Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-09-29 / 70. szám
2 TOLNAMEGYEI UJSlfl 1943 szeptember 29. ben az ország összes vármegyéi között az első helyen álL Megemlékezik a jelentés arról, hogy Tolna vármegyében is nagy örömet és őszinte megelégedést keltett az a hir, mely dr vitéz Thuránszky Lászlónak, vármegyénk volt főispánjának és örökös törvényhatósági bizottsági tagjának miniszterelnökségi államtitkári kinevezését tudatta, mert érezzük azt, hogy az Ö személyében olyan egész férfiú került az államtitkári székbe, aki nemes hagyományainál, mélyen érző szociális gondolkodásánál, felelősségérzeténél, nemzetének és fajának áldozatos szereteténél fogva nagy tudással fogja előkelő és széles hatáskörű közjogi és hivatali méltóságát betölteni. Mi ismerjük dr vitéz Thuránszky László gondolkodását, ismerjük kitűnő szemét és judiciumát, mellyel a dolgok mélyét és értelmét vizsgálja s biztosak vagyunk abban, hogy az ő közéleti munkássága csak hasznot fog jelenteni hazánknak és fajunknak. A vármegyei és községi igazgatás vállaira nehezedő hivatali munka, — folytatja tovább az alispán — a háborús állapot következtében még mindig növekvő irányzatot mutat s csak a legnagyobb nehézségekkel lehet mindazon követelményeknek eleget tenni, amelyeket a tisztviselői munkabírás tekintetében felállítunk. A közellátási köz- igazgatás különösen a községi jegyzői hivatalokra olyan munka- többletet háritott, hogy az igények kielégítése csak emberfeletti nehéz munkával biztosítható, mert szakképzett munkaerőkben a fennálló hiány pótolhatatlan. Részletesen beszámol azután az alispán a vármegye és a községek háztartásáról, a vármegyei pótadó, útadó és a községi közmunkaváltság kivetési és beszedési eredményéről, az ebadóról, a tenyészállatdijakról, az engedélyezett pótadó százalékokról, amelyek 61 és 200% közt mozognak. Ismerteti a vármegyei alapok és alapítványok helyzetét* a Közjóléti Szövetkezet, továbbá a vármegyei Nép- és Családvédelm Alap működését. A jelentés hatalmas fejezetet szentel a vármegye közellátása ismertetésének. Részletesen tárgyalja a kenyérgabona ellátás, a lisztgazdálkodás részleteit, a húsellátást, a zsirberzerzést, a hizlalótakarmány kiutalását, a tejellátás szabályozását, szarvasmarha igénybevétel részleteit, valamint az igénybevételt szenvedő tulajdonosoknak adott térítések módozatait. Megemlíti a jelentés, hogy a földmivelésügyi miniszter a tűzifa ! kontingenst jelentősen felemelte. Igen tekintélyes része a jelentésnek a rengeteg statisztikai adató tartalmazó közegészségügyi beszámoló, melyet a terjedelmes tanügy és iskolánkivüli népművelésügyi és 1 testnevelési referáda kővet. Nagy figyelmet szentel az alispán a mezőgazdaság állásának, az állattenyésztés ismertetésének, a közúti és i építésügyi közigazgatásnak, az állat- egészségügynek, a közbiztonságnak és közrendnek, a tűzrendészetnek és légoltalomnak, majd rámutatott arra a veszteségre, amely a vármegyét Schneider Gábor ny. kúriai Az országosan elismert kitűnő vezetés alatt álló Szekszárdi Bor- vidéki Bortermelők Pinceszövetkezete, amelynek pompás boraival sikerült a szekszárdi bikavér hirét mindenfelé helyreállítani, f. hó 26-án tartotta a városháza dísztermében tizennegyedik évi közgyűlését, melyet Schneider Elemér elnök vezetett, üdvözölve a