Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-06-09 / 40. szám
TOLNANEGYEI ÚJSÁG 1943 junius 9. azonban tűrnünk, sőt szenvednünk kell. Legfőképpen azonban létkérdéseink tekintetében meg kell maradnunk a fegyel« mezeit egység állapotában. Erre kérem vármegyém minden flát, mert ezen múlik sorsunk: itt mindent elveszthetünk, de mindent meg is nyerhetünk 1" Nem tagadjuk, mély benyomást keltettek bennünk dr örffy Imre felsőházi tag szavai. A kitűnő politikus, aki több, mint két évtized óta minden nagyobb fontosságú politikai esemény megvitatásában tekintélyes szerepet játszott, aki annak idején oly eredményesen fáradozott a politikai ellentétek egy- nevezőre hozásán, imponáló felkészültsége és tapasztalatai alapján valóban hivatott arra, hogy mint a vármegye felsőházi törvényhozója, szavát hallassa. Hisszük, hogy szavai komoly hatást váltanak ki vármegyénk hazafiasán érző lakosai között. Növénytermelési felügyelők tanulmányi kirándulása Fűrgeden Baranya, Somogy, Tolna és Zala* vármegyei m. kir. növénytermelési felügyelők tanulmányi kirándulást rendeztek folyó évi május hó 21-én Fürgédre a herceg Montenuovo uradalomba, hogy a helyszínen tanulmányozzák az uradalom növénytermelési és növénynemesitési munkáját. Ugyanott tartották meg ez alkalommal növénytermelési szakértekezletüket is. A tanulmányi kiránduláson részt- vett a főldmivelésügyi minisztérium termelési főosztályának főnöke: vitéz dr Ricsóy Uhlarik Béla miniszteri osztályfőnök, valamint a termelési főosztály vezetője : dr Kristály Aladár miniszteri osztálytanácsos, a m. kir. növényiermelési hivatal részéről : Bagola István m. kir. gazdasági főfelügyelő, a Növénytermelési Hivatal vezetője. Jelen voltak ezenkívül a felsorolt vármegyék gazdasági felügyelőségeinek vezetői, Biró Sándor kerületi gazdasági főfelügyelő, Hidassy Imre a tamási járás főszolgabirája és Rajczy Géza kamarai főtitkár. A tanulmányútra érkező vendégeket Manninger G. Adolf m. kir. gazdasági és Töpler Károly uradalmi főintéző fogadták. Az értekezletre és tanulmányi kirándulásra összejöttek előtt Manninger G. Adolf jószágigazgató bemutatta azt a traktorvontatásra megépített uj talajművelő gépet, amelyet Manninger jószágigazgató tervei szerint szerkesztett a Magyar Állami Gépgyár. Az uj „talajzsilettneka nevezett, hatalmas vasszerkezetre épített gép a gyomtalanítás céljait szolgálja olyan módon, hogy talajfordi- tás nélkül a talaj felszínét vékony rétegben munkálja, gyomtalanitja. Egy 50—55-Ös Hoffher-Schrantz traktor által vontatott 3 hatalmas talajzsilett 24 órai üzemmel 140 kát. holdat tud megmunkálni. Érdekes adatokat sorolt fel Man- ninger G. Adolf jószágigazgató a fordítás nélkül talajművelés rendszere mellett és ismertette ezzel kapcsolatban a Fürgédén felállított talajlaboratórium víztartalom vizsgáltainak eredményeit. Az egyes különböző talajművelések során, a víztartalom tartósítására különösen a kalászos növényeknél, az árpánál, búzánál értek el a talaj szántása nélkül csak tárcsázással és hengere- | zéssel igen jó eredményeket. A pontos számadatokkal és vizsgálatok eredményeivel alátámasztott előadás meggyőzte a jelenlevőket a szántás- nélküli talajművelés hasznáról és ezzel kapcsolatban főként a henger időszerű és szükségszerű használatáról, amely gazdasági eszköz tudatosan és célzatosan használva a legalkalmasabb a talaj gyomtalanítására és a vetés előtti talajtömöritésre. A gépbemutató után a vármegyei növénytermelési felügyelők szakértekezlete vette kezdetét, amelyen Biró Sándor kerületi felügyelő elnökölt. Üdvözölte dr vitéz Ricsóy Uhlarik Béla osztályfőnököt, dr Kristály Aladár miniszteri osztálytanácsost és a tanulmányi kiránduláson résztvevő összes vendégeket. Az egyes vármegyei növénytermelési m. kir. gazdasági felügyelők az előzőkben felsorolt vármegyék növénytermelési helyzetét ismertették. A szakértekezlet után a tanulmányi kirándulás résztvevői kocsikon bejárták a mintaszerűen kezelt uradalmi határt. Megszemlélték az uradalom őszi len és borsó neme- sitési munkálatait, a szelektált és az államilag elismert nemesített borsófajták termelését, a szebbnél szebb búza, kukorica, cukorrépa, árpa és a gyönyörűen fejlődött lucernatáblákat, amelyek tanúbizonyságul szolgáltak arra, hogy az uradalom növénytermelési munkássága minden vonatkozásban példaszerű. Megszemlélték a tanulmányi utón résztvevők a Manninger-féle lóval vontatható rovarfogó gépet és az Állami Gépgyár által szerkesztett kisebb „Kisgazda“ tárcsát, amely gép hivatva van a tárcsa munkáját a kisgazdasági üzemekben is megvalósítani. A nagyon tanulságos körút után ebéden látta vendégül az uradalom a tanulmányúton megjelentek, amelyen