Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-09-25 / 69. szám
2 TOLNAMEGYEI UJSiO ______ 1943 szeptember 25. Sz ilvát és őszibarackot mindenkor a legmagasabb árban veszünk. Átvétel a Csörgető- ut mellett levő mustsüritőben. 390 Sárközi Konzervgyár időszerint lászlófalvi Eördögh Zoltán m. kir. gazdasági felügyelő, valamint a földmivelésügyi minisztérium felügyelete alá tartozó és a Szövetkezet területén működő hivatalok, intézetek, intézmények vezető közül a földmivelésügyi miniszter által kijelölt személy, ezidőszerint Székács József m. kir. gazdasági felügyelő. Választott igazgatósági tagok: Arany Dénes decsi ref. lelkész, báró Fidth Tibor földbirtokos, báró Schell József földbirtokos, Tolnay-Knefély Ödön földbirtokos, Schultheisz Rezső vm. főjegyző, dr Bekker János tb. főszolgabíró, közjóléti előadó, dr FOrdós Dezső vm. tiszti főorvos, Horváth Károly róm. kát. esperes, dr Kunczer Jenő vm. tiszti főügyész, Schneider Elemér bankigazgató és vitéz Vendel István Szekszárd m. város polgármestere. Idöjelzésa Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1943 szeptember 16—22-ig. Hőmérséklet maximum: 30'7 C° szeptember 16*án, minimum: 12’5 C° szeptember 22*én. Csapadék: eső 110 mm szeptember 20*án. eső 0'6 mm szeptember 22-én. összesen I1'6 mm. 'Hitek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország — Jánosi György negyedszázados váraljai lelkész! jubileuma. Jánosi György váraljai ref. lelkész, lapunk munkatársa, a kitűnő író és országosan ismert publicista 25 éves jubileumi ünnepsége 19-én folyt le a váraljai ref. templomban, Váralja és környéke református és má3 felekezetű lakosságának jelenlétében. A lelkipásztor ünnepi beszédében megemlítette, hogy több, mint 3200 egyházi beszédet irt a váraljai szószék számára és mondott el. A gyülekezet nevében Duzsi János egyházi gondnok lépett a szószékről lejövő lelkipásztor elé és amikor meleg szeretettel felköszőntötte a lelkipásztort, átadta a gyülekezet ajándékát: palástot és egy karórát. Mélyen meginditó és kedvesen szép volt, amikor az urasztala köré sereglettek a gyermekek képviselői, hogy a mesemondó és meseiró lelkipásztornak átadják ajándékaikat: egy tintatartót és tollat. Imrö Éva, Tóth Éva, Szabó Judit, Varga Ibolya, Pali Sára, Sipos Mária régi népviseletben Jánosi Márta köszöntőversét mondották el a gyülekezet előtt. A kedves ünnepséget a lelkészlaknál egyszerű ebéd zárta be, amely alkalommal Jánosi tisztelőinek egész serege érkezett autón, avagy motorkerékpáron, hogy kő- szöntsék az ünneplő lelkipásztort akinek munkájára mi is szivünkből kívánjuk Isten áldását. Áramszünet F hó 26-án 5—11 óráig a máza—szekszárdi távvezeté ken folyó javítási munkálatok miatt az áramszolgáltatás Szekszárdon szünetelni fog. — Dr Szakáts Pál képviselő Bulgáriában. Dr szenterzsébeti Szakáts Pál, a szekszárdi választó- kerület országgyűlési képviselője Bulgáriába utazott és onnan előreláthatóan csak október hó tizediké felé tér vissza. A választópolgároknak tehát ez alatt az idő alatt nem állhat rendelkezésére. — Készül a tamási főszolgabírói hivaial épülete. Tamásiban a főszolgabírói hivatal és főszolgabírói lakás megfelelő elhelyezése érdekében régóta folyamatba tették a szükséges intézkedéseket, amelyek eredményeképpen a vármegye elhatározta az erre a célra szükséges modern épület emelését. Mint értesülünk, az épület algsorá- nak falazásában falegyent értek el és folyamatban van a vasbeton födém munkálatainak az előkészítése is. — Személyi hir. A Magyar Vörös Kereszt országos megbízotti és főápolónői ülésén Budapesten részt- vett vármegyénkből Szongott Edvinné alispánná, mint vármegyei főápolónő, akinek a szekszárdi hadikórházban kifejtett áldozatos működése közismert, továbbá dr Halmos Andor ny. tanügyi főtanácsos, tolnamegyei megbízott, aki e téren szerzett érdemeiért nemrégiben részesült kitüntetésben. — Községházépitések a vármegyében. Az épitőanyaghiány dacára is folyik a vármegye területén az olyannyira szükséges községházak és jegyzőlakások építése. Ezidőszerint munkában van a 47.000 P-s németkéri községháza, a 91.000 P-s őcsényi községháza és 40.000 P-s jegyzői lakás, az alsónyéki 49.000 P-s községháza, 5900 P-s tűzoltó- szertár, a kocsolai jegyzőlakás. Az ozorai községházához szállítják az anyagokat, Mucsiban és Dunakömlő- dön pedig folyamatban vannak a községháza és jegyzőlakások építésének előmunkálatai. — A polgármester a Városok Szövetsége ülésén. Vitéz Vendel István szekszárdi polgármester megjelent a Magyar Városok Országos Szövetsége Budapesten választmányi ülésén, ahol több olyan kérdést is tárgyaltak, amely Szekszárdot is érdekli. Letárgyalásra került a belügyminiszter leirata a városi tisztviselők országos segélyalapjából juttatandó segélyek szétosztása tárgyában, a javaslat a városokban szedett anyakönyvi dijak felemelése, az anyakönyvi kivonatok díjmentességének megszüntetése, a városi