Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-07-14 / 48. szám

HI. Molwm. Szekszdrd, 1943 Jallns 14. (Szertől 41. ízűin. TOLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP * Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Kgéu évre Előfizetési díj: '1 12 pengő || Félévre..............................6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC ▲ lep megjelenik minden seerdán ée seombeton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éreti Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, osaládi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. xJlástkeresőknek 50 százalék engedmény. A termelési csata szociális alapjai Megindult a harc az egész ország­ban az uj gazdasági év nagyobb darab kenyeréért'. Milliónyi arató dolgozik fáradhatatlanul, hogy biz-, tositsa az ország számára a min­dennapi kenyeret. Ez a békés harc szervezettséget és fegyelmet kiván. E két tényező fontosságára csak a legutóbb mutatott rá a pénzügy­miniszter s a termelői munka meg­becsülését jelentette beszédének az a része, amikor a hátsó front szürke, igénytelen dolgozóit katonáknak nevezte. Minden hadsereg egyik legfon­tosabb tényezője az, ha katonái lélekben egységes felfogással tudják, hogy miért kell harcolni s mi az a cél,, aminek elérésére törekedni kell minden eszközzel. A hátsó front harcosainak is ilyen egységes fel­fogást kell tanúsítani akkor, amikor fáradhatatlanul dolgoznak a magyar jövő érdekében. Ezért a munkáért talán nem jár fényes kitüntetés és elismerő szó, de annál nagyobb a jutalom akkor, amikor a gazda Isten segítségével bevégzett aratás és betakarítás után nyugodtan tér­het pihenőre, mert biztosítva van családja jövőesztendei ellátása. Ha minden gazda úgy gondolkozik, hogy családján túlmenően az or­szágról is gondoskodni kell és termésének meghatározott részét jó szívvel adja be a méltányos árért, akkor a hátsó front katonái is el­érték a kitűzött nagy célt: egy év ellátásának biztosítását. A hadseregben mindent megtesz­nek a katonák harci kedvének nö- velésére. Ezt tette meg a kormány a belső front katonáinál is, amikor az uj termésrendeletben fontos szociális rendelkezéseket hozott. — Elsőnek azokról emlékezik meg, akik életükkel, vagy egészségük fel­áldozásával vívták ki a nemzet jogos elismerését. Az uj termés­rendelet úgy intézkedik, hogy a beszolgáltatási kötelesség teljesíté­sébe be lehet számítani az aratórészt annál a gazdálkodónál, aki a 20 holdnál kisebb szántóföldterületen az aratási munkálatokat, vagy maga, vagy családtagjai háborús katonai szolgálata miatt nem végezhette el. Az aratórész beszámítása megilleti a hadirokkantakat és hadiözvegye­ket is, ha 20 holdnál kisebb szántó-* földterületen gazdálkodnak. Ez a rendelkezés talán szerényen húzódik meg a hadigondozás és haddirok- kantak ellátását biztosító számos nagyfontosságu intézkedés között, de ez is biztosítja annak a szociális problémának a megvalósítását, mely a háborús idők között is akadály­talanul fog lebonyolításra kerülni. Az uj terménybeszolgáltatási rend mindenki számára egyformán köte­lességeket ir elő. E kötelességek teljesítése alól kivétel nincs. És mégis azok, akik fegyverrel kezük­ben védték az országot, különböző kedvezményt kapnak, tehát érezhe­tik, hogy harcuk és küzdelmük nem volt hiábavaló, mert azért megkap­ják a nemzet háláját bármilyen életmegnyilvánulásban is. Oltárt a hadikórháznak Akik a frontról hazajöttek, meg­nagyobbodott szívvel, erősebb lélek­kel tértek vissza családi otthonaikba Megnagyobbodtak a lelki igények is. Mindenki érezte, aki hónapokat töltött Oroszországban, hogy Isten nélkül nincs emberi élet és nem lehet boldogság, béke, megelége­dettség a földön. A rombadöntőtt templomok tövében élő nyomorú­ságos nép, a félve rejtegetett és megőrzött ikonok, keresztek, a magyar katonalelkészeket körülálló, érmeket, szentképeket kolduló oro­szok mind azt a nagy igazságot hirdették, hogy Istent lehet ideig- óráig száműzni életünkből, szolgáit le lehet gyilkolni, de a természeté­nél fogva keresztény lélek, az anima naturaliter Christiana, visszatér el­kergetett Istenéhez és visszaköveteli hitét, mely egyetlen vigasza és erő­sítője a földi nyomorúságok között. A front katonáit sok kegyelem­mel ajándékozta meg az Úristen. Sokan valóságos csodának köszön­hetik életük megmaradását. A magyar lélek őntudatosabb lett és bátrabb. A front katonái hálásak. Elhallga­tott a káromkodás és imádság száll helyette Istenhez. Könyörgő, erős hittől átmelegitptt imádság, mely olyan természetes és olyan szép, mint a magyar rónák és magyar mezők mosolya és illata. A hadikórház sok száz betegének mindig vigasza és ereje volt a szentmise. Most megfogyatkoztak. Azok maradtak a kórházban, akik már hónapok <^|a keresik a gyó­gyulást és akik még hosszú heteket fognak eltölteni a hadikórház fehér ágyán. Oltárt kérnek ezek a sebesültek. Tolna megye társadalmához for­dulnak és hiszik