Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-05-12 / 32. szám

XIV. évfolyam. fieksztrd, 1943 május ÍZ. (Szerda) 32. JZlDL TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkeszti ség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Előfizetési díj: Bgéu évre .... 12 pengő || Félévre ...... 6 pengő Felelós szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden laerdán és ssombalon. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kfildendOk. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy haséhmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum i P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum-200 mm teljedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. jJJtástkeresOknek 60 százalék engedmény. Dr REGŐS ISTVÁN a szekszárdi járás főszolgabírója A m. kir. belügyminiszter dr Re­gös István tb. főszolgabírót, a du- naföldvári szolgabirói kirendelt­ség vezetőjét kinevezte a központi járás főszolgabirájává. — Dr Re­gös István kiváló képességű és kitűnő képzettségű tisztviselője a vármegyének és a dunaföldvári szolgabirói kirendeltség élére is érdemei elismeréséül került. Kivé­teles munkabírására jellemző, hogy pár évvel ezelőtt, mint vármegyei aljegyző hatalmas és igen kom­plikált ügyekből álló hátraléktöme­get a legrövidebb idő alatt, a leg­nagyobb szakszerűséggel intézett el. Dunaföldvári hivatalát úgy a jog­kereső közönség, mint felsőbb ha­tóságai legnagyobb megelégedésére látta el és most, hogy szekszárdi főszolgabiróvá nevezte ki a belügy­miniszter, még nem történt meg utód­jának kijelölése. Bár a dunaföld- váriak örülnek kitüntetésszámba menő előmenetelének, mégis saj­nálják Regősnek körükből való tá­vozását. Dr Regős István az 1906. évi no­vember hó 28-án született Kisvej­kén. Az 1930. évi szeptember hó 24-én avatták jogtudományi dok­torrá, majd ügyvédjelölt lett. A vár­megye főispánja az 1932. évben nevezte ki közigazgatási gyakor­nokká és a hivatalos esküt augusz­tus hó 22-én tette. Kinevezése után a központi járásban, a bátaszéki községházán, újból a központi já­rásban, majd a völgységi járási fő- j szolgabirói hivatalban volt beosztva. I Kitűnő sikerrel kiállotta a gyakor­lati közigazgatási szakvizsga általá­nos részét, majd a belügyi igazgatási ágra képesítő szakvizsgát. Az 1935. évi április 29-én tartott vármegyei közgyűlésen szolgabiróvá választot­ták, majd az 1938. évi január hó 15-től berendeltetett aljegyzőként az alispáni hivatalba. A főispán az 1941. évi január hó 1-től áthelyezte a dunaföldvári járás főszolgabírói hivatalába és a vármegye alispánja ugyanettől a naptól kezdődőn ki­jelölte a dunaföldvári szolgabirói kirendeltség vezetőjéül. Római ka­tolikus, nős, felesége Kovács Er­zsébet Mária dunaföldvári polgári iskolai tanárnő. Vármegyénk 1663-ban Az adóztatás kultúrtényezó Kifizetted már az adódat ? Állító­lag vannak olyan községek vár­megyénkben, ahol a sógorok, roko­nok találkozásukkor efelöl is érdek­lődnek s nemcsak azt tudakolják, mennyi borod termett. Elhihető, mert az adózás soha senkinek sem okozott örömet s mindenkor mélyen elevenbe vágó módon érinti az egyesek magánérdekeit, hisz a nemzeti jövedelemnek tekintélyes — újabban már 30%-nál nagyobb részét — veszi igénybe. Természetes, hogy miután minden ember adóalany, az adózás és az abban felfedezett hibák közbeszéd tárgyát képezik. Érdekes tanulmány jelent meg a Társadalomtudomány legutóbbi számában: Milyen.hibákat lát a társadalom közszolgáltatási rendszerünkben ? címen. E tanulsá­gokból közöljük az alábbi adatokat: Az egyenes adófajok száma 32-re, a más mindenfajta adók, illetékek, járulékok, vámok számával*együtt a közszolgáltatások száma pedig 140-re emelkedett, míg a legújabban megjelent 2100/1943. M. E. számú rendelet egyszerűsítette az adózást. Nagyok a fizetéskészégi egyenetlen­ségek. Az 1940. év végén az 1941-re átvitelezett adóhátralék Sopron vár­megyében 6*52 °/o, Bács- Bodrogban 7*22 °/0, Vasban 13*75 %>, Tolnában 14 92°/o és Baranyában 18*48 °/o. Az ország többi megyéiben minden­hol 25°/o-on felül volt a hátralék. Az országos együttes 31‘8°/o volt. Feltűnőek a nagy fizetési készség egyenetlenségek. Úgy látszik, az adózáshoz nem elég az a kényszer­tudat, hogy az adózónak fizetnie kell, hanem szükséges azt is tudnia, miért kell fizetni, mire megy az adó­garas. Azért írhatjuk, hogy az adóz­tatás kulturtényező s csak örülhe­tünk annak, ha az emberek azt kérdezik egymástól az egészségi állapotuk megtudakolása és a csa­ládtagok hogylétének megérdeklő- dése után „Kifizetted már az adó­dat ?