Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-06-12 / 41. szám
2 1943 junius 12. TOLNAMEGYEI DJSÁG hogy a tömítési hibák a rossz tervezésnek tudhatók be, mert a speciális talajviszonyok figyelembevétele mellett a kényesebb helyeken a csőhálózatot aláépitéssel kellett volna a süllyedés ellen biztosítani. A tervezési hibákért pedig a vállalkozók nem felelhetnek, mért a tervezést a város külön végeztette el A vízvezeték rejtett hibái A felperes város azt is vitatta, hogy az átvétel nem mentesíti a vállalkozókat a szavatosság alól, mert Kormányzó Urunk ég*a Föméltóságu Asszony a margitszigeti honvédhősők látogatására érkezik háború jelent az ország gazdasági életében. Ma mindenki harcol s ez a harc csak úgy vezethet győzelemre, ha mindenki pontosan tudja feladatát s azt legjobb tudása szerint hajtja végre. Az uj termelési és beszolgáltatási rend csatasorba szólította a termelőket és feladatukká tette azt, hugy termelőmunkájukkal biztosítsák az ország jövő évi élelmezését. De mit ér a gazda verejtékes munkája, ha a beszolgáltatási kötelességnek teljesítésekor termékeit nem tudja biztos utón a fogyasztóhoz eljuttatni. Most a termelési harcba belekapcsolódtak a kereskedők is, akiknek j feladatát képezi a beszolgáltatásra kerülő áruk felvásárlása és a kitűzött irányelvek szerinti fogyasztókhoz juttatása. A kormányrendeletek megnyugtatásul szolgálhatnak mind- j azoknak, akik az utóbbi időben a I kereskedelem jövőjét féltették. A i kereskedő az uj rendben megtalálja | helyét, fontos megbízatást kap, a sokszor hangoztatott egyéni kezde- j ményezés és vállalkozó szellem egy ! cseppet sem szenved csorbát. A korszerű gazdasági politika ugyanis ( kellőképpen értékeli ezt a két tényezőt s azoknak, jobb kihasználása érdekében megfelelő célokat tűz ki és megfelelő működési területet J biztosit. A kereskedők feljogosításáról szóló rendelet értelmében a beszámítható áruknak a termelőtől j a fogyasztóig eljutásának utján olyan . kereskedőkre van bízva, akik az egyes árucikkek adásával és véle- j lével eddig is foglalkoztak. Ilyen módon természetesen kellő ellenőrzés és irányítás mellett a rendelet a kereskedelmi forgalom meg- • szokott rendjét tartja fenn. A keres- : kedők kijelölésénél is olyan szem- | pontok az irányadók, amelyek elsősorban a nemzet érdekeit tartják szem előtt. Az a körülmény pedig, j hogy három kategóriát állapítottak meg a kereskedők részére: az országos, a körzeti és a helyi ke- j reskedőket, csupán azt bizonyítja, ' hogy szociális szempontokból is figyelembe vették a kereskedelem mai adottságát. A fogyasztóközönség felé pedig nagy megnyugvást keltett az, hogy ! a termelés és a fogyasztás közötti I ut egyenes, azon semmi zökkenő nem lesz, mert egyrészt a megbíz- i ható kereskedőtársadalom, másrészt az állandó^ irányítás és ellenőrzés gondoskodnak arról» hogy a termelt javak szétosztása akadálytala- j nul megtörténhessék. Amikor a rendelet az áruforgalmi központok szervezéséről intézkedett, akkor ezt azért tette, hogy az egyes j árucsoportok jogosított kereskedői- 1 nek működését a közellátás szem- 1 pontjából irányítsa és ellenőrizze. ! A központok létesítése nem jelenti a vétellel és az eladással kapcsola- j fos ügyletek elbürokratizálódását, mert a központ beavatkozása sokszor előnyt fog jelenteni a keres- \ kedőnek. A közellátás terén a parancsoló szükségességből kifolyólag Nagy port vert fel évekkel ezelőtt fővárosi sajtóban is az a hir, hogy Szekszárd város képviselőtestülete a belügyminiszter felhívására perrel támadta meg a vízvezetéki munkálatokat végző vállalat tagjait, név- szerint; Brilndl János budapesti és Szabó t János ny. városi műszaki tanácsos, szekszárdi lakosokat, vala mint a város részéről építésvezetőül alkalmazott Becsey Antal budapesti oki. mérnököt, kormányfőtanácsost, az országos középitési bizottság tagját, mert a szekszárdi városi vízvezeték tömítési hibákban szenved, amennyiben a tömítésekhez a szokásosnál kevesebb ólom használtatott fel és ennek következtében évente átlagosan 150—160 tömítést kellett kijavítani. A város hetvenkéftezer- pengős követelése A város keresetében előadta, hogy a vízvezetéki csőhálózat 16.500 folyóméter hosszú és ezen mintegy 6.000 karmantyú van tőmitve. Egy tömítésre átlag 25 pengő anyag és munkabér kiadás esik és igy hozzávetőleg a jóminőségü tömítésektől