tisztviselők segélyalapja részesedési arányának felemelése, a segélyalap anyagi megerősítése esetén a segélyezés kedvezményének számvevők, üzemi személyzet és napidijasokra való kiterjesztése tárgyában, a belügyminiszter leirata a napidijpótlék felszámításáról, jelentés a közellátási igazgatás szervezéséről, az elnökség jelentése a városi piackérdés és a városi helypénzek szabályozása ügyében, jelentés a városoknak az alkalmazottak fizetésének' rendezésével kapcsolatban kialakult háztartási helyzetről, valamint több ügy, — UJ orvoslakások. A vármegye közegészségügye fejlődését elősegíteni hivatott az az intézkedés, amely modern orvoslakásokat épít, hogy a falusi orvosoknak ezek a feltétlenül és elsősorban szükséges kultur- igényei minden körülmények között biztosíttassanak. Ezidőszerint orvoslakások épülnek Madocsán 45 000, Medinán 42.000, Nagyszékelyben 55.000 P költséggel. Orvoslakások építésének előkészítése folyamatban van Dombóvárott, Nagykónyiban és Nagymányokon. Magyar kulturfölény Irta: dr Magyarász Ferenc O. Cint. II. Ehhez a műveltséghez két együttható járul hozzá termékenyitőleg: a belső szellemi erő és a külső szerencsés körülmények. A belső tehetség voltaképpen megvan minden emberben, hiszen az u. n. vad népeket is meg lehet tanítani kultúrára és pedig közvetlen egyedeikben is, nemcsak hosszú nemzedékeken keresztül.— Milyen hamar megtanulták pl. a lőfegyver használatát 1 És Japán milyen hamar és milyen tökéletesen sajátította el az európai népek exakt, technikai műveltségéti A külső körülmények közt különösen három emelkedik ki: a szerencsés földrajzi fekvés, a származás meg a más népekkel való érintkezés, a tanulás lehetősége. Ott, hol a természet mostohasága módfölött megnehezíti a megélhetést — pl. az eszkimóknál — a létért való harc fölemészt minden energiát s nem engedi kifejlődni a kul- turösztönöket. A származás annyiban lényeges kulturelem, mert világrahozott adottságot jelent, öröklődött hajlandóságot, meg tényleges kulturörök- séget is. Mindkettőt jótékonyan befolyásolja és növeli a harmadik külső körülmény, a más kultur- népekkel való érintkezés. Mindezeket az általános — és általánosan is ismert — igazságokat a magyar műveltségre vetítve, az elfogulatlan szemlélő elég könnyen megértheti a magyar művelődés fölényét. A földrajzi fekvésre fölösleges szót vesztegetnünk. A magyarság a Duna medencéjében, a Kárpátok övezetében mindenkor oly földrajzi egységet jelentett, melyért méltán irigyelhettek bennünket s melyet az áldatlan emlékű Trianon sem tudott kiirtani Európa köztudatából. A származás és a kulturális kontinuitás igazságát újabban egyre hevesebben, kihivóbban és igaztalanabbá támadják. Igaztalan e támadás, mert a magyar kultúrát úgy állítják oda, mintha az csak egészen friss utánzata volna egy másik európai kultúrának s hogy mai napig érezni lehetne rajta a friss mázolás szagát. Kihívó e támadás, hisz ősi magyar helységneveinket is, melyek pedig történelmi műveltségünknek mindmegannyi tartói, idegen nyelvre fordítják, aminő neveken azokat a városokat és vármegyéket sohasem hívták, amilyen neveken sem törvényeink, sem okirataink soha sehol sem emlegetik őket, aminő neveket az élő nyelv köz- használata sem nem ismer, sem el nem ismer — és aminő elkeresz- telés beleütközik nemcsak a legelemibb igazságéra ctbe, de az ország tételes törvényeibe is, pl. a helységnevekről szóló 1898. évi IV. te.-be. És heves ez a támadás, hiszen fölhasználja a sajtót, a nép- gyüléseket, az Írott és mondott szónak minden fajtáját. Szabad-e nekünk magyaroknak ezt a támadást oly léleknyugalom- mal fogadnunk, melyet az igazság öntudata biztosit ? Szabad-e válasz nélkül hagynunk ezt az örökös hazugságot, melyet már nem lehet tévedésnek minősíteni és mentegetni? Vájjon a háború érdeke, a kölcsönös megértés parancsa és a más véleményének tisztelete menlevélül szolgálhat* e arra, hogy a támadó uton-utfélen támadjon, a megtámadott pedig kénytelen legye« mindent szótlanul eltűrni ? Nem kell-e mindenkinek belátnia, hogy ha egy igazságot következetesen tagadnak és egy hamis tételt utoq- utfélen ezerszer ismételnek, akkor hovatovább olyan fogalomzavar támad, amelyből az egyszerűbb elmék nem tudnak eligazodni? III. Akik a magyar műveltség történelmi jogfolytonosságát támadják, szeretnek arra hivatkozni, hogy már Szt. István óta idegen műveltség uralkodott nálunk, az is elpusztult a török hódoltság alatt és a török iga alól fölszabadult ország a kultúrát nem attól a kevés maradék magyartól, hanem az idegen bevándorlóktól kapta, akik nem jöttek üres kézzel, akik szekereken nemcsak ekét és boronát,, hanem kultúrát is hoztak, ahogy utódaik dicsekedni szoktak. Soha nem tagadtuk, hogy kultúránk az európai műveltségre támaszkodott s a középkorban, európai mintára, inkább latin műveltség volt De ezt magunkévá tettük, a magunkéból fejlesztettük s ahogy magunk is megfogytunk, de meg nem /