nagyszámban' megjelent tagokat és a szövetkezet ügyei iránt érdeklődő előkelőségeket. A jegyzőkönyv vezetésére felkérte dr Kunczer Jenő vm. tiszti főügyészt, hitelesítésére pedig Diósy Endre és Bóváry Lajos szövetkezeti tagokat. Az 1942—43. év gondosan összeállított igazgatósági jelentését Nagy Ferenc a szövetkezet agilis fiatal cégvezetője adta elő, bevezetőjében kegyelettel megemlékezve néhai Baka István (igazgatósági tagról, majd hangoztatta, hogy a szövetkezet, mint e vidék borértékesítésének egyik legfontosabb szerve a legjobb kapcsolatokat tartja fenn Tolna vármegye Hegyközségi Tanácsával, amely tudvalévőén országos viszonylatban is a legjobban megszervezett és a legszebb eredménnyel működő tanács. Köszönetét mondott :[ezután dr Őrffy Imre felsőházi tagnak azért az odaadó önzetlen támogatásért, melyben a^szövetkezetet az elmúlt üzletévben is részesítette és kérte, hogy értékes támogatásáfa jövőben se vonja meg a szövetkezettől. Nagy Ferenc cégvezető ezután részletesen ismertette az 1942. évi szüret eredményeit, a szövetkezet hordóakcióját, a must- és borvásárlásokat. valamint az árakat, amelyek alakulását kedvezőenlbefolyásolta a január hónapban ..megindult borkivitel. Hangoztatta,* hogy a jó közepes termés, valamint a.kedvezően kialakult ár után, bizonyos oldalról a szőlősgazdáknak a többletbevételét félremagyarázzák és mint meg nem illető többlethasznot emlegetbirónak, közéletünk egyik kimagasló, munkás és érdemes férfiénak halálával érte, végül elparentálta Hesz L*jo8 ny. községi jegyzőt és Klam- baaer Ádám kisgazdát, a Törvényhatósági Bizottság elhunyt tagjait. nek. Ezt a helytelen feltevést a leg határozottabban vissza kell utasítani. - Igaz ugyan, hogy a megfelelően kezelt szőlők[ma bizonyos hasznot is hoznak tulajdonosaiknak, azonban nem szabad elfelejteni az elmúlt másfél évtizedet, mely* idő alatt inkább ráfizetést, mint hasznot jelentett a bortermés. Ha tehát most a szőlősgazdák ’ az elmúlt másfél évtized veszteségét némileg pótolni tudják, ezt megértéssel tudomásul kell venni mindenkinek. Beszámol ezután a jelentés arról, hogy évközben átvett a szövetkezet 6075 hl. 95 literbort és mustot, eladott az [előző évi 4100 hl.-el szemben 5200 hit A pénzforgalom az előző évi 860.000 P-ről 1,500.000 P-re emelkedett. A forgalom nagy részét az elmúlt üzletévben.is a kiméréseken keresztül bonyolitotta le a szövetkezet, amely kaposvári kimérését .bezárta, mert a somogyi silányabb minőségű borokkal nem, versenyezhetett. De nemcsak a kiméréseken keresztül, hanem viszonteladók.utján is igyekezett a szövetkezet üzletkörét kibővíteni. Képviseletek felállításával sikerült elérni, hogy a szekszárdi bikavér az ország minden részében közismert és a szövetkezet • palackozott borai az ország minden nagyobb városának jobb üzleteiben kaphatók. Érzékenyen sújtja a szövetkezetét a záróraszabályozó kormányrendelet, amely a termelői borkiméréseket az élelmiszerárusitó üzletek közé sorolja és nem tesz kivételt a poha- razási engedéllyel biró kimérésekkel szemben sem, amelyeknek most este 7 órakor van a zárórájuk. Ez a korai záróra nagyban befolyásolja a kimérések forgalmát. Emiatt a szövetkezet panasszal élt a kormányköröknél, remélve a jóindulatú orvoslást. A szövetkezetnek az év elején 630 | tagja volt 2.033 üzletrésszel, ez az M A V A U T szekszárdi autóbuszüzem menetrendje Érvényes: 1943. évi május hó 17-től. X 600 + + i. 1202. Dunaföldrár—Paks—Szekszárd Dunafőldvár községháza _______ é. + + X 1 6*25 710 710 15'45 i. Paks Erzsébet Szálló_________ é. 6-45 15 05 1505 8 35 900 1730 é. Szekszárd Szekszárd. Szálló _ _ i. 5-00 1315 1340 X-el jelölt járatok DunakSmlőd községtől a 6-os főútvonalon közlekednek. 