Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-09-11 / 65. szám

Hl. évfolwm. Szeksztm, 1943 nepiemtier 11. (Szombat) 65. szdm. SaerkeazUség és kiadóhivatal SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLKTÉBÍN. - TKLKFONSZÁM : *0-86. ***•» érre Felölő« saerkeutő: BLÁZSIK FERENC A lap mrgjol—llr mtaáan aaerdán éa aaombatoa. E16fiz#4ósi dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasébmm 10 fiiléc» A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetok közgyűlési meghivéi, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. Álláskeresőknek 60 százalék engedmény. 10 ks súlyú meles holmi küldhető a hadműveleti területre Hadviseltek és hadigondozottak A magyar nemzet hálájának, cselekvő szociális akaratának és a korszerű reformmunkák gyorsasá­gának perdöntő bizonyítéka az a két kivételes jelentőségű kormány- rendelet, amely a napokban ahad* viseltek és a hadigondozottak érdé* kében megjelent. Az egyik kormány- rendelet a hadviseltek, a kitüntetet­tek, a hadiárvák és a hadirokkan­tak érdekében azonnali hatállyal sürgős földbirtokpolitikai intézkedé­seket léptet életbe, amelyek már méreteiknél fogva -Is joggal meg­érdemelhetik a „második földreform“ megjelölését. Ezúttal félmillió hold terület felosztásának haladéktalan előkészítéséről szól a rendelet. Ha tekintetbe vesszük, hogy az első világháború után végrehajtott föld­reform mintegy egymillió hold területet juttatott kisemberek kezébe s egyéb intézkedésekkel együtt a mai napig mintegy kétmillió kataszt- rális hold föld sorsáról történt döntés olyan értelemben, hogy az arra érdemes magyarság megerő­södését szolgálja, joggal elmond­hatjuk, hogy a magyar földbirtok- politika bármely külföldi reform- intézkedéssel való összehasonlítás­ban is a legelső között áll. Ezúttal a félmillió hold területet, amelyet a kormányzat az 1942. évi XV. törvénycikk alapján átengedésre kötelezett és lefoglalt, teljes egészé­ben a hadviselt és hadigondozott földmivesség javát fogja szolgálni. Lényegében véve azonban ennél nagyobb területről van szó, hiszen a lefoglalt zsidóbirtokokból a kor­mányzat máris huszonnégyezer hol­dat adott át különböző közjóléti szövetkezeteknek és százharminc- ezer holdat a Vitézi Széknek, ugyan­ezzel a rendeltetéssel. Most tehát összesen több mint hatszázötvenezer hold terület jut a háborúban érdeme­ket szerzett, vagy nagy áldozatokat viselő földmives lakossákezére. Az uj földreformrendelet szociális jelentőségét ez a néhány kiragadott adat eléggé bizonyltja. De nem feledkezett meg a kormányzat arról sem, hogy az eddigi intézkedések során minő fontos gazdasági és tár­sadalmi természetü.tapasztalatokk al mutatták meg: miként kell földre­formot helyesen lebonyolítani. Nem érnénk célt akkor, ha az amugyis j túl sűrűn lakott magyar mezőgaz- I dasági területet földmiveléshez nem értők jutalmazására forditanók vagy pedig egyes indokolt és helyes ki­vételektől eltekintve nem a föld- mivelő lakosságnak juttatnánk a föl­det. Ugyanígy helytelen volna, ha legnagyobb és legszentebb értékün­ket, a magyar földet gazdátlan jó­szág módjára ellenszolgáltatás nélkül ajándékképpen osztogatnék. Hosz- szas, igen alapos tapasztalatok szű­rődtek le az első földosztás óta s ma a szociális megsegítés és a juttatás olyan gazdasági körülmé­nyek között történik, hogy a föidhöz- juttatottak tartósan boldogulhatnak s a termésnek nem lesz kára abból, ha éppen a legnagyobb háborús gazdasági igénybevétel idején tesz a kormány földbirtokpolitikai intéz­kedéseket, amelyek egyébként ma teljesen egyedül állanak egész Euró­pában. Alig két nappal e fontos rendelet után a 42* es Országos Bizottság a hadviseltek és hadigondozottak meg­segítése érdekében újabb rendeletet fogadott el, amely jelentőségében és méreteiben egy sorban áll az uj földrendelettel. Ez a második ren­delet a hadigondozottak és had­viseltek érdekében kimondja, hogy a megváltott birtokok térítési ösz- szege és az uj birtokosok által fizetendő vagy törlesztendő ellen­érték között mutatkozó különbözet teljes egészében a hadviseltek és hadigondozottak megsegítésére for­dítandó. Amíg tehát az előbbi ren­delet földjuttatásról intézkedik, addig az utóbbi méltányos feltételek mel­letti támogatást és kölcsönt bizto­sit gazdasági felszerelésre, továbbá hadviseltek és hadigondozottak kis­ipari és kereskedelmi önállósítására. Ez a többszáz millió pengős összeg tehát részint a