Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-07-14 / 48. szám
HI. Molwm. Szekszdrd, 1943 Jallns 14. (Szertől 41. ízűin. TOLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP * Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Kgéu évre Előfizetési díj: '1 12 pengő || Félévre..............................6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC ▲ lep megjelenik minden seerdán ée seombeton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éreti Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, osaládi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. xJlástkeresőknek 50 százalék engedmény. A termelési csata szociális alapjai Megindult a harc az egész országban az uj gazdasági év nagyobb darab kenyeréért'. Milliónyi arató dolgozik fáradhatatlanul, hogy biz-, tositsa az ország számára a mindennapi kenyeret. Ez a békés harc szervezettséget és fegyelmet kiván. E két tényező fontosságára csak a legutóbb mutatott rá a pénzügyminiszter s a termelői munka megbecsülését jelentette beszédének az a része, amikor a hátsó front szürke, igénytelen dolgozóit katonáknak nevezte. Minden hadsereg egyik legfontosabb tényezője az, ha katonái lélekben egységes felfogással tudják, hogy miért kell harcolni s mi az a cél,, aminek elérésére törekedni kell minden eszközzel. A hátsó front harcosainak is ilyen egységes felfogást kell tanúsítani akkor, amikor fáradhatatlanul dolgoznak a magyar jövő érdekében. Ezért a munkáért talán nem jár fényes kitüntetés és elismerő szó, de annál nagyobb a jutalom akkor, amikor a gazda Isten segítségével bevégzett aratás és betakarítás után nyugodtan térhet pihenőre, mert biztosítva van családja jövőesztendei ellátása. Ha minden gazda úgy gondolkozik, hogy családján túlmenően az országról is gondoskodni kell és termésének meghatározott részét jó szívvel adja be a méltányos árért, akkor a hátsó front katonái is elérték a kitűzött nagy célt: egy év ellátásának biztosítását. A hadseregben mindent megtesznek a katonák harci kedvének nö- velésére. Ezt tette meg a kormány a belső front katonáinál is, amikor az uj termésrendeletben fontos szociális rendelkezéseket hozott. — Elsőnek azokról emlékezik meg, akik életükkel, vagy egészségük feláldozásával vívták ki a nemzet jogos elismerését. Az uj termésrendelet úgy intézkedik, hogy a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe be lehet számítani az aratórészt annál a gazdálkodónál, aki a 20 holdnál kisebb szántóföldterületen az aratási munkálatokat, vagy maga, vagy családtagjai háborús katonai szolgálata miatt nem végezhette el. Az aratórész beszámítása megilleti a hadirokkantakat és hadiözvegyeket is, ha 20 holdnál kisebb szántó-* földterületen gazdálkodnak. Ez a rendelkezés talán szerényen húzódik meg a hadigondozás és haddirok- kantak ellátását biztosító számos nagyfontosságu intézkedés között, de ez is biztosítja annak a szociális problémának a megvalósítását, mely a háborús idők között is akadálytalanul fog lebonyolításra kerülni. Az uj terménybeszolgáltatási rend mindenki számára egyformán kötelességeket ir elő. E kötelességek teljesítése alól kivétel nincs. És mégis azok, akik fegyverrel kezükben védték az országot, különböző kedvezményt kapnak, tehát érezhetik, hogy harcuk és küzdelmük nem volt hiábavaló, mert azért megkapják a nemzet háláját bármilyen életmegnyilvánulásban is. Oltárt a hadikórháznak Akik a frontról hazajöttek, megnagyobbodott szívvel, erősebb lélekkel tértek vissza családi otthonaikba Megnagyobbodtak a lelki igények is. Mindenki érezte, aki hónapokat töltött Oroszországban, hogy Isten nélkül nincs emberi élet és nem lehet boldogság, béke, megelégedettség a földön. A rombadöntőtt templomok tövében élő nyomorúságos nép, a félve rejtegetett és megőrzött ikonok, keresztek, a magyar katonalelkészeket körülálló, érmeket, szentképeket kolduló oroszok mind azt a nagy igazságot hirdették, hogy Istent lehet ideig- óráig száműzni életünkből, szolgáit le lehet gyilkolni, de a természeténél fogva keresztény lélek, az anima naturaliter Christiana, visszatér elkergetett Istenéhez és visszaköveteli hitét, mely egyetlen vigasza és erősítője a földi nyomorúságok között. A front katonáit sok kegyelemmel ajándékozta meg az Úristen. Sokan valóságos csodának köszönhetik életük megmaradását. A magyar lélek őntudatosabb lett és bátrabb. A front katonái hálásak. Elhallgatott a káromkodás és imádság száll helyette Istenhez. Könyörgő, erős hittől átmelegitptt imádság, mely olyan természetes és olyan szép, mint a magyar rónák és magyar mezők mosolya és illata. A hadikórház sok száz betegének mindig vigasza és ereje volt a szentmise. Most megfogyatkoztak. Azok maradtak a kórházban, akik már hónapok <^|a keresik a gyógyulást és akik még hosszú heteket fognak eltölteni a hadikórház fehér ágyán. Oltárt kérnek ezek a sebesültek. Tolna megye társadalmához fordulnak és hiszik azt, hogy kérő szavuk visszhangra talál a lelkekben. Nehéz időkben fakadnak a legszebb áldozatok. Bíznak a sebesültek abban, hogy Tolna megye áldozatos támogatásából fehér oltár fog állni a kórházukban. Fehér oltár a fehér ágyak között és az oltár tövében imádságok fakadnak majd, az oltár áldozatából erő sugárzik majd az élet hősei, a haza katonái felé é9 igy könnyebb lesz viselni a mankót, könnyebb lesz vinni a betegség keresztjét. Kérő szóval kopogtatnak a szivek ajtaján és kérik Tolna megye minden jó lelkét, hogy küldjék el támogatásukat a hadikórház róm. kát. lel- , készéhez. Cim: Szekszárd, 534. sz. hadikórház. Róm. kát. táb. lelkésze. Akik az Isten országát segítenek építeni a lelkekben, azokat megáldja a Magasságok Ura, Istene! A magyar mezőségi talaj SOS kiáltása... Már 40 év előtt állítottam/ hogy Isten a talaj felső rétegében vanl Ne fordítsuk a felső jó talajt a mélybe, mert évekre tesszük tönkre azt! S általában mit látunk ma is? A gözekék 16 és még mélyebb hüvelykre szántanak 1 A kisgazda nem is megy a nagy gazdaságok után, mert éles megfigyelő képessége óva térítette le a veszélyes lépésről. Tudósaink legtöbbje egyenesen ajánlotta ezen mély forgatást, de hozzá tette, hogy télen. Azt állították: a tél fagya minden jóvá tesz. Tévedési Az elrontott talajt a legerősebb fagy csak elporlasztja. S ha nincsen fagy, vagy erős hótakaró fedi az elrontott talajt? 1 Arra felel az elvetett kultúrnövény 1 Nem ád kielégítő termést... Silány a minőség... Az aszállyal szemben nem bír védekezni, ha magára van ,hagyatva, a leggondosabb talaj ápolási technika melleit is csak részleges eredmények vannak ... Röviden szólva, talajaink a magyar glóbuson halálosan betegek! Azzá tette gondozója tudatlanságából, bűnös gondatlanságából és nemtörődömségével. A világ legjobb kultur- talaja, a kánaánföld a gyér lakos-, ságot már nem bírja a szükséges mezőgazdasági termékkel ellátni, az állatokat kellően táplálni... Ha a helyzeten sürgősen nem segítünk, az átlagok most, amikor orvosságot (műtrágyát) nem tudunk kapni és a megfogyott állattartás miatt a kellő széntartalmu anyagokkal sem tudjuk ellátni a talajéletet, katasztrófában a minimumra süllyednek! A talajt sürgősen meg kell gyógyítani ... utána minden gazda talajának orvosa legyen, gondozza és ápolja azt úgy, hogy többé soha bajba ne jusson ... 1 A savanyu talajban árpa, réga, mák, len, bab, lucerna nem diszlik. Meszezéssel javítsuk meg. Addig vessünk ilyen talajba burgonyát, rozsot, zabot, vörösherét, csillagfürtöt, stb. Ha mésszel meggyógyítottuk a talajt, a hasznos aratobakterek a pillangós viráguak baktériumaival újból kötnek le szabad nitrogént a levegőből, amelyből a kényes növényeknek is bőven jut és ismét teljes termést hozhatnak. A baj orvoslását a jó szántással kell folytatni. Azt lehet mondani: legtöbb gazda rosszul szánt 1 Szántani csak olyan mélyen szabad, ameddig a sürü gyökérhálózat megy. Azontúl csak lazitani szabad forgatás nélkül, ha van elegendő szerves trágya. Döntő a termés eredményre a talaj érett állapota. A talajélet életműködése folyamán termékeivel és testével mintegy páncéllal vesz körül minden talajszemcsét, azok a szemcsék egymással össze vannak hálózva, légüres tereket és csöveket alkotnak. Ilyen szemcsés hálózat nem esik össze, nem törik szét eső hatására. Levegő cir- kulál, a talajszülte szénsav akadály nélkül a talaj felszintjére. A talajélet és növénygyökér állandóan kap levegőt, a szénsav álladóan az asszimiláló részek rendelkezésére áll, mely nélkül nincs élet. És ha pán célzatlan talaj van esőnek kitéve rossz szántással?) E'őre szétesik, bedug minden üres teret és légjáratot. A talaj élet O hiánya miatt elhal, a növénygyörkér nem tud lélegzeni, megsárgul, nem fejlődik, a termés elmarad. Az ilyen döglött talajokat minden eső után szellőztetni kell 1 Kapásoknál, ha széles a távolság, lehet fogatos k ultivá torokkal segíteni. Sürü növényeknél lehe- hetetlen, azért ott éretlen talajban rossz a termés. A második baj az állandóan egyenlő mély szántás. Az eke megkeményiti a barázda feneket, az páncélt képez, a gyökér nem tud áttörni azon, kénytelen a sekély felsőtalajon élni és aszályban elpusztul. A harmadik baj a széles szántás. A talaj itt nem bir szét- omlani, a mívelő eszközök az elfedett rögöket nem bírják elmunkálni. A rög a talajban egész éven át útban van a gyökérzetnek és a termést a minimumra szállítja. A cukorrépánál tapasztalhatja minden gazda. Szétágazik 1 A zárógyökér rögre ért; minden irányban kikerüli és a termést rontja. És amikor a gőzeke fél- embernyl rögöt tör feli ? Jóvátehetetlen bűn. Termés alig van! A gazda- bűnök legnagyobbika I Nem kell elkövetni l Aratás után kezdődnek a technikai behatások. A tarlót legalább 10 cm | mélyre forgassa a gazda, hogy a I baktériumok elérhessék és kellő Pgyes a^éhn ár& 20 fillér