Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-05-19 / 34. szám
XV. évfolyam. 5. szám. 1943 május 19. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: JOHN SÁNDOR vm. g. e. Igazgató. Szerkesztőig: SZEK6ZÁRD, VÁRMEGYEHÁZ. Telefont 125. Termesszünk kölest a rizs pötlására és a rákbetegségek ellen Irta: Medveczby Károly m. kir. gazdasági főtanácsos Az idei gazdasági esztendő sajnos a szárazság jegyében kezdődött meg. Országos érdek a szárazságot jól tfirő köles termesztését nagyobb arányban"felkarolni, a kimaradt területeket, a kiszáradt viz- fenekeket s a hibás vetéseket vele pótolni és a kettős termesztésnél is korán lekerülő takarmányfélék után junius végéig elvetni. Most májusban van a legjobb vetési ideje, mert a hidegek iránt érzékeny gabona- termény. Nemcsak kenyérpótló de a rizskását helyettesitő kedvelt élelmicikk, a vegyes sertéstöltelékben. De juhhusos kásának, fordított kásának, a gyermekek részére tejbe- kásának különösen kedvelt étel. Sőt a rákgyógyitás és megelőzés terén is nagy magnézium tartalmánál fogva döntő jelentőségű. A párisi lapok szerint a francia orvosi misszió Afrikában rákbetegségtől teljesen mentes vidékeket fedezett fel, nemcsak a néger lakosság, hanem a fehérbőrű muzulmánok között is. Delbet professzor megállapítása szerint a rák oka a magnézium hiánya az emberi szervezetben. Ezeknek a rákmentes népcsoportoknak egyedüli tápláléka az esztendő legnagyobb részében az ott termő köles. Minden 100 gramm kölesben kétharmad gramm magnéziumot talált a vegyvizsgálat. Szerinte a buzakenyér használatának a nagyobb magnézium tartalmú köleslisztből sütött kenyér fogyasztására kell fokozatosan áttérni Európában is. Magyarországi tapasztalatok szerint a régi 3—4 száz éves juhászcsaládokban, akik a kölest a felsorolt ételek alakjában legnagyobb mértékben fogyasztják, nem szokott a rákbetegség előfordulni. A honfoglaló hős magyaroknak is a legkedvesebb étele volt a köleskenyér és kásájából készített ételek, mert leggyorsabban kifejlődik és terem, sátorlakó nomád életmód mellett is. A Duna—Tisza között a török hódoltság idejében nagy- arányban termesztették a piros ká- sakölesl, mint főterményt, erről az itt járt török krónikások külön megemlékeztek. Az elmúlt háborúban Felső- Bácskában májusvégi vetéssel, sőt júniusban korai aratásu rozsok után vetve nyakig érő magasra megnőtt, az orosz foglyok alig tudták learatni. Szeptember első hetében levágva 9—10 mázsát adott holdanként ; az augusztusi nagy esők után meg is dőlt. A szürke magú a legedzettebb és legtöbbet termő, viszont a piros hajú adja a legfinomabb kását és leghamarabb érik. A fehér magú a legkényesebb s inkább madáreleségnek való. A baromfihizlalásnál a köleskása daráját lefölözött tejben megfőzve adagolták a baromfi gyors kihizlalásához és kizsirositásához. Kölessel kevert csalamádétis szoktak termeszteni a ritkásan kelő csa- lamádé kipótlására. Jó termő kölesesztendőkben, amikor a nyári esőzés bő csapadékkal gyakrabban megjön, a békebeli esztendőkben a zab pótlására is használtuk a kölesdarát, mert legjobban tudta pótolni a zabszemeknek ösztönző és serkentő hatását a lovak munkájánál. Nagyobb termését elősegíti holdanként 1 és fél mázsa 40 százalékos kálisó, esetleg szuperfoszfát, amelyek az utána kővetkező őszi gabona, búza vagy rozs tőbbtermését is előmozdítják és a köles talajzsaroló hatását mérsékelik. Vetőgéppel vetve öreg holdanként 20 liter kell belőle okvetlenül megcsávázva, higanyos üszög elleni védekezőszerekkel, akár „Tillantin“, akár „Germizán", akár „Porzól"- féle készítményekkel, mert nagyon hajlik az üszögősödésre és ezer ágú bugáját a porüszög teljesen lerágja pácolás nélkül és a termés egy- harmadát megsemmisíti. A felsorolt magcsávák gyorsabb növekedésre is ösztönzik, különösen a higanyos tartalmúak, mint az „Abavit" uj szer, a „Mezőgazdák Szövetkezetének" forgalmazása. Apró magja miatt le kell hengerezni, homokos helyeken szélfuvás ellen törmelék dudvával begázoltatni, hogy szélverést ne kapjon. Aratásánál vigyázni kell, mihelyt szemei bámulni, vagy szürkülni kezdenek, teljesedő érésben kell levágatni és kellő kiszáradás után a cséplőgépbe hordatni. Asztagbara- kásnál rendkívül vigyázatot igényel, mert könnyen felmelegedik. Zöld félérett szalmája silózásra is alkalmas, megszáritva sima fogásu, jó takarmányt ad, amit az állatok nagyon kedvelnek, polyváját is nagyon szeretik, Száraz években 5—6 mázsa körül, esős nyár után 9—10 mázsa körül mozog a termése. A letakaritásnál, ha a magpörgést megakadályozzuk, beteljesedik a közmondás, hogy „fizet, mint a