Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-06-28 / 44. szám
TOLNANEGYEI ÚJSÁG 1943 junius 28. Szövetkezetének igazgatója és sokan mások. A közgyűlést Michéli Mihály elnök gyönyörű hazafias beszéddel nyitotta meg, kegyelettel emlékezve az orosz harctéren hősi halált halt vitézekről és hangoztatta, hogy az ő példájukat követve az ország itthon maradt lakosságának sem szabad az áldozat* kívánás miatt zúgolódni. Lelki egység, lelki harmónia megteremtésének a szükségességét emelte ki. A lelki egység megteremtésének hasznát példázza a TTSz, amely a gazdaközönséget a saját portáján árrá tudta tenni. — Ha a gazdatársadalom hatalmas életerejét ki tudja használni, akkor még fokozottabb mértékben fog törekedni a hazafias összefogásra. Reméli, hogy á háború annyira összekovácsolja a nemzetet, hogy ideális egységben forr majd összegez az ország, a kereszténység, a család és a kultúra megmentéséért. Bejelentette azután Miphéli Mihály elnök, hogy a közgyűlés határozat- képes, mert 52 tejszövetkezet 117 üzletrésszel és 117 kiküldöttel kép* viseltette magát. A jegyzőkönyv vezetésére Wolff Antal igazgatót, a hitelesítésre pedig Tuller Józsefet és Rauch Jánost kérte fel. ' Wolf ff Antal igazgató állott azután szólásra és az ő meg* győző fejtegetéseivel pompásan egészítette ki az igazgatóságnak nyomtatásban is közzéadott és közleményünk elején kivonatosan ismertetett jelentését. Most, a második évtizedben a TTSz működésének egyik j legnehezebb évét élte át. De az j összefogásban rejlő erővel átélte. Jó időkben mindenki megél, akkor nem kell különösebb körültekintés. Most azonban, amikor a lenni, vagy nem lenni szörnyű kérdése mered elénk, kétszeresen meg kell gondolni minden lépést. Ha mi elveszítjük a háborút — úgymond Wolff Antal —, akkor mindent elveszítünk, amiért eddig dolgoztunk. Most is, miként az 191% évben, a konzervatív gazda áll ki a porondra szóval és tettel földje és a haza érdekében. A bitófák nagy száma mutatja a gazdák hazafias életáldozatát. Ha valaha, úgy most arra van szükség, hogy egyszer valahdra megtalálja egymást és minden más társadalmi osztály kezét a gazda, hogy egyesült erővel harcolhassunk a Haza egyetemes érdekeiért. Miként Finnország azért harcol, hogy megmentse az ő magas kultúráját és amint Dániában, a szövetkezetek hazájában a megszállás dacára is tovább folyik a termelő munka, nekünk is dolgoznunk kell. Dolgoznunk kell és nem szabad tunyáknak lenni arra, hogy felvegyük és értékesítsük a földön fekvő aranyat Erre az összefogó munkára Kormányzó Urunk ásóvig&sával megkezdődött a Sajó-csatorna építése. példát mutat vitéz Madi Kovács Imre főispán is, •aki mint felügyelőbizottsági elnök lelkesedéssel dolgozik a TTSz érdekében. A szövetkezet, amely a vármegye gazdatársadalmát annyira megszervezte, hogy termelvényeit maga dolgozza fel és maga értékesíti, tudja azt, hogy minél jobban fog termelni, annál inkább megtömheti az Üzemeit és annál inkább használhat a hazának. A TTSz az állateladás lebonyolításával az állatértékesit£s révén milliókat hozott a gazdáknak. Sajnálattal említette, hogy a megyében termelt takarmányt nem használhatták fel, hanem máshonnan küldtek ide ilyen terményt. A baromfi és tojáskereskedelemre a TTSz nem kapta meg újból az engedélyt, pedig az itt működött 12 exportőr mind megkapta, holott a gazdatársadalom érdeke, hogy ezek a termelvények legális áron értékesíttessenek. önérzetesen hangoztatta, hogyha az ipar és kereskedelem az ország érdekében teljesíteni fogja a kötelességét, akkor a gazdák kétszeresét fogják tudni produkálni a mostani termelvé- nyeknek. Végül felhívta gazdatársait, hogy dolgozzanak minél többet, termeljenek minél többet, hogy ezzel az összefogással egymásért és Magyar- ország jövőjéért minél eredményesebben munkálkodhassanak. Wolff Antal nagy hatást kiváltó beszéde után» Michéli Mihály újból az erők szeretetteljes összefogását kötötte a megjelentek lelkére, mert a Szövetkezet és ezzel együtt a haza jövője a gazdákkal áll, vagy bukik. Nagy Ferenc a Hanza Szövetkezet főigazgatója a cseh megszállás alatt történt szövetkezeti magyar összefogást ismertette és ez az összefogás, a krisztusi, a felebaráti szeretet gyakorlásával tette a megszállott magyarságot oly naggyá, hogy ma már 60.000 gazda