Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-07-10 / 47. szám
XXV. Móljain. XzeKizdrd, 1943 jnllojT10. (Szombat) 47. adn. TOLNAMEGYEI ■ETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 30—86 éne Előfizetési díj: IS pengő || FélÓTrn 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A Itp megjelenik minden aeerdán él aaombéton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Blrdetések éréit Legkisebb hirdetés 3 P, a hirdetés szövegoldalon egy has&bmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum á P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivéi, mérlegek mm gora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő, allástkeresőknek 60 százalék engedmény. Nemzetnevelő missziós munka K á 11 a y Miklós miniszterelnök szülővármegyéjében rendkívül nagy* jelentőségű beszédet mondott a minapában, aminek szerfeletti fon* tosságát az adja, hogy a téma, amit felvetett, nem múló napi politikai értékkel bir, hanem a nemzet jövőjét mélyen érinti. A tanítóságról és a tanári karról, általában a nemzet nevelőiről emlékezett meg. Vannak foglalkozási ágak, amik magasan felülemelkednek a pusztán vett „kenyérkereset** és a közértelmü „foglalkozás“ fölé, ezek a hivatások. Pap, katona, újságíró, a nép nevelője a tanár, a tanító nem keres anyagi hasznot, busás jövedelmi forrásokat, hanem: hivatást szolgál. Az elmúlt évtizedek egyik nagy ujságiró fejedelme, a nagytekintélyű Rákosi Jenő mondotta egyszer, hogy mi újságírók akkor is dolgoznánk a közért, akkor is írnánk, ha ezért nekünk kellene fizetnünk. Az igazi néptanító, a tanár, a nép nevelői a legnagyobb jutalmat, a legértékesebb ellenszolgáltatást a hivatásukból fakadt érzésekből kapják s itt térünk rá Kállay Miklós miniszterelnök nagyjelentőségű ' megállapítására: a magyar nevelői testület, a tanárok és tanitók missziót teljesítenek. Ehhez a misz- sziós munkához nagy lelkierő, nagy lemondás és főként az elhivatottság érzete szükséges. Ha a római egyház papja azt a parancsot kapja, hogy menjen a világ valamelyik tájára pogányokat téríteni, a magas célt szolgáló missziqpárius hóna alá veszi a bibliát s ha nincs repülőgép, vonat, hajó és más közlekedési eszköz, ám megindul gyalog és téríti a lelkeket. Ez a missziós munka. Kállay Miklós miniszterelnök szubjektivérzéseketis feltárt Nyíregyházán, amikor azt mondotta, hogy amikor tanítóival, vagy tanáraival találkozik, az elfogódottság érzete tölti el. Ezzel valamennyien igy vagyunk. Jó ezt hangsúlyozni és hangoztatni, mert hiába végzi a magyar nevelői kar a legpéldásabb munkát, ha azt a nagyközönség nem értékeli, kicsinyíti, vagy talán fitymálja. Igenis, tudnia kell mindenkinek, hogy a magyar nevelői kar ma képzettségben messze felette áll a régi idők tanitói és tanári karának és az a munka, amit végez, értékben megközelíti, sőt bizonyos szempontból*felül is múlja a reálitá- sok terén produkált legértékesebb munkát. Mert ma már nem pusztán és szigorúan vett tanítást látunk az ő munkájukban, hanem a nemzet nevelését. És itt mutatunk rá a miniszterelnök egy fontos követelményére : se az iskolából kikerült réteg, se a "nevelői és oktatói kar ne szakadjon el egymástól még akkor sem, amikor a bizonyítványt már kézbe adták, illetve kézbe vették. Ezen a.téren nagyfej lődés és több munkaterület vár betöltésre. Ez az a munka, amit a miniszter- elnök missziós feladatnak nevezett. A tanító a jegyzővel [együtt legyen a falu szellemi vezetője, sőt erkölcsi életének egyik legfőbb irányítója. Ebben a nagy világégésben és -a belföldi sok megélhetési gond közepette jóleső érzéssel vesszük tudomásul, hogy sorsunk felelős irányítói nem merülnek bele csupán a napi feladatok sürgető problémáinak, az élet gondjainak nap mint nap kopogtató irányításába, hanem szemüket a nemzet jövő sorsán tartva, messze előre tekintenek és épitik nemcsak materiális vonalon, hanem lelkiek terén is a jobb jövő irányát. Ebben oszlopos feladat vár a magyar nevelői munkát végző tanitói és tanári karra. Ezt sokan — ismerve nemes munkájuk eredményeit — tudják is. Nagy hiba volna, ha az egyetemes magyar társadalom nem venné észre misz- sziós munkájuk fáradozásait' és annak eredményeit s úgy kellene éreznie magát a magyar nevelői karnak, mint aki egy életen át a legnemesebb igéket hirdeti egy telefonkészüléken át, de onnan soha választ nem kap. Dr Szakáfs Pál eredményes fáradozásai Szekszárd érdekében