Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-01-30 / 7. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1943 január 3Á* Emlékezzünk vissza csak az 1918. év végéré. Tudjuk, hogy akkor a világháború okozta kimerülés már mindkét oldalon olyan általános és nagymérvű volt, hogy csupán napok kérdése volt, hogy vájjon melyik fog előbb összeomlani a szembenálló felek közüL A túloldalnak azonban szerencséje volt. mert volt egy Clemenceauja. A Vén Tigris makacs, erőszakos jelien} volt és százszázalékos optimista. Az élen álló ilyen kemény embernek pedig mindig sok a követője. Energiájával, erős optimizmusával el tudta hallgattatni az olaszok küíönbéke kívánságát és szinte elképzelhetetlen erővel nekilenditette saját népének utolsó ellenállási képességét. A mii kimerültségünk csak napokkal előzte meg az entente készülőben volt összeomlását, mert nálunk nem akadt Clemenceau, de — sajnos — akadt Károlyi Mihály. így aztán a nem várt és meg nem érdemelt győzelem ellenfeleink ölébe hullott. Ilyen emlékek és tapasztalatok után csak egyféleképpen jellemezhetett} a defaitistákat és rémhír- terjesztőket: külön-külön, de együttesen is valamennyi hazaáruló. Mennyi támogatást kapnak a hadikölcsönkárosultak? A hivatalos lap vasárnapi száma közli a belügyminiszter rendeletét a hadikölcsönkárosultak támogatás tárai. A rendelet megállapítja, hogy támogatásban lehet részesíteni azt a természetes személyt, aki 1939 július 19 és 1942 julius 19 közti időben legalább egy esetbén ilyen támogatásban részesült, vagy 1940 augusztus 30-án Románia, illetve 1941 április l’én Jugoszlávia területén lakott és hadikölcsönkötvénye alapján támogatás iránt 1942 junius 30 ejőtt a jogszabályoknak megfelelő kérelmet terjesztett elő, vagy a hadikőlcsönkőtvény eredeti szerzőjének házastársa, kiskorú gyermeke vagy szülője, ha az eredeti szerző meghalt és halálát megelőző három évben legalább egy esetben ilyen támogatásban részesült. Támogatásra utaltnak kell tekinteni azt a természetes személyt, akinek összjövedelme az évi 2000 pengőt meg nem. haladja. Ez a jövedelmi határ a közös háztartásban élő, vagy eltartott gyermek után személyenként évi 500 pengővel, a közös háztartásban élő, vagy eltartott házastárs, illetőleg egyéb tartásra köteles hozzátartozó után pedig személyenként évi 100 pen- I gővel növekszik. A jövedelmi határok bármelyikét 50 százalékkal magasabb összegben lehet figyelembe venni, ha a segélyre szoruló családi, vagy személyi körülményei ezt indokolják. A támogatás összege, ha a segélyezés alapjául szolgáló címletek névértéke összesen legalább 1000 korona, de 1500 koronát meg nem halad, legfeljebb évi 15 pengő, 2000 koronáig évi 20 pengő 2500 koronáig 25 pengő, 3000 koronáig 30 pengő, 3500 koronáig 35, 4000 koronáig 40, 4500 koronáig 50, 5000 koronáig 60, 7500 koronáig 75 P, 10.000 koronáig 90,12.500 koronáig 110, 15.000 koronáig 15Ü, 20.000 koronáig 185, 25.000 koronáig 225, 30 000 koronáig 260, 40.000 koronáig 300, 50.000 koronáig 335 P, 65.000 koronáig 375, 80.000 koronáig 410, 100.000 koronáig 450, 120.000 koronáig 485, 150.000 koronáig 525, 180.000 koronáig 560, 210.000 koronáig 600, 240.000 koronáig 635, 280.000 koronáig 675 pengő. Ha a címletek összege 500 ezer koronánál több, a támogatás