Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-08-20 / 59. szám
2 TOLNAHEGYEI ÜJSlfl 1943 augusztus 20. A budapesti Kálvin*téri templom* ban vasárnap Ravasz László református püspök tartott istentiszteletet és beszélt a békességről az Ur názáreti prédikációja alapján. Előre* bocsátotta, hogy a legcsunyább magaviselet volna: háborúra izgatni s mikor az ellenség a kaput döngeti, békehurokat pengetni. .Krisztus egyháza — mondotta — sohasem akarta a háborút, ezt a mostanit sem. Mikor mégis kiütött, mindent elkövetett, hogy ne terjedjen tovább* Ha bármelyik áthágta a lovagias hadviselés szabályait, szigorúan el- iltélte. Nem azért, mintha túlságosan becsesnek tartaná a földi életet, vagy félne a hősies áldozatoktól, hanem azért, mert az ártatlanok, védtelenek, asszonyok, aggok és gyermekek sokszor magárahagyott, de soha el nem hallgatható szószólójának érezte magát. ISTVÁN VITÉZ Irta: B4BAY OÉZA István napjának fényes hajnalán Magasba szárnyalt, mint a lég királya, A Don felett egy karcsú gépmadár, Rajt’ ült e nemzet első daliája. Orvul csapott a végzett karja rá Es roncshalommá vált, a porba esve. István vitéz is véle hullt alá, Nem mindenestül, csak múlandó teste. Hős lelke elszállt a nagy ég felé, A hadak utján, egy dicsőbb világba. Magyar lelkünk zokogva sírt belé A ránk komorló bús tragédiába Most is felemeli szavát a béke és a kiengesztelődés érdekében. Nem azért teszi, mert Budapest bombázásával a legkomolyabban megfenyegették; enélkül is megismételné, amit kezdettőUogva mondott. Viszont álszeméremből nem hallgathat most, amikor nem az ő akaratából éppen arról folyik a vita, hogy lehet-e nyilt városnak tartani Budapestet, vagy nem. Mi háborúba kerültünk, mert megtámadtak. Vigyáztunk arra, hogy harcunk emberies legyen. Tudjuk jól, hogy háborúban ősi tömegszenvedélyek és leleményes propaganda frigyéből születnek az elhatározások; tudjuk, hogy rövid idő alatt elpusztíthatják olyan ellenfelek, kiknek sohasem vétettünk, az pegyeilenegyu Budapesten mind• azt, amit ez országban a szív- kamara helyét tölti be; de azt is tudjuk, hogy ez a pusztítás hadászati érdeket nem szolgál, megfélemlítés helyett csak az elkeseredést fokozná fel a végsőkig. Ezért a viharelőtti csendességben halk szóval Utalunk arra: minél kisebbet minél igaztalanabb sérelem ér, annál súlyosabb a roppant túlerő történelmi felelőssége. Mindez csak fokozza a jelentőségét annak, hogy most és itt a Béke Fejedelméről és az ő birodalmáról beszélünk. Kijelentette a püspök, hogy soha az emberiség nem vágyott úgy szeretetre, mint most. Majd egyszer — folytatta —, mikor mindennek vége lesz, kiderül, hogy csak egy ország van és egy fejedelem: Krisztus és az ő béke országa. Jaj annak, aki fellázad ez ország ellen és elárulja felséges urát. Krisztus békeországa csak egy merőben uj társadalmi rendben valósulhatik meg. Ez az uj rend nem lesz erőszak és elkobzás gyümölcse, hanem az áldozaté és szolgálaté. Amíg egyik ember elveszi a másiktól a kenyeret, addig mindig áll a rés harc. Mikor majd egyik a S ki nemzetének odaáldozott Mindent, mit adhat egy nagy, hősi élet, A legfénylőbb csillaggá változott Kéklő boltján az örök magyar égnek. Ha nyárestén a kék ég sátorán Pényrózsákként a csillagok kigyúlnak, Reánk ragyog, mint bűvös látomány, A legszebb égi láng: a Horthy-csillag A ruhakérdés Európában (N. Z. Z.) Az emberi megélhetésnek három főtényezője: az élelem, a ruházat és a lakás. Mi sem természetesebb annál, hogy most, mi dőn nemcsak maga az élet van kitéve ezernyi veszedelemnek, hanem soha nem rejtett arányokban pusztul, akkor az»életnek e három föltétele is egyik válságból a másikba sodródik. Azoknak tehát, kik az emberiség sorsát intézik, legalább is ugyanakkora gondot kell az élelemre, ruházatra és lakásra fordi- taniok, mint magára a háborúra. A három”ős-életszükséglet közül legfontosabb és legégetőbb az élelem: ez mindennap zörget a megélhetés ajtaján, sőt döngeti azt fanatikus, ösztönös erővel. A lakás kérdése nem oly sürgető, részint, mert a sok légitámadás ellenére is van még sok férőhely a világon, részint, mert a kényszerűség majd rásegít az igények csökkentésére; a hatóságoknak js több idejük van előkészíteni ennek a kérdésnek ideiglenes megoldását — a végleges megoldásba úgyis évek fognak betelni. Az élelem és lakás kérdése között áll fontosság és aktualitás dolgában a ruházat kérdése, a textilipar. Hogy ez is a háborúra van beállítva, hogy tehát egyfelől küzd az egyre súlyosabb munkás- és anyaghiánnyal, másfelől a még meglevő készletekből is elsősorban a katonaság szükségletét igyekszik kielégíteni : fölösleges bizonyítanunk. Az utóbbi célt a legtább állam a szövőipar központosításával igyekszik biztosítani. Ezt a központosítást leginkább Németország hajtotta végre, hol meghatározták a textilmunkások átlagos életkorát is (55—58 év, mert a munka, ha folytonos is, nem túlságosan nehéz) — megállapodtak abban, hogy a férfiruhának csak öt, a női és gyermekruhának csak 8 típusa legyen, hogy a divat ki TELEFON: 22-11 VILÁG MOZI Az előadások kezdete: hétköznapok«: 6 és 8 órakor, vasár- és Unaepoapo koa: 2, 4, 6 és 8 órakor. Péntek, aog. 20 Szombat, aug. 21 Vasárnap, ang. 22 2, 4, 6, 8 érakor 6 és 8 2, 4,6 és 8 érakor Péntek, Vasárnap d.u. 2 órakor a helyár— 60, t l0,l‘30f. Az első magyar — részben színes — világiilm i BESZÉLŐ KÖNTÖS Mikszáth Kálmán történelmi regénye. Főszereplők: Ma már világhivű Jávor Pál, Tasnády Mária és Kiss Ferenc. A budapesti Nemzeti Szinház legkitűnőbb művészei: Csortos Gyula, Lehotay Árpád, Juhász J, Kürthy Gy. A világhírű magyarnéta énekes; Cselényi József, Vaszary Piri, Tompa Pufi. Mihályfy B., Bilícsi T., Orsolya E., Pethes. A Vígszínház művésze: Szilassy László és ezenkívül a népszerű fiatal Goll Bea és még sokan mások szerepelnek ebben a nagy magyar filmben. agyar világhiradó. van zárva; de megszabták azt is, hogy melyik gyár e típusok közül melyiket állítsa elő, azt is milyen színben és mintával. Az egyéni öl- tözkedés helyébe lép a sorozatos ruha, a széria, a konfekció. A kézi varrást a minimumra redukálták, mindent a gép végez, miáltal munkaerőben 20 százalékos megtakarítást értek el. A régi ruhák javítása, a textilhulladékok földolgozása valósággal uj iparrá fejlődött, mely 800 ezer tonna anyagot dolgoz föl évenként. A légi veszedelem miatt a raktárakban ne halmozódjék föl az áru. Kisebb üzemeket, szám szerint 41 ezret, egyszerűen beszüntettek. Jellemző eset: egy varrónő házhoz ajánlkozott javításra és átalakításra : 566 helyre hívták, jegynélküli koszttal, szabad napoknak és a megengedettnél magasabb órabéreknek ígéretével. Franciaországban még súlyosabb a helyzet, mert az elszászi ipar csak a németeknek dolgozik, akik 80 zsidó nagyüzemet beszüntettek. Francia- ország az 1939-beli 470 ezer tonna nyersanyag helyett csak 120 ezer tonnával rendelkezik, ennek is több, mint a fele műanyag. A belga piacon a len dominál, a belföldi gyapjú minimális. Spanyolországban van ugyan még némi tengerentúli behozatal, de az ország, mint mindenben, ebben is termelése önellátásra igyekszik, fokozza rostos növényeinek, például a Yukkának termelését, de rátért a műrostra is. 1942-beli 70 ezer tonna gyapotbehozatalát 100 ezer tonnára akarja emelni. Olaszországban is le kellett szállítani a nyersanyag fölhasználását 2 Ve millió kg* ról 1 millióra. Itt is tipusrendszer uralkodik, elosztva házi, ágynemű, kelengye stb. vászonra, bársonyra, szőnyegekre stb. Az olasz textilipar csaknem kizárólag női munkaerőkre rendezkedett be. Specialitása a tejgyapju, a lani- tol, melyből 4 millió kg készült 1940-ben. Erősen korlátozza a nyersanyag- hiány^ a román textilipart is, mely gyapjú helyett szintén gyapottal dolgozik. Bulgária viszont selyemtenyésztését növeli 60 és néhány százalékkal. Görögország maga tudja fedezni gyapotszükségletét; de a gyapjuszövőkben is 1300 szövőszékben 20 ezernél több orsó dolgozik. A norvég szövőipar is visszaesett; jelenleg 220 üzemben kb. 15 ezer munkás és munkásnő dolgozik. Befejezésül hadd említsünk meg egy-két magyar adatot is. Az 1937-es kimutatás szerint volt 363 textilüzem, ebből 15 gyapot, 53 gyapjú, 44 kender és len, 22 selyemszövő. Azóta persze dominál a mai háborús világnak egyik uj jelszava: a műrost-V--T ma ga kenyerét adja a másiknak, akkor kezdődik egy jobb világ. A püspök könyörgött a békességért és a győzelemért, amelyben ne az ember, hanem maga Isten győzzön.
