Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-09-18 / 67. szám
2 TOLNAMEGYEI UJSifl 1943 szeptember 18. zán helyezik el. Sem a hadigondozásban, sem pedig a hadiárva kijelölésben semmiféle felektzeii és nemzetiségi szempontok figyelembe nem jöhetnek. Az a hadiárva, akinek az apja a Magyar Hazáért áldozta életét, Ilyen megkülönböztetések alapján sem előnyben, sem hátrányban nem részesülhet. Apák, talpig férfiak áldozták életüket a hazáért, nem pedig felekezeti vagy nemzetiségi személyek. Ebben az akcióban hasson át mindenkit a közösség gondolata és az, hogy a felajánlók összessége egy-egy nagy családot alkot, emely gyermekévé fogad egy-egy hadiár vát, amelyről mindenkor hű szülői gondossággal fog gondoskodni. A felajánlás alapján családjukba vesznek egy hadiárvát, akinek a kezébe a felajánlott csekély havi járulékkal a mindennapi kenyeret teszik bele, akit ruhával védnek az időjárás viszontagságai közt, akik részére biztosítják a kenyér- kereset elérhetését és akiban a Hazának egy uj erőteljes tagját adják. Szülők lesznek az elveszett szülő helyett, gondozók az apa helyett és a Hazáért örökre kihűlt szív helyett az ő szivüknek kell dobogni, nekik kell szerető kezet nyújtani, gondoskodó, melegszívű apának lenni. Ezzel tartozunk azoknak, akik mindnyájunkért küzdöttek és közös Hazánkért haltak meg. — Hisszük, hogy a főispánné hivó szavát Tolna vármegye népe megérti, megfogadja, a közős munkából a maga részét, mint eddig, most is imponáló módon kiveszi. | hónuk környezetében, lehetőieg irányítsák ide, mert helyesen teszik, ha azon legalább egy évig részt vesznek. — Okos, művelt, tudatos anyákra van szüksége az országnak. Ez az iskola előreláthatólag október 3 án délután fél 4 órakor a Bonyhádi Római Katolikus Olvasókörben tartja megnyitóját, melyen a Népművelési Bizottság küldöttein kívül dr Balogh Mária és a pécsi állami gyermekmenhely főorvosigazgatója is megjelennek, hogy ez intézmény jelentőségét szóval is ismertessék. Lelkészek, orvosok, pedagógusok, Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország Közigazgatási Bizottság A szabadságon levő főispán helyett Szongott Edvin alispán elnökölt a Közigazgatási Bizottság folyó hó 14-i ülésén, melyen a hivatalfőnök tagokon és a szakelőadókon kívül megjelentek : dr Bernáth Béla, Dőry Frigyes, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky József, Michéli Mihály, báró Schell József és dr Vértesy László választott bizottsági tagok. Az elnöklő alispán napirend előtt felolvasta dr vitéz Thuránszky László levelét, melyben megköszönte a bizottságnak államtitkárrá történt kinevezése alkalmával hozzá intézett üdvözletét, az iparügyi miniszternek az ócskavas gyűjtési mozgalom ügyében adott felvilágosításait, majd a földmivelésügyi miniszternek azt az értesítését, hogy elkészítik a költségvetési előirányzatot a tolnai selyemfonodában a napközi gyermekotthon és bölcsőde felállítására, bár a fonodának évtizedekkel ezelőtt volt ilyen intézményét a dolgozó anyák annak idején nem igen vették igénybe. Az egyes szakelőadók jelentéséhez hozzászóltak: báró Jeszenszky József, báró Fiáth Tibor, dr Bernáth Béla és Dőry Frigyes, akik a traktorüzemanyaghiányt, egyes útjavítási munkák szünetelését, a vas- I utalványozó bizottságok megalakítását, a zsirbeszolgáltatás és a lentermelés kapcsolatait, az aszálykárok bejelentésének és pontelengedések módozatait, a tisztviselők sertéshizlalásának szerződéses alapon való lehetővé tételét, a kárbecslések végzését tették szóyá. A feltett kérdésekre Szongott Edvin alispán, Emeritzy Zoltán műszaki főtanácsos, dr Zólyomy Kálmán miniszteri tanácsos pénzügyigazgató és Löte Pál m. kir. közellátási felügyelő adtak felvilágosításokat, különös figyelmébe ajánlva a gazdatársadalomnak, hogy aszálykár cimén beszolgáltatási engedményre csak azok számíthatnak, akik ezen a címen adóelengedést kértek és akiknek kárát a pénzügyigazgatóság szakközegei, illetve a helyi hatóságok helyszíni szemle alapján megállapították. Megtorló intézkedések megtételét helyezték kilátásba több olyan tehéntartó gazda ellen, aki a tejtermelését a fekete piacon hozza forgalomba, a maga és családja szükségletét pedig maximális áron a hatóság utján szerzi be. A plenáris ülés után az albizottságok tartották meg üléseiket Szociális nőiskola Bonyhádon A bonyhádi református lelkész! hivatal „Szociális gondozónők — kisanyák — képzőiskolája“ címen egy hézagpótló intézményt kíván Bonyhádon létesíteni, melyre a kultuszminisztérium is annyira felfigyel, hogy a Tolnavármegyei Népművelési Bizottságot is sürgős jelentéstételre hívta fel, mely titkára által Bonyhádon kiszállást is végzett Ez az uj iskola az egyetlen ilynemű budapesti kisanyák iskolája mintájára indul, melynek alapítója és vezetője dr Balogh Mária igazgatónő és amely a budapesti Székesfővárosi Népművelés keretében évek óta áldásosán működik. A bonyhádi szociális nőiskola az első ilynemű vidéki intézet lesz és mert legfőbb célja a nép- és polgári iskolákat végzett leányokat mindaddig hasznosan foglalkoztatni, míg megközelítik azt az életkort, melyet állásbamenetelnél megkívánnak, a pécsi állami gyermekmen- hely is szívesen ide irányítja a különben világgá szétszórt, elhagyott leányokat. Épp ezért e bonyhádi szociális iskola kétéves tanfoiyamu lesz. A magunk részéről is melegen felhívjuk az érdekelt szülőket, hogy azokat a leányokat is, kik egyébként megmaradhatnak családi ottGyertyalángok Bekopog hozzám, álom a múltból, Sugárzó hajnal, Várom a jöttöd, vágyom a jöttőd Ifjú kacajjal. Repesve szállók angyalos szárnnyal Kedves, elébed, Fáj, ha az ember álom*mezókről Ezüst hajjal, búsan felébred. A falon belfiljcsendes az élet, Nem jón vissza, aki ott alszik.., Angyali ének fónn a magasban Zsolozsmás ének kórnsa hallszik. Vérben vonaglik az egész világ, Akna robban, sivft a golyó, Sírodon versek rózsái nyílnak, Láthatlan lángok sorra kigyúlnak S rájuk csillogva hull a hó. Dr Radványnó Rattkay Emma A honvéd Irta: Jánosi György. Nem kételkedünk abban, hogy ennek az uj Niebelungi éneknek milyen mély tartalmat ad az Isten. Élet-halál harcot folytatunk. Tehát meghalni, vagy győzni! Nincs más kibontakozás. Sztálin vallásos maszlagjának e hazában senki se hisz, a lázitó hazugságok talajra nem találnak és csak esztelenek hiszik, hogy a Károlyi Miskák kitenyésztői és támogatói többek, jobbak, megértőbbek ma, mint voltak 1920 június 4-én. A magyar sorsot a magyar honvéd szivére irta Isten és a magyar nemzet bizalma abban van, hogy hősi fiai megállják helyüket ebben a pokoli zűrzavarban, amelynek csak a végkimenetele világos és kétségtelen. Számunkra az egész világháború, a messze, vagy közel Kelet, az olasz forradalom másodrendű. A magunk nemzeti érdeke, történelmi hivatása és jövendője tölti ki gondolatunkat. Egész világunk ebből áll: kiegyenlíteni a mai kilengési lehetőségeket s minden háborús kérdést rábízni a magyar honvédra. A honvéd értéke nem csökkent, ütőereje nem változott a múlt tél látszólagos kudarca ellenére sem. Mig otthon, a magyar haza földjéért, a trianoni rabságban levő testvérei- i szociális élethivatásu nők ezen közös munkáját felekezeti különbség nélkül üdvözli az összetartó magyar társadalom. A Tolnavármegyei Népművelési Bizottság is hozzájárulni kíván ezen nemzetvédelmi munkához azzal, hogy szegénysorsu, jó előmenetelt! tanulókat kérelmükre lehetőleg némi tandíj-megtérítésben részesít. Részletesebb prospektust közvetlen megkeresésre a Szociális Nőiskola igazgatósága, vagy a bonyhádi református lelkész! hivatal díjtalanul küld. ért kellett harcba szállnia, megmutatta, mit tud. S éppen erről van szó. A honvéd egész jellege a magyar haza megoltalmazására irányul. A magyar hadsereg nem világjáró, nem nemzetközi, amelyik pontosan harcol Afrikában éppúgy, mint Ázsia földjén. A magyar haderőben kifejlődött az önvédelem évezredes küzdelmeiben az itthonias- ság. Csak ott erős, ahol valóban érzékeli hazája földjét, nemzetét. De elveszti ezt a biztonság érzetét, mihelyt idegenben kell küzdenie. A nagy Hunyadicsatát csak az ország határain túl veszíthetett. De fokozódik ereje idehaza. Ma már nyilvánvaló, hogy a mohácsi csatát inkább az itthoni bűnők, mint a török ereje tette történelmi folttá. A mohi ütközet elvesztése kizárólag véletlenen múlt. De a nemzet pohárviznyi kicsisége a környezet nagy tengerének hatalmában mindenkor ragyogó erejében pompázott, ha a haza földjén, a benső, lelki nagyság szelleme uralkodott. Ha az összetartás és a testvéri megértés átszőtte a nemzet minden polgárának szivét, akkor a világtörténelem homlokán tündökölt a magyar hősiesség, a honvédelem tettei páratlanul álltak. Közömbös az, hogy ütött- é, vagy nem ütött az óra — ahogy nagyszavak szokták kolompolni —, hogy a honvéd megmutassa, mit ér. A honvédnak nemcsak az úgynevezett nehéz és zavaros napokban, de mindenkor tudnia kell, hogy mit vár tőle a haza 1 Ma legfeljebb csak azt mondhatnánk, hogy éberebben kell figyelni a történelmi korszak láthatárát, mert az égés tüzrózsája bevilágítja az ég éjszakai táját. De ha- semmit se mondanánk is, akkor is tisztában vagyunk azzal, hogy a honvéd tudja, hogy otthonát, gyermekét, szüleit, a mindennapi magyar kenyerét, községét, egyetemes hazáját kell megvédenie azok ellen, akiknek még akkor sem szabad hinnünk, ha hófehér galambként repülnek elénk. A magyar élethelyzet örök önvédelem jegyében áll. A honvédelem ehez igazodik. Nem lehet azt mondani: Jaj, harcoltam, harcoljon most más. Pl. Ki ? Csak nem holdvilágbeli szellemek? Rákóczi 8 esztendőn keresztül verekedett kurucaival az osztrák zsarnok és magyarevő éhenkórászai ellen. A legyőzhetetlen Perczel Mór talán