azt, hogy kérő szavuk visszhangra talál a lelkek­ben. Nehéz időkben fakadnak a legszebb áldozatok. Bíznak a sebe­sültek abban, hogy Tolna megye áldozatos támogatásából fehér oltár fog állni a kórházukban. Fehér oltár a fehér ágyak között és az oltár tövében imádságok fakadnak majd, az oltár áldozatából erő sugárzik majd az élet hősei, a haza katonái felé é9 igy könnyebb lesz viselni a mankót, könnyebb lesz vinni a betegség keresztjét. Kérő szóval kopogtatnak a szivek ajtaján és kérik Tolna megye minden jó lelkét, hogy küldjék el támoga­tásukat a hadikórház róm. kát. lel- , készéhez. Cim: Szekszárd, 534. sz. hadikórház. Róm. kát. táb. lelkésze. Akik az Isten országát segítenek építeni a lelkekben, azokat meg­áldja a Magasságok Ura, Istene! A magyar mezőségi talaj SOS kiáltása... Már 40 év előtt állítottam/ hogy Isten a talaj felső rétegében vanl Ne fordítsuk a felső jó talajt a mélybe, mert évekre tesszük tönkre azt! S általában mit látunk ma is? A gözekék 16 és még mélyebb hüvelykre szántanak 1 A kisgazda nem is megy a nagy gazdaságok után, mert éles megfigyelő képes­sége óva térítette le a veszélyes lépésről. Tudósaink legtöbbje egye­nesen ajánlotta ezen mély forgatást, de hozzá tette, hogy télen. Azt állították: a tél fagya minden jóvá tesz. Tévedési Az elrontott talajt a legerősebb fagy csak elporlasztja. S ha nincsen fagy, vagy erős hó­takaró fedi az elrontott talajt? 1 Arra felel az elvetett kultúrnövény 1 Nem ád kielégítő termést... Silány a minőség... Az aszállyal szemben nem bír védekezni, ha magára van ,hagyatva, a leggondosabb talaj ápolási technika melleit is csak részleges eredmények vannak ... Röviden szólva, talajaink a magyar glóbuson halálosan betegek! Azzá tette gondozója tudatlanságából, bű­nös gondatlanságából és nemtörő­dömségével. A világ legjobb kultur- talaja, a kánaánföld a gyér lakos-, ságot már nem bírja a szükséges mezőgazdasági termékkel ellátni, az állatokat kellően táplálni... Ha a helyzeten sürgősen nem segítünk, az átlagok most, amikor orvosságot (műtrágyát) nem tudunk kapni és a megfogyott állattartás miatt a kellő széntartalmu anyagokkal sem tud­juk ellátni a talajéletet, katasztrófá­ban a minimumra süllyednek! A talajt sürgősen meg kell gyó­gyítani ... utána minden gazda talajának orvosa legyen, gondozza és ápolja azt úgy, hogy többé soha bajba ne jusson ... 1 A savanyu talajban árpa, réga, mák, len, bab, lucerna nem diszlik. Meszezéssel javítsuk meg. Addig vessünk ilyen talajba burgonyát, rozsot, zabot, vörösherét, csillagfürtöt, stb. Ha mésszel meggyógyítottuk a talajt, a hasznos aratobakterek a pillangós viráguak baktériumaival újból köt­nek le szabad nitrogént a levegőből, amelyből a kényes növényeknek is bőven jut és ismét teljes termést hozhatnak. A baj orvoslását a jó szántással kell folytatni. Azt lehet mondani: legtöbb gazda rosszul szánt 1 Szán­tani csak olyan mélyen szabad, ameddig a sürü gyökérhálózat megy. Azontúl csak lazitani szabad forgatás nélkül, ha van elegendő szerves trágya. Döntő a termés eredményre a talaj érett állapota. A talajélet életműködése folyamán termékeivel és testével mintegy pán­céllal vesz körül minden talajszem­csét, azok a szemcsék egymással össze vannak hálózva, légüres tere­ket és csöveket alkotnak. Ilyen szem­csés hálózat nem esik össze, nem törik szét eső hatására. Levegő cir- kulál, a talajszülte szénsav akadály nélkül a talaj felszintjére. A talaj­élet és növénygyökér állandóan kap levegőt, a szénsav álladóan az asszi­miláló részek rendelkezésére áll, mely nélkül nincs élet. És ha pán célzatlan talaj van esőnek kitéve rossz szántással?) E'őre szétesik, bedug minden üres teret és lég­járatot. A talaj élet O hiánya miatt elhal, a növénygyörkér nem tud lélegzeni, megsárgul, nem fejlődik, a termés elmarad. Az ilyen döglött talajokat minden eső után szellőz­tetni kell 1 Kapásoknál, ha széles a távolság, lehet fogatos k ultivá torok­kal segíteni. Sürü növényeknél lehe- hetetlen, azért ott éretlen talajban rossz a termés. A második baj az állandóan egyenlő mély szántás. Az eke megkeményiti a barázda fene­ket, az páncélt képez, a gyökér nem tud áttörni azon, kénytelen a sekély felsőtalajon élni és aszályban el­pusztul. A harmadik baj a széles szántás. A talaj itt nem bir szét- omlani, a mívelő eszközök az elfe­dett rögöket nem bírják elmunkálni. A rög a talajban egész éven át útban van a gyökérzetnek és a termést a minimumra szállítja. A cukor­répánál tapasztalhatja minden gazda. Szétágazik 1 A zárógyökér rögre ért; minden irányban kikerüli és a ter­mést rontja. És amikor a gőzeke fél- embernyl rögöt tör feli ? Jóvátehetet­len bűn. Termés alig van! A gazda- bűnök legnagyobbika I Nem kell elkövetni l Aratás után kezdődnek a technikai behatások. A tarlót legalább 10 cm | mélyre forgassa a gazda, hogy a I baktériumok elérhessék és kellő Pgyes a^éhn ár& 20 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents