Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-05-12 / 32. szám
XIV. évfolyam. fieksztrd, 1943 május ÍZ. (Szerda) 32. JZlDL TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkeszti ség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Előfizetési díj: Bgéu évre .... 12 pengő || Félévre ...... 6 pengő Felelós szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden laerdán és ssombalon. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kfildendOk. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy haséhmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum i P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum-200 mm teljedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. jJJtástkeresOknek 60 százalék engedmény. Dr REGŐS ISTVÁN a szekszárdi járás főszolgabírója A m. kir. belügyminiszter dr Regös István tb. főszolgabírót, a du- naföldvári szolgabirói kirendeltség vezetőjét kinevezte a központi járás főszolgabirájává. — Dr Regös István kiváló képességű és kitűnő képzettségű tisztviselője a vármegyének és a dunaföldvári szolgabirói kirendeltség élére is érdemei elismeréséül került. Kivételes munkabírására jellemző, hogy pár évvel ezelőtt, mint vármegyei aljegyző hatalmas és igen komplikált ügyekből álló hátraléktömeget a legrövidebb idő alatt, a legnagyobb szakszerűséggel intézett el. Dunaföldvári hivatalát úgy a jogkereső közönség, mint felsőbb hatóságai legnagyobb megelégedésére látta el és most, hogy szekszárdi főszolgabiróvá nevezte ki a belügyminiszter, még nem történt meg utódjának kijelölése. Bár a dunaföld- váriak örülnek kitüntetésszámba menő előmenetelének, mégis sajnálják Regősnek körükből való távozását. Dr Regős István az 1906. évi november hó 28-án született Kisvejkén. Az 1930. évi szeptember hó 24-én avatták jogtudományi doktorrá, majd ügyvédjelölt lett. A vármegye főispánja az 1932. évben nevezte ki közigazgatási gyakornokká és a hivatalos esküt augusztus hó 22-én tette. Kinevezése után a központi járásban, a bátaszéki községházán, újból a központi járásban, majd a völgységi járási fő- j szolgabirói hivatalban volt beosztva. I Kitűnő sikerrel kiállotta a gyakorlati közigazgatási szakvizsga általános részét, majd a belügyi igazgatási ágra képesítő szakvizsgát. Az 1935. évi április 29-én tartott vármegyei közgyűlésen szolgabiróvá választották, majd az 1938. évi január hó 15-től berendeltetett aljegyzőként az alispáni hivatalba. A főispán az 1941. évi január hó 1-től áthelyezte a dunaföldvári járás főszolgabírói hivatalába és a vármegye alispánja ugyanettől a naptól kezdődőn kijelölte a dunaföldvári szolgabirói kirendeltség vezetőjéül. Római katolikus, nős, felesége Kovács Erzsébet Mária dunaföldvári polgári iskolai tanárnő. Vármegyénk 1663-ban Az adóztatás kultúrtényezó Kifizetted már az adódat ? Állítólag vannak olyan községek vármegyénkben, ahol a sógorok, rokonok találkozásukkor efelöl is érdeklődnek s nemcsak azt tudakolják, mennyi borod termett. Elhihető, mert az adózás soha senkinek sem okozott örömet s mindenkor mélyen elevenbe vágó módon érinti az egyesek magánérdekeit, hisz a nemzeti jövedelemnek tekintélyes — újabban már 30%-nál nagyobb részét — veszi igénybe. Természetes, hogy miután minden ember adóalany, az adózás és az abban felfedezett hibák közbeszéd tárgyát képezik. Érdekes tanulmány jelent meg a Társadalomtudomány legutóbbi számában: Milyen.hibákat lát a társadalom közszolgáltatási rendszerünkben ? címen. E tanulságokból közöljük az alábbi adatokat: Az egyenes adófajok száma 32-re, a más mindenfajta adók, illetékek, járulékok, vámok számával*együtt a közszolgáltatások száma pedig 140-re emelkedett, míg a legújabban megjelent 2100/1943. M. E. számú rendelet egyszerűsítette az adózást. Nagyok a fizetéskészégi egyenetlenségek. Az 1940. év végén az 1941-re átvitelezett adóhátralék Sopron vármegyében 6*52 °/o, Bács- Bodrogban 7*22 °/0, Vasban 13*75 %>, Tolnában 14 92°/o és Baranyában 18*48 °/o. Az ország többi megyéiben mindenhol 25°/o-on felül volt a hátralék. Az országos együttes 31‘8°/o volt. Feltűnőek a nagy fizetési készség egyenetlenségek. Úgy látszik, az adózáshoz nem elég az a kényszertudat, hogy az adózónak fizetnie kell, hanem szükséges azt is tudnia, miért kell fizetni, mire megy az adógaras. Azért írhatjuk, hogy az adóztatás kulturtényező s csak örülhetünk annak, ha az emberek azt kérdezik egymástól az egészségi állapotuk megtudakolása és a családtagok hogylétének megérdeklő- dése után „Kifizetted már az adódat ?