Szekszárd város fejlődése a háborús gazdasági állapotok ellenére sem szünetel és az — ha lassúbb kivitelben is — változatlan szívóssággal halad tovább. Nemsokára tető alá kerül a Magyar Nemzeti Bank Nyugdíjalapja tulaj-, donát képező hatalmas háromemeletes bérpalota, hogy — előreláthatólag — még ez évben lényegesen csökkentse azt a lakásínséget, amely ma — mint minden városban — Szekszárdon is súlyos mértékben fennáll. A teljes befejezéshez közeledik az impozáns Levente Otthon, hogy külsőségeiben is hirdesse az intézmény nemzetnevelő nagy fontosságát. A Szekszárd és Környéke Strandfürdő Rt. felszámolói e lap hírrovatában már közzétették, hogy a strandfürdő városi tulajdonba fog kerülni, amely által a közönség igényei megfelelőbben kielégíthetők lesznek. A város fejlődését szivükön viselők jóleső érzéssel szemlélik, hogy Szekszárd főútvonala a vasúti átjáróig gyönyörű székházakkal, palotákkal már beépült. Éppen ezért elengedhetetlenül szükségessé vált az ezen épületekkel szemben lévő térnek a rendezése is, amely az u. n. Schwartz-fürdő városi tulajdonba valódi vételei nélkül jpehetet- lennek látszik. Természetesen [a város — mivel anyagi helyzete az imént, felsorolt építkezések és rendezés költségeit nem bírja — kénytelen volt állami támogatást kérni. Bár a képviselőtestület már több Ízben megemlékezett azokról a hervadhatatlan érdemekről, amelyeket a kerület országgyűlési képviselője, dr Szakdts Pál Szekszárd fejlődése érdekében kifejtett, mégis e helyütt és most is szükségesnek, a tények hű ismertetése szempontjából elengedhetetlennek tartjuk lerögzíteni azt, miszerint nagyrészt az ö hathatós közbenjárásának köszönhető mindazon kormányhatósági anyagi támogatás, amely lehetővé tette, hogy Szekszárdon az ország egyik legszebb Levente Otthona felépült, hogy a strandfürdő részvényeinek a megszerzésére a város tekintélyes összegű anyagi támogatást kapott és végül, hogy az u. n. Schwartz-fürdő megvételéhez a minisztérium hozzájárult és a szükségesnek mutatkozó összeget a város rendelkezésére fogja bocsájtani. A legközelebbi közgyűlés tárgyalja majd az említett támogatásokat magába foglaló miniszteri leiratot és városrendezést. Hogy már az előző számunkban egy futólag vett értesülésünk nyomán és most részletesebben is foglalkoztunk Szekszárd fejődésével^ ezt azért tettük, hogy a nagy nyilvánosság is tudomással birjon arról, miszerint dr Szakáts Pál országgyűlési képviselő, mily őszinte szeretettel csüng a város ügyein és hathatós támogatása teljes latbavetésével mily nagymértékben segíti elő a vármegye székhelyének a fejlődését. A Tolnavármesyei Közjóléti Szövetkezet működése Most volt az 1940. évben alakult Tolnavármegyei Közjóléti Szövetkezet közgyűlése, mely első ízben közöl kimerítő adatokat működésének eredményéről. Mielőtt ugyanis a megválasztott ügyvezetőigazgató Szikora Lajos az 1941. évi zárszámadást a közgyűlés elé terjesztésre előkészíthette volna, katonai szolgálatra kellett bevonulnia, honnan csak ez év március havában tért vissza, így a mostani közgyűlés elé kerültek úgy az 1941., mint az 1942. évi zárszámadások. Már többször ismertettük a Szövetkezetnek a működését, amelynek célja a létükben, megélhetésükben veszélyeztetett, arra érdemes sok- gyermekes családok megsegítése. Ezt olymódon igyekezett az igazgatóság elérni, hogy ahol arra mód volt, a családokat száraz, egészséges, kertes házakat igyekezett juttatni. Ma már a vármegye 11 községében láthatók a csoportosan épült nagy ablakos, tornácos, egészséges ONCSA házak, amelyeknek környéke sok-sok vidám gyermek dalától, nevetésétől hangos. Az igazgatóság gondoskodásának tárgyát képezte a gyermekek kellő táplálása és tejjel való ellátása. Evégből, ahol lehetett, tehenet, esetleg kecskét vásároltak a családoknak. Vásárolt azonkívül a Szövetkezet Hencse-pusztán 200 kát. hold ingatlant, amelyet 23 családnak adott kisbérletbe. Részükre jószágot, gazdasági felszerelést, vetőmagot juttatott. Akiknek háza nem volt, azok részére megkezdte lakóházak, istálók építését. Juttatott azonkívül készpénzkölcsőnt, gazdasági felfelszerelést, igavonó állatot, vetőmagot, bútort, varrógépet stb. Az 1940. és 1941. évben juttatott a Szövetkezet 2 községben 13 családnak 13 kertes házat, 1 községben 23 családnak 5—10 hold bérletes földet, 1 községben a családnak gazdasági felszerelést, 1 községben 12 családnak 22 tehenet Egyes szám ára 20 fillér