számtalan üdvözlés és köszöntés hangzott el, köszöntve herceg Montenuovó Néndort, Manninger G. Adolf jószágigazgatót és az uradalom érdemes tisztikarát Az ebéd folyamán felszólaltak: dr vitéz Ricsóy Uhlarik Béla, dr Kristály Aladár, Biró Sándor, Hidassy Imre és Rajczy Géza. Hiradónap Bátaszéken Junius 3-án a híradó zászlóalj ünnepélyes keretek között, de igazi bajtársias szellemben rendezett hiradónap keretén belül Bátaszéken tartotta meg a póttartalékosok esküjét és a keleti harctéren hősi halált halt bajtársaik hozzátartozóinak kiosztották az érmeket, ünnepélyes szent mise után volt az eskütétel, majd az érmek kiosztása. Résztvett az ünnepségen dr Gurzóy Emil alezredes, aki az egész napra kiterjedő programnak sikerét és komoly bajtársias, szellemét személyes jelenlétével biztosította. Pécsről és a környező helyiségekből is többen felemelő élményben részesülve vettek részt az ünnepségen. A rendezőség gondosságát igazolja, hogy mivel a pécsi gyalogezred honvéd-, zenekara elfoglaltsága miatt csak délelőtt vehetett részt az ünnepségen, ezért délután már a szekszárdi ezred menetzenéje járult hozzá, hogy az alaposan megszervezett ünnepség hiányt ne szenvedjen. A hivatalos rész után 12 órakor térzene, 15 órára tervezett szabadgyakorlat az eső miatt elmaradt, de 16 órakor már a futballmérkőzést a hiradó- zászlóalj és Decs válogatott csapatai megtartották, ahol a szekszárdi ezred menetzenekara térzenét adott, akárcsak 20 órakor a templomtéren. Este pedig 21 órai kezdettel a „Bátaszéki Casinó“ nagytermében a polgári lakosság és az egész tisztikar élén a zászlóaljparancsnokkal jól sikerült műsoros-esten vett részt. Szavalatok, zenei számok és tréfás jelenetek csak elősegítették, hogy a polgári lakosság és honvédség igazi egységben, az idő komolyságát átérezve a legteljesebb megelégedéssel távozhattak a hiradózászlóalj által rendezett hiradónap műsorának zárószámáról. Az egész ünnepség értelmi szerzője Molnár György főhadnagy, rendező pedig Adamov László ht. őrmester, akik meggyőződésből, hivatásszerűen fáradoztak a kedves ünnepség megrendezésén. Á terménybeszolgátatási kötelezettség Mint már jelentettük, a Gazdakönyvek kiadása folyamatban van, melyben előírják a földbirtokok szántó- területének kataszteri tiszta jövedelme utáni terménybeszolgáltatási kötelezettséget, melyet 1948 julius 1-től 1944 junius 30 ig kell teljesíteni. Számos olvasónk kérésére, a terménybeszolgáltatás útját-módját a következőkben röviden összefoglalva ismertetjük : A számításnál a terménybeszolgáltatási rendelet értelmében a 20 kataszteri koronánál nagyobb holdanként jövedelmet 20 koronának, a 3 koronánál kisebb kataszteri jövedelmet 3 koronának kell számítani s minden kataszteri korona után 10 egységet kenyérgabonában, 10 egységet zsiradékban, vagy zsirtakar- mányban és 30 egységet egyéb térM Á V A U T szekszárdi autóbuszüzem menetrendje Érvényes: 1943. évi május hó 17-tŐl. X 600 + + i. 1202. Dunaföldrár—Paks—Szekszárd Dunaföldvár községháza _______ é. + + X 16 *25 7*10 710 1545 i. Paks Erzsébet Szálló _ ______1 é. 6 *45 15*05 15*05 835 900 17*30 é. Szekszárd Szekszárd Szálló____ i. 5 *00 13*15 13’40 X-el jelölt járatok Dunakömlöd községtől a 6-os főútvonalon közlekednek, -f-el járatok Dunaszentgyörgy—Fadd községeken át közlekednek. Összes járatok csak hétköznap közlekednek. 1204. Szekszárd —Tamási - Nagyszokoly. 14-05 i. Szekszárd Szekszárd Szálló é. 9*15 16*20 é. Tamási pályaudvar i. 6 38 17*30 é. Nagyszokoly községháza Összes járatok csak hétköznap közlekednek. i. 545 ményben kell beadni. A kenyérgabonabeszolgáltatás A kenyérgabonából annyi kg búzát, rozsot, vagy kétszerest kell beszolgáltatni, amennyi a Gazdakönyv 7. táblájának 1. sorában elő van írva. A kenyérgabona mázsája 100 egységnek számit. A zsirbeszolgáltatás A Gazdakönyv 7. táblájának II. sorában előirt zsirbeszolgáltatási egységpontokat a következők beszolgál tatásával teljesíthetjük: Olvasztott sertészsír 1 kg 12 egység, sertésháj 1 kg 10 egység, friss sózott szalonna 1 kg 9 egység, tejfel 1 kg 4 egység, napraforgó, vagy tökmágolaj 1 kg 8 egység. Az élő, 6atal zsirsertés kilóját a következő zsiregységpontnak számítják be (a zárójelben levő huspont- számokat pedig vegyes terménybeszolgáltatásba tudják be): 100—110 kg sertésnél 4 (2) egys. 110—120 » 120—130 * 130—140 » 140—150 » 150—160 » 160—170 » 170—180 * 180 kg-on felül 4 15 (1-8 5 4 25 (1-75) 450 (1*70) 4- 75 (1-65) 5*— (1 60) 5 25 (1-55) 5- 50 (1 50) 5*75 (1-45) 5 kg felüli hízott liba 3 50 (1-60) 3 » » > kacsa' 3*— (1-60) A zsirbeszolgáltatási kötelezettséget i azután még a következőkkel lehet 1 teljesíteni: árpa 1 kg 09 egység,
