Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-09-22 / 68. szám
TOLNANEGYEI ÚJSÁG 3 P. Más költség az előadások hallgatóit nem terheli. Jelentkezhetnek férfiak és nők. A rendezők fenntartják a jogot az esetleges tantárgy, vagy előadó személyi változására vonatkozólag, valamint arra az esetre is, ha valami előre nem látható külső ok miatt a megrendezésben akadály állana elő. Ebben az esetben a beiratási, illetve jelentkezési dijat a szervezők teljes egészében visszafizetik. Ezt a nagyjelentőségű kulturális mozgalmat a legmelegebben ajánljuk Szekszárd közönsége figyelmébe, mert szükséges, hogy a most mindennél előbbre való fontosságú kérdésekről a társadalom széles rétegei minél tökéletesebben tájékozódhassanak. Üvegigénylések A m. kir. közellátási miniszter a vidéken, az egyes ipartestületi székhelyeken működő helyi üvegelosztóktól megvonta a további működési engedélyt, mert úgy találta, hogy ezek az elosztók nem szolgálták kifogástalanul a közellátás érdekeit. Az üveggel dolgozó vidéki iparosok anyagellátása érdekében a közellátási miniszter úgy rendelkezett, hogy azok hat nagy fővárosi flvegkereskedő cégnél szerezhetik be szükségletűket. Természetesen ezek a megjelölt budapesti üveg- kereskedők is csak a közvetlenül érdekelt ipartestűletek utalványára adhatnak üveget a hozzájuk forduló iparosoknak. A kontingens keretén belül a kertészüvegre nemcsak az iparosok, hanem a kertészkedők részére is kötelesek az ipartestületek utalványt kiállítani. Ezenkívül a vidéki Hangya-fiókoknál az iparosok a testületi utalványon feltüntetett mennyiségen felül is vásárolhatnak üveget, melyhez külön utalvány nem kell. 2 A mesélhetés index emelkedése A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé a megélhetési költségek júniusi indexét. Az indexet 28 cikk kiskereskedelmi ára alapján számították ki s így megállapították, hogy a megélhetési költségek júniusban is emelkedtek. Ha az 1913. évi megélhetési költségeket 100-nak vesszük, akkor 1943 júniusban a megélhetési index lakbérrel együtt 0*2 százalékkal 157*6 pontra nőtt, mig lakbér nélkül 0*2 százalékkal 180*0 pontra növekedett. Ennek alapján egy év leforgása alatt az előbbi index 5 2 százalékkal, az utóbbi pedig 6 0 százalékkal emelkedett. Az idexemelkedést egyedül a ruházkodás költségeinek 0*5százalékos indexemelkedése idézte elő, mert a 160*5 pontot kitevő élelmezési index, a 188*4 pontot kitevő fütés-világitási index, valamint az évek óta változatlanul 86*3 pontot kitevő lakbérindex júniusban nem módosult, viszont a ruházkodás indexe a májusi 251*5 pontról 252 8 pontra emelkedett. Ezek alapján megállapítja a Statisztikai Hivatal, hogy 1913 hoz viszonyítva az élelmezés indexe 160*5 pontot, a fűtés-világítás indexe 180*4 pontot, a ruházat indexe pedig 252 8 pontot tesz ki, ezek összevetéséből kiderül, hogy a lakbér nélkül számított megélhetési index 180*0 pontra emelkedett. Kilenc év alatt a legnagyobb emelkedést a ruházkodás érte el, amennyiben az 1934. évi 101*7 pontról ezévi júniusáig 252*8 pontra, tehát 151*1 ponttal emelkedett. Az élelmezés indexe ugyanezen idő alatt 79*6-ról 160 5 re, tehát 80*9 ponttal, mig a fűtés-vilá- gitás indexe 135*2-ről 1884-re, tehát csak 53 7 ponttal emelkedett. Tiiíeli Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország őszök ünnepe Levelek mennek. Napfény fakul és tompul a dal. A szél keményen arcul vagdal És Ot a szemnek. özflnnel bomlik Fészekölelfi, suhogó lomb. Rozsdás a völgy és piros a domb. Habfelkö omlik. A mait elindult S vándorol messze tavasz és nyár. De bárhol jár is, csak egyfltt jár. A szív és a múlt És mindakettó Boldog, ünnepel, mett szeretett, Mert vetett, vetett, egyre vetett, Mint a Teremtó. JánosiMárta. — A vármegye megemlékezése Herczeg Ferencről. Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 30 i közgyű ésén megemlékezik Herczeg Ferencről, a magyar írófejedelemről, aki folyó hó 22-én tölti be életének nyolcvanadik évét. A közgyűlésen Herczeg Ferenc életét és írói érdemeit legenyei Bodnár István költő, örökös törvényhatósági bizottsági tag, lapkiadó részvénytársaságunk elnöke fogja az alispán felkérésére méltatni. — A tolnai református egyházmegye évi rendes közgyűlését szerdán délelőtt tartja dr Benedek Zsolt egyházmegyei főgondnok és Gilicze Sándor esperes elnöklésével. — A törvényhatósági bizottság f. hó 29-én tartandó kisgyűlésének tárgysorozatán 115 ügydarab szerepel. Ezek között van a közgyűlés hatáskörébe tartozó 20 ügy előkészítése, 5 törvényhatósági körlevél és megkeresés, 6 alispáni előteraz is, hogy a kétségbeesett elszántság minden talpalattnyi földért véresen harcol tovább. A háborúban a logika is ptisztul, tehát nem érdemes jóslatokba bocsátkozni, hisz minden nap hozhat uj meglepetéseket Egy azonban nem merő jóslat, nem találgatás, nem föltevés, nem önámitás vagy hiú dicsekvés: a dolgok mostani helyzetében Magyar- ország kulturjölénye sokkal csendesebb vizeken evez a jövő révébe, mint akármelyik hadviselő államé, mert ezek mind többet vesztettek hálunk. Mert mi is az a kulturfölény ? Egyszerű a felelet: nagyobb műveltség. De a műveltség magában is sokrétű fogalom, melynek értéke sok tényezőtől, nagyobb értéke pedig az ö szehasonlitás eredményétől függ. Kíséreljük meg rávilágítani ezekre a tényezőkre, hogy meg- tehessük az összehasonlításokat és megállapíthassuk kulturfölényünket. Mindenekelőtt állapítsuk meg, hogy a műveltség nem volt és belátható időn belül nem is lesz áltajesztés és bejelentés, 12 a kisgyű- lés saját hatáskörébe tartozó ügy, a többi pedig városi, illetve községi képviselőtestületi határozat. — A polgármester Budapestea. Vitéz Vendel István polgármester Szekszárd város 1943. évi zsirellá- tásának ügyében hétfőn Budapestre utazott, hogy a közélelmezési minisztériumnak szóbeli jelentést tegyen ez ügyben végzett intézkedéseiről. Rádióhir. Könnyű László költő- munkatársunk e hó 29-én, szerdán 15 30 órakor Budapest I. műsorában: „Apponyi emléke Jászberényben“ címmel olvas fel a rádióban. — A tüdöbeteggondozó segélyezése. Tamási község képviselőtestülete a vármegyei tüdőbeteggondozó intézet fenniartásához évi 1000 P segélyt szavazott meg. — A Tolnán megszüntetett községi gazdasági továbbképző iskola felszerelését a községi képviselőtestület közgyűlése átengedte az ottani r. kát. iskolának. — UJ állások a szekszárdi kórházban. A szekszárdi vármegyei Horthy Miklós kórháznál főkertészi és egy Röntgen-altiszti állást szerveznek. A szervezést illetően a törvényhatósági közgyűlés fog dönteni. — A bátaszéki ifjúság a Vörös- keresztért. A bátaszéki ifjúság fasszman Endre főiskolai hallgató rendezése mellett pompásan sikerült műsoros estet rendezett a Vörös- kereszt javára a bátaszéki Ipartestület színháztermében. A termet zsúfolásig megtöltő közönség kellemesen szórakozott az ifjság pompás ének-, tánc- és vidám jelenetein és önkéntes adományokkal 19356 P bevételt biztosított az estnek. A kiadások levonása után fennmaradt összeget a bátaszéki Vöröskereszt Egyletnek adták át ágyak beszerzése céljára. 