földhőzjuttatottak okszerű gazdálkodását mozdítja elő, másrészt a nem földmivelő lakosság hadviseltjeinek adja meg a lehető­séget a gazdasági önállóságra. Ilymódon tehát nemcsak a magyar földmives, hanem a kisiparos és kiskereskedő réteg is részesül abban a külön elismerésben és gondos­kodásban, amelyet a kormányzat a Kormányzó Ur szentistvánnapi pa­rancsának megfelelően a mostani háború derék katonáinak nyújt. Hivatalos részről sem nagy beszé­dek, sem pedig egyéb megnyilatko­zások nem vezették be ezt a két kivé­teles jelentőségű szociális reformot. • De igy is van rendjén: Magyarország I haladásáról a tettek beszélnek. A hadműveleti területen levő hon­véd- és munkaszolgálatos egyének részére téli ruhaneműt és óvócikket tartalmazó csomagok küldését a magyar királyi honvédvezérkar főnöke engedélyezte. 1. Minden egyén részére egy darab ilyen csomag adható fel. 2. A feladás ideje szeptember 10-től 30-ig. Vidéken bármely posta- hivatalnál, azonban csak a délelőtti órákban 13 óráig. 3. A csomagban kizárólag téli ruhanemüek, vagy óvócikkek küld­hetők éspedig: ujjas, irhamellény, bekecs, bundabélés, téliing, alsó­nadrág, téliharisnya, kapca, kesztyű, (szőrme, kötött), haskötő, térdmele- gitő, érmelegitő, fülvédő, nyaksál, takaró, meleg sapka (kucsma, hó­sapka), csizma, cipő, melegítő- készülék (hőpalack). 4. A csomagokat a feladás alkal­mával nyitva kell bemutatni, hogy a felvevő postaalkalmazott annak tartamát ellenőrizhesse. Lapunk előző számában megem­lékeztünk a dr vitéz Thurdnszky László államtitkár elnöklése alatt a vármegyeháza kistermében tartott hadigondozási értekezletről, ame­lyen a már közölt személyiségeken kívül résztvett még Schultheisz Re­zső vármegyei főjegyző, dr Kitlin.' ger György m. kir. járási tiszti or­vos és dr Inotay Ilona vm. szociális előadó Is. Múlt lapszámunk zártakor kezdő­dött értekezleten dr vitéz Thurdnszky László államtitkár ismertette a hadi- gondozási szervek jövőbeli terveit és a most még sok helyen egyéni elgondolások szerint működő szer­vek munkájának egységesítését. A legnagyobb elismeréssel em­lékezett meg a tolnamegyei szer- vezetről, amely az ő tapasztala­tai révén tett megállapítása sze­rint első helyen áll az országban. A legnagyobb elismeréssel emlé­kezett meg ezzel kapcsolatban a vitéz Madi Kovács Imréné főispánná által vezetett bajtársi szolgálat pá­ratlan eredményeket felmutató pél­dás munkájáról. Kérte azután az ! egybehívottakat, hogy tegyék meg 1 észrevételeiket az ismertetett elgon­5. A csomagok burkolata csak zsák, vagy tartós vászon lehet, me­lyet a tartalom ellenőrzése után kell bevárni. 6. A csomagot a tábori postai díjszabásnak megfelelően dijjazák. Nyomatékosan felhívják a közön­ség figyelmét, hogy mind a csoma­golásnál, mind a csomagok olvas­hatóan való címzésénél mindenki gondosan járjon el és csomag címlapjának másolatát, valamint a tartalomról egy jegyzéket a csomag­ban helyezzen el, mert csak igy biztosítható, hogy a csomagok ép állapotban és késedelem nélkül kerülnek a címzettekhez. A téliruha- nemü tartalmú csomagok feladásá­hoz kék bélyegjegy, vagy pedig külön engedély nem kell. A munkaszolgálatos hozzátartozói­nak figyelmét felhívják, hogy csak azok részére adjanak fel téliruha tartalmú csomagokat, akinek a tábori 1 postaszámát megkapták. dolásokra és járuljanak hozzá ja­vaslataikkal a hivatalos hadigondo­zási szervezet minél tökéletesebb ki­építéséhez. Vitéz Vendel István polgármester, Csik Jenő tolnai főjegyző, Hldasy Imre tamási járási főszolgabíró és Bereznay István árvaszéki elnök vettek részt a vitában. Különösen érdekes volt és nagyfontosságu Bereznay árvaszéki elnöknek az a javaslata, hogy az árvaszékeket intézményesen bele kell vonni a hadigondozás munkájába. A hadi­árvákon kivül kell, hogy a hadi­özvegyek, a harctéren eltűntek és hozzátartozóik ügyei is az árva­székhez tartozzanak; kell, hogy necsak a hősi halottak, hanem a harctéren eltűntek hozzátartozóinak ügyeivel is az árvaszékek foglalkoz­zanak, mert a mostani rendszer szerint csak azt tekintik hősi halott­nak, akit a mi hadseregünk teme­tett el. A visszavonulás alkalmával hátrahagyott halottainkat, akiket az ellenség temetett el, eltűntekként kezelik. Ez az állapot a hadigondozás szent ügyének és a hozzá fűződő nagy érdekeknek a szempontjából A szekszárdi hadlgondozú értekezlet Egyes szám ára 20 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents