Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-07-28 / 52. szám
52. mm. xxí. mmol SieftuM, 1943 lellu 21. (Jttrtl) ■ETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 8zerke9ittoég és üad6Mváfal f SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 30—66 Bgé>t érre Előfizetési díj: 12 pengd || Főtérre • • • • ' • 6 pengd Felelős szerkesztő: BLÁZSIE FERENC A lap megjelenik minden eeerdán ét wtmbaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. árait Blrdatéaak Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy has&bmm 10 fillér A reklám, eljegyzési, családi hír nyílttól sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. jJuiinninnmmnmariiitaHiiiMH Ghyczy Jenő az uj külügyminiszter Magyarország Főméltóságu Kormányzója dr nagykállai Kd/Za); Miklós magyar királyititkos tanács, miniszterelnököt a külügyminisztérium vezetése alól felmentette és giczi assa- kürthi és ablanczkürthi Ghiczy Jenő rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert magyar királyi külügyminiszterré kinevezte. Asnj külügyminiszter életrajza: Ghyczy Jenő született 1893 május 4 én a komárommegye[ Kisig- mánd községben. Római katolikus vallásu, házas. Középiskolai tanulmányait a Szent Benedek-rend komáromi gimnáziumában végezte és ott is érettségizett. Főiskolai tanulmányait Bécsben folytatta, ahol a cs. és kir. konzuli akadémiának volt a hallgatója. Külügyi pályára készülő tanulmányait a világháború kitörésével kénytelen volt félbeszakítani. A háború első napjaitól kezdve katonai szolgálatot teljesített a gróf Radetzky nevét viselő cs. és kir. 5. számú huszárezredben. Röviddel az orosz harctérre való kiérkezése után az ellenség előtt való magatartásáért a bronz, majd az ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. 1916 végén mint hadnagy szerelt le és a konzuli akadémia utolsó évének elvégzése után osztrák—magyar konzuli attasévá nevezték ki a kölni osztrák—magyar fökonzuláhnra osztották be. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával a közös külügyi szolgálat is megszűnt és 1919-ben a magyar külügyi szolgálatba lépett be, mint alkonzul. Ebben a minőségben továbbra is Kölnben maradt, ahol felállította a magyar konzulátust, amelynek 1921 februárjáig élén állott. Ebben a beosztásában közreműködött az Angliában internált magyar hadifoglyoknak és egyéb magyar állampolgároknak a hazaszállításában. __ 19 21 februárjában szolgálattételre a központba rendelték be, ahol hosszabb időn keresztül gróf Bánffy Miklós és Daruváry Géza Külügyminisztereknek volt a -titkára, 1924- ben a bécsi magyar követséghez, majd 1926-ban a szófiai követséghez helyezték át követségi titkári minőségben. 1930-ban mint első beosztott a prágai követséghez kapott beosztást. 1931-ben nevezték ki II. osztályú követségi tanácsossá. 1935- ben a belgrádi követséghez helyezték át. Mind a két állomáshely a kisebbségi kérdés és a kisantant szempontjából a magyar politikára nézve rendkívül fontossággal bírt. | 1936-tól 1939-ig mint első beosztott a berlini követségen teljesített szol-* I gálatot. Ebbe az időpontba esik | Magyarország revíziós politikájának j első sikere, amennyiben a müncheni j egyezmények folyamányaképen döntőbírósági ítélettel Magyarország j visszanyerte a Cseh-Szlovák iához tartozott Felvidéknek egy részét. E kérdés körül kifejtett politikai tévé- I kenységéért 1938-ban a Kormányzó Ur a Magyar Érdemrend közép- | keresztjével tüntette ki. 1939 ben a központba helyezték át, ahol átvette a politikai osztály vezetését. Ebben a beosztásban rendkívüli követ és meghatalmazott miniszterré nevezték ki. Két és fél évig állt a külügyminisztérium politikai osztályának élén s ezek az évek a magyar külpolitika legmozgalmasabb időszakaihoz tartoznak. Erdély visszacsatolása érdekében végzett tevékenységéért a Kormányzó Ur a Magyar Érdemrend középkeresztjéhez a csillagot adományozta. Számos magas külföldi kitüntetés tulajdonosa. 