van a szövetkezeteibe beszervezve. A Hanza termel* minden árut, minden áruval ellátja tag* jait és a termelő munkához nem használ idegen tőkét, mert azt maga teremti elő. A saját húszéves tapasztalatai alapján megállapíthatja, hogy a magyar ember nemcsak szervezhető, hanem kitűnő szérvező is jnert a magyar falusi embert nagyszerűen be lehet oktatni erre a szövetkezeti vezető munkára is. Zimay Győző a TTOSz képviseletében közli, hogy most tárgyalják az uj tejrendeletet, amely lehetőleg teljesiti a gazda- kivánságokat. Midőn üdvözli a TTSz t, amely a vármegyei szövetkezeti életben országos viszonylatokban is zászlóvivő, arra mutat rá, hogy nálunk, a búzatermő országban nagyobb értéke van a tejnek, mint a búzának, mert mig a múlt évben 620 mtllió pengő volt a búzatermés értéke, addig a tejtermelés 720 mUlió pengőt jövedelmezett, a többlet tehát 100 millió pengő volt. Ezt a gazdák figyelmébe ajánlja. Horváth István országgyűlési képviselő azt fejtegette, hogy Tolna-, Baranya- és Sopron- megyék, valamint a Felvidék haladottabb mezőgazdasági kultúrája mindig előljárt a szorgalmával az ekevezetésben és most is megmutatta, hogy a gazda maga veszi kezébe sorsa irányítását, mert nem engedhető meg, hogy a kereskedő hízzék, a kisgazda elszegényedjen. Ö, aki tanulni jött ide, üdvözli az Itteni kitűnő vezetőket, Michélit és Wolffot és a többieket, akik a sok értékes erőt a haza és az összesség javára össze tudják fogni Kiss Tóth József a Baranyamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének ügyvezetője, aki már évek óta minden szekszárdi közgyűlésen megjelenik, szeretetteljesen üdvözölte a TTSz-t és az összefogás szükségességét hangoztatta. Molnár Pál az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara főtitkára a kamara üdvözletét tolmácsolta a nagy eredményekért, amélyeket a gazdák rövid idő alatt elértek. Kemény gazdasági harcok árán jutottak odáig, hogy ma már Tolna vármegye minden sáp- és vajgyára a gazdák kezein van. Javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a finnek hazafias áldozatkészségének példájára a TTSz is minden évben jelentős összeggel támogatja a háború rok- kantjait. A tárgysorozat került ezután sorra. Elfogadták az igazgatói jelentést, a szövetkezeti mérleget és költségelőirányzatot, a felügyelőbizottság jelentéséi az alap- szabálymódosítás során a szövetkezet cége: »Tolnavármegyééi Tejtermelők és Tejszövetkezetek Szövetsége Szék szárd“ lett. Elhatározták a termelő- és géposztály létesítését, a vetőmagellátásnak a szövetkezeten belüli lebonyolítását, az üzletrésztőkének kétszeresére való felemelését. / A tisztujitás megejtése előtt Michéli Mihály elnök eltávozott a gyűlésről. Az elnöklést , Szieb András vette át. Meleg szavakkal méltatta Michéli működésének eredményeit és ajánlatára egyhangú lelkesedéssel újból elnökké választották. Michéli Mihály meghatottan mondott köszönetét újból való megválasztásáért, majd Wolff Antal üdvözölte őt, aki ettől a tisztségtől visszavonulni szándékozott. Maradjunk mi — úgymond — továbbra is Michéli Mihály gyermekei és szeretetünkkel kárpótoljuk őt azért a veszteségért, amely egyetlen gyermekének, élete őrömének hősi halálával érte. Ismertette ezután az igazgatóság jelöld listáját, amelyet egyhangú lelkesedéssel elfogadott a közgyűlés. Az igazgatóság tagjai lettek: Michéli Mihály Bátaszék, Müller György Izmény, Szieb András Ócsény, Bakics József Ozora, L. Kovács Lajos Alsónyék, Müller János Bonyhádbörzsöny, Orbán János Kánya, Pölőskei József Medina-Szőlőhegy, Probszt József Tevel, Túri János Szakcs, Szabó János Kötesd, Wolff Antal Tevel, Szili Gyula Dőbrököz, Pőrnyi Pál Decs, Lemle János Kaposszekcsö, Gergely János Regöly, Bernáth Béla Kölesd (TGSz), Eördögh Zoltán m. kir. gazd. felügyelő (TTEOSz), Molnár Pál (Mezőg. Kamara), Szón* gott Edvin alispán. A felügyelőbizottság tagjai: vitéz Madi Kovács Imre Gerjen, Ékes András Értény, Folkmann János Hőgyész, Kántor József Tamási, Gapp Péter Apar, Tóth István Sár- szentlőrinc, Rauch János Késző- hidegkut, Staudt Péter Szakadát, Szabó József Bedegkér, . Tuller József Sióagárd, Weller Antal Nagy- vejke, Bencze János őcsény, Vincze Vendel Iregszemcse, Réger József Grábócz, Schleier Henrik Bonyhádi Ékes János Szakály, Nagypál István A