“ Ebből a kimutatásból láthatjuk, hogy vármegyénk lakossága, mely­nek különösen agrikultulturális fej- lődöttsége országszerte oly előnyö­sen ismert, mélyen átérzi és átérti honpolgári kötelességeit és az országos átlagból elég kiemelkedő módon veszi ki részét az állam II. Rákóczi György erdélyi feje­delem Lengyelország elleni fegyve­res akciója — mint ismeretes — szégyenletes kudarccal végződött és nagyralátó tervei felkeltették úgy a császár, mint a szultán féltékeny­ségét. 1. Lipót császár nem volt hajlandó eltűrni az erdélyi fejede­lem túlságosra növekvő hatalmát, de veszedelmes haragra gerjedt el­lene IV. Mohamed szultán nagy­vezére : Köprili Mohamed is. II. Rá­kóczi György ügyeibe mind a csá­szári udvar, mind a török porta beleszólt és a nagyvezér megüzen- tette a császárnak, hogy a szultán nem tűri a bécsiek beavatkozását az erdélyi ügyekbe. Sőt hadikészüíe- teket is tett hogy a sérelmeket megtorolja. A bécsi kormány előbb Beris Fülöp János kamarai taná­csost küldte Konstantinápolyba a szultán haragjának lecsillapítására. De mert ez nem tudott eredményt elérni, a siker érdekében akként határoztak Bécsben, hogy a min­denható temesvári beglerbéghez óriási kísérettel leküldik báró Goess Jánost, a császár volt dániai köve­tét, a tehetséges, ügyes diplomatát. Ezzel a küldöttséggel utazott Of­fendorf Henrik is, aki igen érdekes útleírásban számol be a követség útjáról. A bécsi Heeresarchiv tér­képosztályán van ez a nagy gond­dal készített és térképekkel gazda­gon illusztrált 98 lapos napló, amely pontosan leírja a követség útját Budáról Belgrádba. A követség útvonala Budapest— Érd—Ercsi—Adony—Dunapentele— Dunaföldvár—Paks— Tolna — Ujpa- lánka—Szekszárd—Bátaszék —Du- naszekcső—Mohács—Baranyavár— , Eszék—Vukovár—Tovarnik—Mitro- 1 vica—Zimony—Belgrád volt és on­nan ment a császár követe kísére­tével Temesvárra. Offendorf Henrik képes útleírása igen sok érdekes katonai, földrajzi, kulturális és gazdasági adatot tar­talmaz vármegyénk akkori állapo­taira vonatkozóan is, éppen ezért dr Holub József szekszárdi földink, pécsi egyetemi tanár kiadta ennek az útleírásnak Hermann Egyed ál­tal készített és igen értékes beve­zetéssel, valamint tudományos ma­gyarázatokkal ellátott fordítását a Tolna Vármegye Múltjából cimü tu­dományos sorozatban. Holub professzor nagy szolgála­tot tett ezzel nemcsak a hazai tör­ténelemtudománynak, hanem vár­megyénknek is, mert az 1663. évi Dunaföldvárról, Paksról, Tolnáról, Ujpalánkról, Szekszárdról és Báta- székről ábrákkal magyarázott hite­les leírást és adatokat kapunk. Az igen tanulságos és érdekes, nagy ízléssel kiállított könyv a Du- nántól Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R. T. kitűnő műintéze­tében készült és 12 pengőért kap­ható a főbizományosnál, az Eggen- berger-féle könyvkereskedés tulaj­donosánál Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 2. Dr Szakáts Pál képviselő kitüntetése Előző számunkban már megírtuk, hogy a Kormányzó Úr öfőméltó- sága dr Szakáts Pálnak, a szek­szárdi kerület országgyűlési képvi­selőjének, ny. miniszteri osztály- tanácsosnak a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a kormány­főtanácsosi címet adományozta. Mint értesülünk, képviselőnket ez alka­lomból az ország minden vidékéről elhalmozták szerencsekivánatokkal. Dr Szakáts Pál, aki több mint két évtizeden át kifejtett tiszteletre­méltó hazafias fáradozásai jutalmául kapta ezt a magas kitüntetést, az 1898. évben született, a hunyadmegyei Kőrösbányán. Atyja törvényszéki el­nök volt és ő a szászvárosi gim­náziumban kitüntetéssel érettségizett. Ezután a bécsújhelyi katonai aka­démiára került és az 1917. évben avatták a 82. gyalogezred had­nagyává. Küzdött a román és az olasz harctéren és a piavei offen- zivában mint századparancsnok sú­lyos gázmérgezést kapott. A világ­háború után a székelyhadosztály Egyes szám ára 20 fillér terheiből, mert tudja, hogy az adó­garast az ország és a nemzet anyagi és szellemi jólétének az emelésére torditják és hogy az adófizetésből közvetve minden adózó polgárnak haszna van.

Next

/
Thumbnails
Contents