4--el járatok Dunaszentgyörgy—Fadd községeken át közlekednek. Összes járatok csak hétköznap közlekednek. 1204. Szekszárd—Tamási— Nagyszokoly. 14-05 i. Szekszárd Szekszárd Szálló é. 915 16 20 é. Tamási pályaudvar i. 638 17-30 é. Nagyszokoly községháza i. 545 Összes járatok csak hétköznap közlekednek. A szekszárdi pinceszövetkezet közgyűlése D év végével 675 tagra és 2.166 drb üzletrészre emelkedett. Javasolja az igazgatóság, hogy a 15.216*35 P tiszti nyereségből 8.368’99 P a tar- tilékalapra, 3.804*09 P üzletrész- osztalékra, 3.043*27 P igazgitósági és felügyelőbizottsági tantienire for- dittassék. Az üzletrészek után 1*60 P osztalék fizettetik. Javasolta továbbá, hogy az 1941/42. évben beszállított mustok után 5 P, borok után pedig 10 P árkiegészítés fizettessék hektóliterenként. Örvendetes tudomásul szolgált a jelentés ama része is, hogy a bortárolás biztosítására a szövetkezet a tulajdonát képező Tóth Károly- féle pincében 500 hektós vasbeton hordót épített és tervbe vette további tartályok építését is. A Nagy Ferenc cégvezető által előadott igazgatósági, valamint a Horváth Ignác által ismertetett felügyelőbizottsági jelentés tudomásul vétele után elfogadta a közgyűlés a mérleget és az alapszabálymódositó javaslatot. Tisztujitásra kerülvén a sor, Schneider Elemér elhagyta az elnöki széket és a közgyűlés felkérte dr Gaál Dezső kir. ügyészségi elnököt, hogy ő folytassa le ezt az aktust. Dr Gaál Dezső elfoglalva az elnöki széket, köszönetét mondott a vele szemben megnyilvánult bizalomért és rámutatott a szövetkezet által elért eredményekre. Mint a Tolnamegyei Hegyközségi Tanács elnöke 5 év óta érdeklődéssel figyelte a szövetkezet működését és tagja lévén a szőlő- és borgazdálkodás minden országos érdekeltségének, állandóan alkalma volt ösz- szehasonlitást tenni a szekszárdi és az ország más borvidékei és bor- értékesitési szervei között. Büszke örömmel állapíthatja meg, hogy a szekszárdi pinceszövetkezet a vezetés, borkezelés és értékesítés, de általában mindert szempontból országos viszonylatban is első helyen áll. Az igazgatósági jelentés pedig ékes bizonyítéka annak a fényes eredménynek, melyet a szövetkezet Schneider Elemér elnök vezetése alatt az elmúlt üzleti évbben is kifejtett. Kérte, hogy a közgyűlés úgy a lelépő elnöknek, mint az igazgatóságnak, felügyelőbizottságnak, Nagy Ferenc cégvezetőnek s a szövetkezet minden egyes alkalmazottjának és munkásának értékes közreműködéséért mondjon köszönetét. A nagy helyesléssel és éljenzéssel fogadott indítvány után Hayt Ferenc, báró Schell József, Takler József és Vesztergombi József lelépő igazgatósági tagok újból megválasztattak, uj igazgatósági tag lett Tibay Sándor (Dunaszentgyörgy). A felügyelőbizottság uj tagjai lettek: Eszterbauer János Bors és Tóth Lajos. Dr Gaál Dezső ezután a közgyűlés egyhangú kívánságával találkozva indítványozta, hogy a közgyűlés a következő 3 évre