eltekintve, mintegy 72.000 pengő költségbe kerülne a városnak a tömítések helyreállítása. A keresettel szemben csak az időközben elhalt Szabó János ny. városi műszaki tanácsos örökösei védekeztek, mert Bründl János időközben csődbe került, Becsey Antal pedig vagyontalanul elhalálozott Az örökösök védekezése A Szabó örökösök a tárgyalások folyamán arra hivatkoztak, hogy a város szakértője a tömítések elvégzése után a lefektetett csöveket utca szerint az előirt 15 atmoszférás nyomáspróbával felülvizsgálta és csak azoknak a csőhálózatoknak a befődését engedélyezte, amelyek ezt a próbát sikeresen kiállották. A vízvezetéket az 1927. évi december hó 22 én a vállalkozók átadták a város kezelésébe, amikor is a városi tanács a vízmüvet újból felülvizsgálta Becsey Antal építési szakértőellenőr közbejöttével és ezen vizsgálat eredményét az 1928. évi január hó 28-án tartott közgyűlésen be is jelentette. A bejelentés szerint a vízmüvet a város minden hiány nélkül véglegesen átvette, minek folytán Bründl János és Szabó János társ- vállalkozó cégnek a letett ivadékot ki is utalványozta. Szabó János örökösei a keresettel szemben még hivatkoztak arra is, ha most 12 év után bárki is arra a megállapításra jutna, hogy a vízműben hiba van, úgy ez csak a szekszárdi különleges talaj- viszonyoknak különféle fkokból keletkezett megváltozásával — nem pedig a tömítések szabálytalan elkészítésével — magyarázható éspedig elsősorban kövezetlen utcák, rendezetlen vízgyűjtő csatornák, úttest alá menő használatban levő, esetleg régi, már nem használt pincék, záporozások alkalmával az utcákon keletkezett viztócsák: stb. De ezt eredményezhette az alacsonyabb fekvésű utcák ü futóhomok altalaja és magas I tqlajviz állása. Vitatták továbbá alperesek aztis, a tömítéseknél előforduló rendellenességek rejtett hibáknak tekintendők, amelyeket az átvétel alkalmával az építésvezető szakértő nem ellenőrizhetett. Ezzel szemben az alperesek azt a jogi álláspontot foglalták el, hogy a tömítési munkálatot nyitott árkokban szem elől el nem takart módon végezték az alvállalkozók és a csőhálózatnak az előírás szerinti 15 légkörnyomás mellett történt kipróbálása és felülvizsgálata minden esetben ellenőrizhető volt. A szakértők véleménye A bíróság három szakértőt hal- gatott ki és ezeknek a szakértőknek véleménye a rejtett hiba tekintetében megoszlott, amennyiben két szakértő a tömítési hibákat rejtett hibáknak minősítette, mig a harmadik, az alperesi ellenőrző szakértő rejtett hibát fennforogni nem látott, amit a bíróság magáévá tett. Az elsőfokú ítélet E tényállás alapján a kir. járásbíróság — mint már megírtuk — a város közönségét elsőfokon keresetével elutasította azzal az indokolással, hogy a vízvezeték fogyatékosságáról az 1927. évi december hó 22. napján történt átvételkor a város kellő gondosság mellett meggyőződhetettvolna annál is inkább, mert ezen rendszeresen visszatérő tömítési hibák kiküszöbölésére és a vállalkozók helyreállítási és kártérítési kötelezettségére a szerződésben meghatározott egy egész esztendő állott rendelkezésére. De mert a város a vízmüvet felismerhető hibák dacára is 1927. évi december hó 22-én minden jogfenntartás nélkül átvette, a bíróság álláspontja szerint a munka befejezése és átadása után 12 évre előterjesztett kártérítési követelése felperesnek figyelembe nem vehető. A törvényszék ítélete A kir. járásbíróságnak ezt az ítéletét folyó hó 7-én bírálta felül a szekszárdi törvényszék, mint fellebbezési bíróság, kimondván azt, hogy . az elsőbiróság helyes jogi álláspontra helyezkedett j akkor, amikor a város közönségé| adódnak olyan feladatok, amelyeket I nem lehet mindig a gazdaságosság I szempontjából megoldani. Az egyes I központok esetenkénti közvetlen közreműködése megkíméli majd a kereskedőt attól, hogy számára gazdasági szempontból előnyt nem jelentő vállalkozást hajtson végre. Végeredményben a rendeletek a l hazafias szellemben dolgozó keres- I kedőtársadalom részére nem ielen- I tenek semmiféle nehézséget és megkötöttséget, mert minden kereskedő megkapja és megtalálja az egyéni adottságainak megfelelő feladatot és működési területet, csupán a felelősség lesz nagyobb, mert a háborúban élő nemzet javaival való gazdálkodásnál háttérbe kell szorulni az önzésnek és az egyéni haszonlesésnek. ítélet a szekszárdi vízvezetéki perben