“ Ebből a kimutatásból láthatjuk, hogy vármegyénk lakossága, melynek különösen agrikultulturális fej- lődöttsége országszerte oly előnyösen ismert, mélyen átérzi és átérti honpolgári kötelességeit és az országos átlagból elég kiemelkedő módon veszi ki részét az állam II. Rákóczi György erdélyi fejedelem Lengyelország elleni fegyveres akciója — mint ismeretes — szégyenletes kudarccal végződött és nagyralátó tervei felkeltették úgy a császár, mint a szultán féltékenységét. 1. Lipót császár nem volt hajlandó eltűrni az erdélyi fejedelem túlságosra növekvő hatalmát, de veszedelmes haragra gerjedt ellene IV. Mohamed szultán nagyvezére : Köprili Mohamed is. II. Rákóczi György ügyeibe mind a császári udvar, mind a török porta beleszólt és a nagyvezér megüzen- tette a császárnak, hogy a szultán nem tűri a bécsiek beavatkozását az erdélyi ügyekbe. Sőt hadikészüíe- teket is tett hogy a sérelmeket megtorolja. A bécsi kormány előbb Beris Fülöp János kamarai tanácsost küldte Konstantinápolyba a szultán haragjának lecsillapítására. De mert ez nem tudott eredményt elérni, a siker érdekében akként határoztak Bécsben, hogy a mindenható temesvári beglerbéghez óriási kísérettel leküldik báró Goess Jánost, a császár volt dániai követét, a tehetséges, ügyes diplomatát. Ezzel a küldöttséggel utazott Offendorf Henrik is, aki igen érdekes útleírásban számol be a követség útjáról. A bécsi Heeresarchiv térképosztályán van ez a nagy gonddal készített és térképekkel gazdagon illusztrált 98 lapos napló, amely pontosan leírja a követség útját Budáról Belgrádba. A követség útvonala Budapest— Érd—Ercsi—Adony—Dunapentele— Dunaföldvár—Paks— Tolna — Ujpa- lánka—Szekszárd—Bátaszék —Du- naszekcső—Mohács—Baranyavár— , Eszék—Vukovár—Tovarnik—Mitro- 1 vica—Zimony—Belgrád volt és onnan ment a császár követe kíséretével Temesvárra. Offendorf Henrik képes útleírása igen sok érdekes katonai, földrajzi, kulturális és gazdasági adatot tartalmaz vármegyénk akkori állapotaira vonatkozóan is, éppen ezért dr Holub József szekszárdi földink, pécsi egyetemi tanár kiadta ennek az útleírásnak Hermann Egyed által készített és igen értékes bevezetéssel, valamint tudományos magyarázatokkal ellátott fordítását a Tolna Vármegye Múltjából cimü tudományos sorozatban. Holub professzor nagy szolgálatot tett ezzel nemcsak a hazai történelemtudománynak, hanem vármegyénknek is, mert az 1663. évi Dunaföldvárról, Paksról, Tolnáról, Ujpalánkról, Szekszárdról és Báta- székről ábrákkal magyarázott hiteles leírást és adatokat kapunk. Az igen tanulságos és érdekes, nagy ízléssel kiállított könyv a Du- nántól Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R. T. kitűnő műintézetében készült és 12 pengőért kapható a főbizományosnál, az Eggen- berger-féle könyvkereskedés tulajdonosánál Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 2. Dr Szakáts Pál képviselő kitüntetése Előző számunkban már megírtuk, hogy a Kormányzó Úr öfőméltó- sága dr Szakáts Pálnak, a szekszárdi kerület országgyűlési képviselőjének, ny. miniszteri osztály- tanácsosnak a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a kormányfőtanácsosi címet adományozta. Mint értesülünk, képviselőnket ez alkalomból az ország minden vidékéről elhalmozták szerencsekivánatokkal. Dr Szakáts Pál, aki több mint két évtizeden át kifejtett tiszteletreméltó hazafias fáradozásai jutalmául kapta ezt a magas kitüntetést, az 1898. évben született, a hunyadmegyei Kőrösbányán. Atyja törvényszéki elnök volt és ő a szászvárosi gimnáziumban kitüntetéssel érettségizett. Ezután a bécsújhelyi katonai akadémiára került és az 1917. évben avatták a 82. gyalogezred hadnagyává. Küzdött a román és az olasz harctéren és a piavei offen- zivában mint századparancsnok súlyos gázmérgezést kapott. A világháború után a székelyhadosztály Egyes szám ára 20 fillér terheiből, mert tudja, hogy az adógarast az ország és a nemzet anyagi és szellemi jólétének az emelésére torditják és hogy az adófizetésből közvetve minden adózó polgárnak haszna van.