köles". Gazgasági honvédelmünk sürgős ; feladattá teszi belőle mentői többet I elvetni, üres és felszabaduló területekre, a gyeptörésekre is a legmegfelelőbb ideális termény. Igyekezzék a gazdatársadalom a j kellő vetőmagról s hozzávaló mag- csávákról, szerekről mielőbb gondoskodni és vele minden talpalatnyi kimaradó területet bevetni. A rákbetegség elleni megelőző hatása a mostani felfedezések alapján forradalmat fog jelenteni az emberi | táplálkozásban és ezt az eddig elhanyagolt emberi táplálékot a legelső vonalba fogja állítani. A káli műtrágyák a köles minőségét, izét és magnézium tartalmát, tisztességét nagyban fokozzák. A közellátás kiegyensúlyozására, a közegészség megvédésére, a rizsbehozatal helyettesítésére termesszünk minél több kásakölest a magyar szántóföldeken a győzelem érdekében. A köles pontszáma 90 buzaegység Jurcsek államtitkár tervezetében. Aikcíc — A komaromi tenyészlóvasár és kiállítás junius hó 3—6. Az elsőrendű lótenyésztési és gazdasági érdekre való tekintettel a m. kir. földmivelésügyi miniszter hozzájárult ahoz, hogy a komáromi m. kir. állami méntelep parancsnoksága a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamarával, valamint a Győr, Komárom, Moson és Nyitra- Pozsony vármegyék Gazdasági Egyesületei lótenyésztési szakosztályaival karöltve ezévben is megrendezze a tavaly már oly nagy sikerrel megtartott komáromi tenyészlóvásárt és kiállítást. A kiállítás junius hó3 án reggel nyílik és junius hó 6- án este 8 óráig tart és ipari-kiállitással, valamint az orosz harctéren zsákmányolt különböző orosz fegyverek bemutatásával bővül. A kiállításon a Kisalföld közismerten elsőrangú melegvérű tenyészlóanyaga kerül bemutatásra, illetve díjazásra és eladásra. A kiállítást délelőttönként lótenyésztési és gazdasági szakelőadások, délutánonként pedig díjugratás, gazda* és uradalmi kettes-, négyes- és ötösfogat hajtás, díjlovaglás, tréfás lovasjelenetek teszik változatossá. Ezen kiállítással kapcsolatban a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete junius 6-án kutyakiállitást rendez ugyancsak a méntelepen. — A buzafeleslegnek állatokkal feletetése a mai időkben. A hatóságoknak feljelentettek egy egyént, aki a buzafeleslegét az állataival feletette. A kir. ügyészség vádat emelt ellene és az uzsora- biróság emiatt a 4500—1941. M E. számú rendelet 33. §-a szerinti önálló bűncselekményben mondotta ki bűnösnek. A kir. ítélőtábla az első- bíróság ítéletének a vádlott büntetését kiszabó rendelkezését a kir. ügyész fellebbezése folytán megsemmisítette és a megállapított ki- hágási bűncselekményért pénzbün- ! tetés helyett elzárásbüntetést állapított meg. Indokok: A kir. ítélőtábla az elsőbiróságtól eltérően súlyosító körülménynek vette, hogjr vádlott a buzafeleslegét az állataival olyan időben etette fel, amikor az ország lakosságának liszttel való ellátása csak az idevonatkozó törvényes rendelkezések legpontosabb betartásával biztosítható és a fennálló rendelkezések kijátszása a lisztellátás igazságosságát és zavartalanságát veszélyezteti. — Megszűnt a szekszárdi szőlészeti és borászati felügyelőség. A földmivelésügyi miniszter értesítette a vármegye alispánját, hogy a szekszárdi m. kir. szőlészeti és borászati felügyelőség működését egyelőre ideiglenesen szünetelteti. A felügyelőség hatáskörébe eső területén végzendő teendőket a pécsi m. kir. szőlészeti és borászati felügyelőség fogja ellátni. — Szünetel állategészségügyi vészkerűletek. Vármegyénk törvényhatóságának a területén a ragadós száj- és körömfájás miatt a simontornyai és tamási járás egyes községeire elrendelt vészkerületeket a ragály megszűnése következtében az alispán hatálytalanította. — Elhullott állat bőrének feldolgoztatása. Egy tolnamegyei birtokos elhullott szarvasmarhája bőrének feldolgoztatása ügyében kérdést intézett illetékes helyre, honnan az alábbi választ kapta : Ha az elhullott szarvasmarha bőrét fel akarja dolgoztatni, adja ki bőrcserzésre. Ehhez azonban az Ipari Anyaghivatal Bőripari Osztályának engedélye kell. Kérésére az Anyaghivatal kijelöl egy timárt vagy gyárat, ahol a cserzést elvégzik. A cserzés után újból az Anyaghivatalhoz kell fordulnia a most már kicserzett készletek felszabadítását kérve. A szarvasmarha bőrét, ha nem lépfenében pusztult el, egyformán lehet mind lószerszámbőrnek» mind pedig gépszijnak feldolgoztatni. Az Ipari Anyaghivatal Bőripari Osztályának közlése szerint ugyanis a követendő irányelv az», hogy a feldolgozandó bőr ipari célt szolgáljon. Molnár féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Felelős vezető: Kovács Pál.)