1943 szeptember 22. lános közkincse az egész emberiségnek. Az mindig egy szükebb közösségnek és egy meghatározott kornak a gyümölcse. A csükcsok és botokudok nem kultúrahordozók. A kultúra az a belső, termékeny szellemi erő, amellyel egy közösség, nevezzük azt fajnak, népnek vagy kornak, először legyőzte a természet mostoha erőit, aztán a tűrhető életet fokozatosan gazdagította, megszépítette olyan elemekkel, amelyek már nemcsak a létért való rideg küzdelmet szolgálták, hanem magasabb rendű eszmékkel töltötték el a mindennapi életet: tudománnyal, művészetekkel, költészettel, irodalommal, technikával, közegészség- üggyel, államalkotással, fölfedezésekkel és találmányokkal, s ha szabad a legkevésbé anyagit a tetejébe helyeznünk: filozófiával E felsorolásból szándékosan hagytuk ki a vallást, mert az a leginkább metafizikai fogalom ugyan, de az igaz vallás nem csupán az önmagát művelő emberi haladásnak, hanem a vele együttműködő isteni kinyilatkoztatásnak közös gyümölcse. (Folytatása következik.) Magyar kulturfölény Irta: dr Magyarász Ferenc O. Ciszt. ősi és megdönthetetlen igazság: inter arma silent musae. A háború sohasem volt kulturtényező, az mindig csak pusztított, mindent pusztított, életet, egészséget, lakást, megélhetést. szabadságot, jogot, műveltséget és mindezeknek minden eszközét. Ha kezdetleges volt a műveltség, ha magas fokon állt: a diadalmas nyers erőszaknak mindegy volt, keresztül gázolt rajta. A vandálok és tatárok legfeljebb alaposabban végezték a pusztítás művét, mint a római légiók, vagy a harmincéves háború katonái; a keresztény spanyol conquistadorok Dél- amerikában egy hajszállal sem voltak szelidebbek a janicsároknál, hiszen két kultúrát is, az azték és maya őskulturát az ő csizmájuk tiporta agyon. A pusztításban is van haladás és aki a mostani háborúk „siraimas krónikáját* akarná megírni, ne a Karthágó romjain busuló Martostól, hanem a vizözőntői tanujon kétségbeesett szavakat. Sőt bizonyos, hogy az a világkatasztrófa, melyet a földtan is diluvium néven ismer, nem okozott akkora pusztítást, mint ma egy fronttámadás, azon egyszerű oknál fogva, mert akkor kevesebb volt az emberélet és alacsonyabb a műveltség s ami abban elpusztult, nem veszett oda pótolhatatlanul. Most azonban egészen más a helyzet. Az emberirtó fegyverek ható ereje nőttön nő és még nem tudhatja senki azt a hatványfokot, ahol meg fog állani.Ugyancsak hiába próbálkoznánk jóslatba bocsátkozni, hogy ennek a pokoli intenzitásnak minő extenziv, földrajzi rombolás felel meg. Annyi azonban bizonyos, hogy mikor e sorokat írjuk, Magyorszá- got még csak megfenyegette az angol rádió, de még nem támadta meg az angolszáz légi haderő. Lehet, hogy mire e sorok megjelennek, megjelentek a vészt- és I halál hozó modern gépsárkányok is. Lehet, hogy miként a keresztényüldözés ideién a római hóhér fáradt I kezéből kihullt a bárd: e háborús ' világ kezéből is a végkimerülés I fogja kicsavarni a fegyvert. De lehet I