1941 szeptemberében a Kormányzó Ur a külügyminiszter állandó helyettesévé nevezte ki. t SCHNEIDER GÁBOR ny. kúriai bíró Vármegyénk érdemekben gazdag szülöttei közül ismét kidőlt egy közéleti kitűnőség. E hó 24-én élete 79. évében megtért az örök Hazába Schneider Gábor ny. kúriai birój a soproni királyi törvényszék volt elnöke, Tolna vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának, Szekszárd megyei város képviselő- testületének tagja, az Actio Catholica tolnamegyei világi elnöke és a Szekszárdi Katolikus Férfiliga elnöke, aki életének utólsó két évtizede alatt, mikor visszaköltözött Szekszárdra — igen előkelő szerepet játszott a vármegye és a megyeszékhely életében. Halálával ritka lelki nemességü férfi erkölcsi érté <ei szállottak sírba és elmúlása nagy vesztesége a megyei társadalom ama rétegének, amely izzó hazaszeretettel és lelkesedéssel dolgozott a közösség ideális céljaiért. Hű kitartással, szilárd következetességgel ragaszkodott mindig tiszteletreméltó elveihez. Nem volt gyorsan fellobbanó és könnyen kialvó szalmaláng-tipus, hanem józan mérsékleiü, bölcs meg- fontoitságu, szilárd meggyőződésű és tántoríthatatlan elvhűség ü vezető egyéniség, aki minden közügyet az erkölcsiség szemüvegén keresztül vizsgált és bírált. Mindezen tulajdonságait mélységes vallásossága, tántoríthatatlan Istenhite, egyházához való ragaszkodása irányította olyannyira, hogy a legnagyobb súlyt állandóan a példát mutató hitélet gyakorlására helyezte. Ez adott neki lelki erőt arra, hogv mint istenhivő, vallásos magyar ember bízó’lélekkel várja a mostani világzivatar fergetegeinek az elmúlását. Schneider Gábor az 1865. évi már- eius. hó 18-án született Szekszárdon és gimnáziumi tanulmányait Bohy- hádon, majd a bajai cisztercita gimnáziumban végezte. Az érettségi vizsgálat letétele után a budapesti Pázmány Péter Tudomány- egyetemen volt joghallgató. A jog- tudományi államvizsga letétele után Geiger Gyula kitűnő szekszárdi ügyvéd irodájában volt ügyvédjelölt, majd állami i szolgálatba lépvén, a szekszárdi törvényszéknél joggyakornok és bírósági aljegyző. A bírói képesítés megszerzése után a kitűnő képességű és kiváló szónoki tehetségű fiatal embert alügyésszé nevezte ki a király a szekszárdi királyi ügyészséghez. Képességeire az igazságügyminisztériumban is felfigyeltek és felvitték a budapesti királyi ügyészséghez. Ott hamarosan az élre került és aránylag rövid alügyészi szolgálat után a király kinevezte őt a zalaegerszegi királyi ügyészség vezetőjévé. Vezető állásban még inkább megismerhették kitűnő készültségét, vezetésre hivatott egyéni kiválóságát és a király a kúriai bírói cím és jelleg adoIlA»tkeroaöknok 60 százalék engedmény. mányozásával egyidejűén kinevezte a soproni királyi törvényszék elnökévé. A nagymultu, nemes előkelőségü városban általános, nagy tisztelet övezte és hamarosan bizalmasa lett herceg Esterhdzynak, továbbá gróf Klebelsberg Kunónak, Sopron egykori képviselőjének. Élénk szerepet vitt a város társadalmi.életében, elköltözéséig elnöke volt a Soproni Kaszinónak és nagy szeretettel vett részt a hitvallásos, valamint a jótékonysági mozgalmakban. Az összeomlást és a trianoni békediktátumot követő időkben Sopronnak Magyarországhoz' való tartozása vitássá vált. Schneider Gábor nem akart az esetleg Ausztriának Ítélendő Sopronban élni, miért is a népszavazást megelőző hetekben nyugdíjaztatását kérte és néhai öcs- csének, Schneider Jánosnak, a Szekszárdi Népbank nagy agilitásu vezérigazgatójának a tanácsára az 1921. év nyarán szülővárosába, Szekszárdra költözött. A szivéhez nőtt Sopronnal való kapcsolatai azonban, nem szűntek meg, mert a nyarakat azóta is majdnem mindig ottani barátai közt töltötte. Szekszárdon a társadalom minden rétegében nagy szeretettel fogadták a fényes jogászi múltra tekintő nyugalmazott kúriai bírót, akit hivatalától való megválásakor az államfő kegye is kitüntetett. A nagy agilitásu férfi dr Schelcz József volt szekszárdi törvényszéki elnök, ny. kúriai bíróval közös ügyvédi irodát nyitott, egyúttal mint a herceg Esterházy hitbizomány ügyésze is működött az uradalomnak a megyebeli bíróságok hatáskörébe tartozó ügyeiben. Egyidejűén a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank meghívta igazgatóságába és mint ilyen, a vezérigazgató helyetteseként működött. Tagja lett a- Bátaszék Sárközi Takarék és Hitelbank igazgatóságának is. Hasonló agilitással vett részt a vármegye és a város közéletében, tagja lett a törvényhatósági és közigazgatósági bizottságnak _és ezek számos alakulatának, a vármegyei számonkérő széknek, a városi képviselőtestületnek és ezekben nagy szeretettel és hozzáértéssel dolgozott a közért Mint egyházának hűséges fia, hitvalló módon vett részt a szekszárdi katolikus egyházközség bel- életében úgyis mint az egyházkö^Egyes szám ár« 20 fillér
