Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-08-20 / 59. szám

2 TOLNAHEGYEI ÜJSlfl 1943 augusztus 20. A budapesti Kálvin*téri templom* ban vasárnap Ravasz László refor­mátus püspök tartott istentiszteletet és beszélt a békességről az Ur názáreti prédikációja alapján. Előre* bocsátotta, hogy a legcsunyább magaviselet volna: háborúra izgatni s mikor az ellenség a kaput dön­geti, békehurokat pengetni. .Krisztus egyháza — mondotta — sohasem akarta a háborút, ezt a mostanit sem. Mikor mégis kiütött, mindent elkövetett, hogy ne terjedjen tovább* Ha bármelyik áthágta a lovagias hadviselés szabályait, szigorúan el- iltélte. Nem azért, mintha túlságo­san becsesnek tartaná a földi életet, vagy félne a hősies áldozatoktól, hanem azért, mert az ártatlanok, védtelenek, asszonyok, aggok és gyermekek sokszor magárahagyott, de soha el nem hallgatható szó­szólójának érezte magát. ISTVÁN VITÉZ Irta: B4BAY OÉZA István napjának fényes hajnalán Magasba szárnyalt, mint a lég királya, A Don felett egy karcsú gépmadár, Rajt’ ült e nemzet első daliája. Orvul csapott a végzett karja rá Es roncshalommá vált, a porba esve. István vitéz is véle hullt alá, Nem mindenestül, csak múlandó teste. Hős lelke elszállt a nagy ég felé, A hadak utján, egy dicsőbb világba. Magyar lelkünk zokogva sírt belé A ránk komorló bús tragédiába Most is felemeli szavát a béke és a kiengesztelődés érdekében. Nem azért teszi, mert Budapest bombázásával a legkomolyabban megfenyegették; enélkül is meg­ismételné, amit kezdettőUogva mon­dott. Viszont álszeméremből nem hallgathat most, amikor nem az ő akaratából éppen arról folyik a vita, hogy lehet-e nyilt városnak tartani Budapestet, vagy nem. Mi háborúba kerültünk, mert meg­támadtak. Vigyáztunk arra, hogy harcunk emberies legyen. Tudjuk jól, hogy háborúban ősi tömeg­szenvedélyek és leleményes propa­ganda frigyéből születnek az elhatá­rozások; tudjuk, hogy rövid idő alatt elpusztíthatják olyan ellenfelek, kiknek sohasem vétettünk, az pegyeilenegyu Budapesten mind• azt, amit ez országban a szív- kamara helyét tölti be; de azt is tudjuk, hogy ez a pusztí­tás hadászati érdeket nem szolgál, megfélemlítés helyett csak az elkese­redést fokozná fel a végsőkig. Ezért a viharelőtti csendességben halk szóval Utalunk arra: minél kisebbet minél igaztala­nabb sérelem ér, annál súlyo­sabb a roppant túlerő történelmi felelőssége. Mindez csak fokozza a jelentőségét annak, hogy most és itt a Béke Fejedelméről és az ő birodalmáról beszélünk. Kijelentette a püspök, hogy soha az emberiség nem vágyott úgy szeretetre, mint most. Majd egyszer — folytatta —, mikor mindennek vége lesz, kiderül, hogy csak egy ország van és egy fejedelem: Krisz­tus és az ő béke országa. Jaj annak, aki fellázad ez ország ellen és el­árulja felséges urát. Krisztus béke­országa csak egy merőben uj tár­sadalmi rendben valósulhatik meg. Ez az uj rend nem lesz erőszak és elkobzás gyümölcse, hanem az áldozaté és szolgálaté. Amíg egyik ember elveszi a másik­tól a kenyeret, addig mindig áll a rés harc. Mikor majd egyik a S ki nemzetének odaáldozott Mindent, mit adhat egy nagy, hősi élet, A legfénylőbb csillaggá változott Kéklő boltján az örök magyar égnek. Ha nyárestén a kék ég sátorán Pényrózsákként a csillagok kigyúlnak, Reánk ragyog, mint bűvös látomány, A legszebb égi láng: a Horthy-csillag A ruhakérdés Európában (N. Z. Z.) Az emberi megélhetés­nek három főtényezője: az élelem, a ruházat és a lakás. Mi sem ter­mészetesebb annál, hogy most, mi dőn nemcsak maga az élet van ki­téve ezernyi veszedelemnek, hanem soha nem rejtett arányokban pusz­tul, akkor az»életnek e három föl­tétele is egyik válságból a másikba sodródik. Azoknak tehát, kik az emberiség sorsát intézik, legalább is ugyanakkora gondot kell az éle­lemre, ruházatra és lakásra fordi- taniok, mint magára a háborúra. A három”ős-életszükséglet közül legfontosabb és legégetőbb az éle­lem: ez mindennap zörget a meg­élhetés ajtaján, sőt döngeti azt fa­natikus, ösztönös erővel. A lakás kérdése nem oly sürgető, részint, mert a sok légitámadás ellenére is van még sok férőhely a világon, részint, mert a kényszerűség majd rásegít az igények csökkentésére; a hatóságoknak js több idejük van elő­készíteni ennek a kérdésnek ideigle­nes megoldását — a végleges meg­oldásba úgyis évek fognak betelni. Az élelem és lakás kérdése kö­zött áll fontosság és aktualitás dol­gában a ruházat kérdése, a textil­ipar. Hogy ez is a háborúra van beállítva, hogy tehát egyfelől küzd az egyre súlyosabb munkás- és anyaghiánnyal, másfelől a még meg­levő készletekből is elsősorban a katonaság szükségletét igyekszik ki­elégíteni : fölösleges bizonyítanunk. Az utóbbi célt a legtább állam a szövőipar központosításával igyek­szik biztosítani. Ezt a központosítást leginkább Németország hajtotta végre, hol meghatározták a textilmunkások át­lagos életkorát is (55—58 év, mert a munka, ha folytonos is, nem túl­ságosan nehéz) — megállapodtak abban, hogy a férfiruhának csak öt, a női és gyermekruhának csak 8 típusa legyen, hogy a divat ki TELEFON: 22-11 VILÁG MOZI Az előadások kezdete: hétköznapok«: 6 és 8 óra­kor, vasár- és Unaepoapo koa: 2, 4, 6 és 8 órakor. Péntek, aog. 20 Szombat, aug. 21 Vasárnap, ang. 22 2, 4, 6, 8 érakor 6 és 8 2, 4,6 és 8 érakor Péntek, Vasárnap d.u. 2 órakor a helyár— 60, t l0,l‘30f. Az első magyar — részben színes — világiilm i BESZÉLŐ KÖNTÖS Mikszáth Kálmán történelmi regénye. Főszereplők: Ma már világhivű Jávor Pál, Tasnády Mária és Kiss Ferenc. A budapesti Nemzeti Szinház legkitűnőbb művészei: Csortos Gyula, Lehotay Árpád, Juhász J, Kürthy Gy. A világhírű magyarnéta énekes; Cselényi József, Vaszary Piri, Tompa Pufi. Mihályfy B., Bilícsi T., Orsolya E., Pethes. A Vígszínház művésze: Szilassy László és ezenkívül a népszerű fiatal Goll Bea és még sokan mások szerepelnek ebben a nagy magyar filmben. agyar világhiradó. van zárva; de megszabták azt is, hogy melyik gyár e típusok közül melyiket állítsa elő, azt is milyen színben és mintával. Az egyéni öl- tözkedés helyébe lép a sorozatos ruha, a széria, a konfekció. A kézi varrást a minimumra redukálták, mindent a gép végez, miáltal mun­kaerőben 20 százalékos megtakarí­tást értek el. A régi ruhák javítása, a textilhulladékok földolgozása való­sággal uj iparrá fejlődött, mely 800 ezer tonna anyagot dolgoz föl éven­ként. A légi veszedelem miatt a raktárakban ne halmozódjék föl az áru. Kisebb üzemeket, szám szerint 41 ezret, egyszerűen beszüntettek. Jellemző eset: egy varrónő ház­hoz ajánlkozott javításra és átala­kításra : 566 helyre hívták, jegy­nélküli koszttal, szabad napoknak és a megengedettnél magasabb óra­béreknek ígéretével. Franciaországban még súlyosabb a helyzet, mert az elszászi ipar csak a németeknek dolgozik, akik 80 zsidó nagyüzemet beszüntettek. Francia- ország az 1939-beli 470 ezer tonna nyersanyag helyett csak 120 ezer tonnával rendelkezik, ennek is több, mint a fele műanyag. A belga piacon a len dominál, a belföldi gyapjú minimális. Spanyolországban van ugyan még némi tengerentúli behozatal, de az ország, mint mindenben, ebben is termelése önellátásra igyekszik, fo­kozza rostos növényeinek, például a Yukkának termelését, de rátért a műrostra is. 1942-beli 70 ezer tonna gyapotbehozatalát 100 ezer tonnára akarja emelni. Olaszországban is le kellett szállí­tani a nyersanyag fölhasználását 2 Ve millió kg* ról 1 millióra. Itt is tipusrendszer uralkodik, elosztva házi, ágynemű, kelengye stb. vá­szonra, bársonyra, szőnyegekre stb. Az olasz textilipar csaknem kizáró­lag női munkaerőkre rendezkedett be. Specialitása a tejgyapju, a lani- tol, melyből 4 millió kg készült 1940-ben. Erősen korlátozza a nyersanyag- hiány^ a román textilipart is, mely gyapjú helyett szintén gyapottal dol­gozik. Bulgária viszont selyemte­nyésztését növeli 60 és néhány szá­zalékkal. Görögország maga tudja fedezni gyapotszükségletét; de a gyapjuszövőkben is 1300 szövőszék­ben 20 ezernél több orsó dolgozik. A norvég szövőipar is visszaesett; jelenleg 220 üzemben kb. 15 ezer munkás és munkásnő dolgozik. Befejezésül hadd említsünk meg egy-két magyar adatot is. Az 1937-es kimutatás szerint volt 363 textilüzem, ebből 15 gyapot, 53 gyapjú, 44 ken­der és len, 22 selyemszövő. Azóta persze dominál a mai háborús világ­nak egyik uj jelszava: a műrost-V--T ma ga kenyerét adja a másiknak, akkor kezdődik egy jobb világ. A püspök könyörgött a békes­ségért és a győzelemért, amelyben ne az ember, hanem maga Isten győzzön.

Next

/
Thumbnails
Contents