legfeljebb évi 1000 pengő. A segélyezés kérdésében a miniszterközi bizottság meghallgatásával a belügyminiszter határoz. A szekszárdi polgári fiúiskolái cserkészek egyhetes szegedi tanul- mányutjukról a múlt hét végén erőben, egészségben, sok tapasztalattal gazdagodva rendben megérkeztek. A fiuk tanulmányutjuk során parancsnokuk vezetésével megtekintették a Hősök kapuját, Aba- Novák Vilmos világhírű freskó-festményeit, a kéttornyú gyönyörű püspöki székesegyházat s az azt körülvevő Nemzeti Emlékcsarnokot. Gyönyörködtek a fiuk a Dóm-téren elhelyezett zenélőóra pompás hangjátékában, a XIII. századból való Csonkatorony emlékmű szépségében, a közel 100 méter magas templom- torony kilátójából elébük tárult nagyszerű városképben, a bronz- baöntőtf, márványba és fába fara- I gott szoborművek csodálatos művészetében, a különböző hitfeleke- zetek templomainak építészeti, festészeti, szobrászati, berendezési és világítás-technikai művészi kivitelében. Megtekintették a fiuk városszemléjük során a gyönyörű városházát, Móra-parkot, a törvényszék, postapalota, központi egyetem, a püspöki- és kultúrpalota épületét, a Hősök emlékművét, a Dóm-teret, a többemeletes víztornyot, a közúti Tisza-hidat. Tiszaparti sétájuk során megfigyelték a szegedi téli halászatot, megizlelték a hires szegedi halászlét. Ujszegedi kirándulásuk alkalmával megnézték a. Lourdesi barlangtemplomot, a városi erdő és park madárvédelmi berendezéseit, a SzUE 1 versenyuszodáját. Gyakorlati. isme- | reteik kibővítése és elmélyítése cél- ' jából felkeresték és megtekintették I a M. Kir. Dohányjövedék szegedi sztvarkagyárát, a M. Kir. Mezőgazdasági Vegykisérleti és Paprika- kísérleti Intézetet, a szegedi felsőipari szakiskolát, a vegyipari középiskolát, a repülőteret, Szeged teg- nagyobb paprikakikészitő telepét, az Ábrahám-féle paprikamalmot, egy modern paprika-csoraagoló és tároló raktárt, a közvágóhidat, — Kriskó Péter papucskészitő műhelyét és papucs raktárát, a szegedi közel 1000 méteres forrás gyógyvíz üzemét. Felkeresték Dankó Pista, Tömörkény István és Móra Ferenc, sírját. Megtekintették a városi muzeum gazdag képtárát, néprajzi osztályát, az alsóvárosi Ferencrendi szerzetes Atyák egyházi múzeumát és különleges, nagyértékü kínai múzeumát, a régi szegedi vár romjait, egynapos kirándulás keretében megnézték Tápé község gyékényfonó- és szövő háziiparát, tőbbszáz esztendős, árvíz előtti gerendás menye- zetü és buboskemencéjü magyar házait, népi viseletét. A kedélynemesités szolgálatában állott Jacobi világhírű klasszikus operettjének előadó és zeneművészeti eseménye a városi színházba«, történelmi és földrajzi tárgyú értékes filmek tanulsága szegedi mozgóképszínházakban. A fiuk testnevelését, edzését szolgálták az egész- és félnapos kirándulásokkal kapcsolatos menetgyakorlatok, a város határában tett gyalogtúrák, a mindennap reggel előtt a város játszóterén megtartöÄ hógolyócsaták, továbbá Szeged két legnagyobb jégpályáján való kor* csolyázás és a városi gőzfürdő és fedett uszodában történt fürdés, úszás. A nehéz háborús viszonyok ette* nére az egyhetes cserkész* tanulmányút jól sikerült. —* Élelem, utazás, meleg szállás biztosítva volt s a téli időben tett rendkívüli tanul* mányutjuk során a fiukat mindenütt a legnagyobb szívélyességgel fö* gadták és a legmesszebbmenő ked*> vezményeket nyújtották nekik, agy* hogy a legtöbbet fizető fiúnak is az egyhetes ellátás, utazás, szállás, szórakozás 25 P-be került, amely összeggel szemben — a szerzett tapasztalatok révén — messze túl* menő szellemi és erkölcsi hasznuk származott. 1 Aki ma nem kapott levelet Dr Nyisztor Zoltán pápai prelá- tusnak a kiskunfélegyházi „Cons- tantinum“ leánynevelő intézet növendékeiről írott cikke szellemében küldöm e sorokat. Honvédeink az orosz hómezőkön harcolnak, a magyar lányok szivét pedig Zrínyi Ilona, Lorántffy Zsuzsanna és az egri nők szellemmé hatja át. Szükség is van rá, hogy a nagy magyar asszonyok lelkesítsék honleányainkat. Igaz, Isten kegyelméből, nem kell leányainknak fegyvert ragadniok, de kell, hogy a szív fegyvereivel meghódítsák az egész világot és főlviditsák honvédeink arcát. Hála Istennek vannak, akik hallgatnak szivük tiszta, nemes, lelkesedéssel teli érzéseire. Vannak, akiknek minden törekvése arra irányul, hogy elviselhetőbbé tegyék hős katonáink számára a harcok viharait. Szivük mélyén apró kis hangok szólalnak meg* A kedveskedésnek ezer kis módját találják ki. A nagy magyar asszonyok szerető gondoskodása ébred fel lelkűkben. Ez ösztönzi őket, akkor is, mikor tollat vesznek kezükbe és rózsaszín táborilapot helyeznek maguk elé, hogy írjanak. És írnak, amit szerető szivük diktál. írnak őszintén, apró kis bohóságokat, bátorító, lelkesítő szavakat. írnak ismeretlenül „annak a katonatestvérnek, aki ma nem kapott levelet." Azért írnak, mert tudják, hogy honvédeinknek igen nagy öröm a hazai levél. Annak írnak, „aki ma | nem kapott levelet", mert azt akar- | ják, hogy egy katonát se szomorít- | son el a hiábavaló levélvárás. Hadd | tudják meg ott távol, hogy sokai; gondolnak rájuk és imádkoznak érettük. És az apró kis lapok szárnyra kelnek és mint valami kis hirgalambok viszik a magyar haza üzenetét messze Oroszországba. Katonáink pedig várják, várják aj rózsaszín lapokat. Milyen jól esnek nekik az ismeretlen kisláoy kőzvet-; len sorai, ha véletlenül hozzátar-t tozóiktól nem kapnak üzenetet Ói ezek a sorok nem fosztják meg az édesanyát a fia szeretetétől, sem nem állnak útjába a hitvesi, vagy. mátkái szeretetnek 1 , , ... Ezek a lapok a szebb magyart jövőnek, a magyar összefogásnak, és együttérzésnek hírnökei. Lányaink el is érték velük céljukat;, boldogság és bizalom támad soraik nyomán. Bizonyítják ezt katonáink válaszai, melyekben a hála, és tisztelet nyilvánul meg. Mégis akadnak olyanok, akik meg akarják akadályozni a megindult, rózsahullást és lábbal akarják tiporni a gyenge szirmokat. Gúnyos, meg-,, jegyzések hangzanak el, melyek a legszentebb érzéseket is be tudják, mocskolni. Be tudják mocskolni, de * csak a világ előtt. Isten azonban-, látja mindenkinek a szivét és szándékát. Nem mondom, találni olya-, nokat is, akik visszaélnek a szent. érzésekkel, mert hamis vágyak, hin remények ösztönzik őket De hát> a rózsaszirmok közé nem kerülhet-e» be egy-két száraz levél, ? Csakhogy azt észre seyaj vesszük: egyedül a. virágoknak őrülünk, jóiért keressük,, hát leányaink között a száraz lever let vagy miért látjuk a rózsaszirmom, kát is szározaknak? Miért vetjük V. A szekszárdi cserkészek szegedi tanulmányútja
