is, onnan is hallat­szott a suttogás, hogy ez ó, ez ó I Akkor már Ismerte ót itt mindenki, (bárócsak kevesekkel ismerkedett) s nem annyira a Fenn és lenn, vagy a Simon Zsuzsa ez első regé­nyei után, hanem inkább egy jóízű tárcájából, amelyben a mi akkori sárbogárd—szekszárdi, még zsák- vasutunkat átadta a köznevetségnek. A tojásból bizony tyuk lett, amikor az akkori kis kávémasina Szek- szárdra bedöcögött, mert útközben a jószivü utazó közönség maga is résztvett abban az érdekes hajtő- vadászaiban, amelyet a vasúti sze­mélyzet az állomásfőnök ur elkalan­dozott csirkéinek összeszedésére rögtönzött. S türelemmel megvárta, mig a gépész, a vonatvezető urak s a vasúti személyzet többi tagjai a közeli kiskorcsmábán vidám, sörö­zés mellett befejezik a mindennapi kugli-játékot... Mellesleg mondva, vasúti közlekedésünk azóta egy ki­csit meggyorsult. Csak az megol­datlan rejtély még ma is sokak előtt, hogy a mi, úgyis késő esti vonatunknak miért kell a Szedres- Apáti állomáson, vagy néha Kölesd- Tengelicen, vagy Nagydorogon másfél, vagy két órát is vesztegel­nie, amikor köztudomású, hogy ezeken a helyeken nincsenek kedé­lyes, éjjeli kuglipartik... E kis epizód után mégszéditőb- ben nőnek Herczeg Ferenc Írói sikerei. A Dolovai nábob leánya után színpadra kívánkoznak a Gyur- kovics lányok, majd a fiuk is. Ezt megelőzően a Honthy háza, a Há­rom testőr aratott zajos sikert. Az elharapódzott párbaj-mániának sza­tírája ez a darab. Bohókás figurái, a többi vidám, kedves vígjátéki alakok, a megszólaltatott katonák nem csak betöltik a Bérezik Árpád és Csiky Gergely után maradt szín­padi űrt, hanem abból kiismagas- lanak. A politikai berendezkedés ^ igyekszik ugyan elriasztani a fiatal szerzőt a színpadtól. Az Ocskay brlgadérosában színpadra sem jön a nagy fejedelem, Rákóczi Ferenc, mégis a vele szemben való kegye­letsértéssel vádolták meg a fiatal írót... A közönség azonban ezúttal is a legjobb kritikusnak bizonyult s az Ocskay brigadéros még ma is diadallal járja be a hazai színpado­kat. S ha sikerről akarunk beszélni, fel kell sorolni Herczeg Ferenc minden darabját. De elég lesz tán felemlíteni időrend nélkül az Árva László királyt, Éva boszorkányt, az Ezredest, a Balatoni regét, Színház- nyitást,, az Utolsó táncot, Tillát, az Aranyborjút, Zrínyi Ilonát. S ki ne emlékeznék a bájos Holicsi Cupi- dóra, a drámai hatású Két ember a bányában, a megrázó Violenta és a bíró cimü apróságokra. De külön felemlitést érdemel a Hét sváb cimü regényből készült Fekete lovas, mely felemelő tanulságtétel a Dam- I janich oldalán harcolt derék bácskai I svábok hűségéről. A pompás ive­Herczeg Ferenc Bodnár István, Törvényhatósági örökös tagnak Qnnepi beszéde a vármegye szeptember 30 iki közgyűlésén. Méltóságos Alispán Ur! Tekintetes Törvényhatósági Bizott­ság I Szives elnézésüket kérem, hogy mint régi tollforgató ember rövid felszólalásra kérek engedehnet. —• Magam részéről szerénytelenségnek találtam volna a mai ügyrend meg­zavarását, irányadó tényezők bizta­tására azonban nagy lelki öröm­mel szólalok fel s egy kis önhitt­séggel az a meggyőződésem, hogy én ma, az itt megjelent törvényható­sági bizottsági tag urak összesége nevében beszélhetek. Mint a szél által felborzolt tó vi­zéből a szépséges fehér hattyú, úgy emelkedik ki az élet forgatagából, a világesemények véresen tajtékzó nagy tengeréből egy fényes név, a múst nyolcvanadik évét betöltött Herczeg Ferencnek neve s köztisz­teletben álló egyénisége. Megbántanám az ö írói nagy­ságát, lekicsinyelném az itt szép számmal megjelent megyebizottsági tag urak szellemi nívóját, irodalmi tájékozottságát s olvasottságát, ha én ma itt iskolai előadást akarnék tartani a közismert Íróról, hogy meghatározzam írói fajsúlyát s sze­mernyi pontossággal újra lemérjem az ő, már régen megállapított — aranyértékét. Alig van ma írni-olvasni tudó magyar ember, akinek kezén meg ne fordult volna legalább egy-egy Herczeg könyv, azt ne olvasta volna, vagy, ha nem, ne halott volna va­lamit a rádiónak milliók által lesett megszólalásakor. S nem igen van olyan város, vagy falu, ahol színé­szek, vagy műkedvelő társaságok fel ne elevenítenék még ma is egy-egy kedves humorú, a rohanó korral is dacoló, időálló darabját. Herczeg Ferenc 1863 ban Verse- cen született. Ott, majd Temesváron és Szegeden tanul, majd családja kívánságára, Budapestre megy jo­gásznak, de amint maga is m g- írja, semmi kedve nem volt ehfiez a „száraz tudományhoz“. Tárcákat kezd Írni a Pesti Hirlapba s a Hétbe. Nagyobb írói sikere azon­ban a váci államfogházból indul ki, ahova, mint egy szerencsétlenül végződött párbaj elitéltje vonult be. itt irta meg az Egyetemes regény- tár pályázatára, az ott dicséretet nyert regényét, amely később Fenn és lenn cimmel az első nagyobb sikerét jelenti. Ennek eredménye, hogy Rákosi Jenő fényes ajánlatával a fellendült Budapesti Hírlaphoz jut, ahol a csütörtöki lapszám állandó tárcaírója lesz. Itt születnek meg a híressé vált Gyurkovics lányok és fiúk sorozatos tárcái. Mig a már előzőén irt Hozományvadász című művéből megszületik a Dolovai nábob leánya című, a Nemzeti Szín­házban 1893-ban előadott darabja s ezzel az igazi országos nagy siker. Herczeg Ferenc hires em­berré lesz még — Szekszárdon is, ahova 1894-ig arany kapocs fúzte édesanyja második házassága ré­vén, aki Báthory Elek gyógyszerész felesége lett. Még most is hallom az élte javában volt szelíd, jóságos arcú édes anyját, amikor el-eldicsek- szik drága fia újabb és újabb sike­reivel s látom szemében a csillogó könnyet, amikor újságként elmondja szivéhez nőtt fiának a Petőfi, majd Kisfaludy-Társaságba történt meg­választását s büszke fény önti el arcát budapesti találkozásunkkor 1899 ben, amikor az Akadémia fiát kitüntető tagválasztásáról beszélhet. Herczeg Ferenc, édesanyjának itt laktakor többször is felkereste Szekszárdot. Néhány an még jól emlékezünk a nyurga, jól megter­mett, pirospozsgás fiatal emberre, amikor legújabb divatu fehér, vagy más színű ruháiban elsétálgat a Báthory-gyógyszertár előtt s dél­előtt már jókorán betelepszik a Szekszárdi Kaszinó (akkor még a Bezerédj utcában volt) nyári pavilon­jába s beletemeti arcát a nagy ujságlepedőkbe. Órákig bújja azo­kat, ezért maradt talán bennük másoknak olyan kevés olvasnivaló. Egyes szám ára 24 fillér i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents