Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-04-24 / 28. szám
¥ > XXV. Évfolyam. Szctszard. 1943 Április 24. (Szöullal) 28. szflm. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG BENKÉNT kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—86 *|í» érre Előfizetési dij: 12 pengA || Félévre ............................. pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lep megjelenik minden eeerdán ée scombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez' küldendők. Hirdetések éreti Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasóbmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 1 P, Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 6 pengő. Ailástkeresőknek 60 százalék engedmény. A ttúbraus húsvéti ötöm íratása Jcta: Kovács Pál mtoiánll káplán Husvét Krisztus Urunk feltámadd sának, győzelmének, diadalának ün nepe. Azért ma öröm csillog a szeműnkben, boldogság ujjong a szivünkben : Alleluja, örvendezzünk, Krisztus Jézus feltámadt 1 Feltámadt az a Krisztus, aki több mint 1900 éve a szégyen és gyötrelem fáján fajától megtagadóban, nemzetétől kivetetten, emberileg meg semmisülten meghalt. Feltámadt az, akinek fáiadságos munkája, alkotása látszólag romokban hevert Két ókori hatalom, a nacionalista zsidóság és a római császárok vasökle fogott kezet keresztje alatt. Izgató, rajongó, néplázitó volt a neve, veszedelmes népvezér, akit a közérdek és a köz* biztonság nevében el kellett tenni a láb alól, pedig a valóságban élete, jelleme a legtisztább, legszeplőtelenebb volt Életcélja a bűnös emberi* ség megváltása, üdvözitése. Cselekedetei : a gyengék istápolása, betegek gyógyitgatása, szegények segitése, bűnösöknek Istenhez való vezérlése volt. Tanítása a legboldogitóbb tanítás, ami valaha a földön elhangzott: az igazság, jóság, békesség, életszentség evangéliuma. Boldognak hirdette a lelkiszegénységet, tisztaszivüeket, szelídeket, az igazságért üldözötteket. Nekik ígérte a mennyek országát és a. földön a lelki békét. Igazságának tudatában hittel hirdette, hogy Isten előtt minden ember egyforma és egymás között testvér s hogy a szeretet a törvény teljessége és az áldozat az egyetlen építő erő a világ ban és boldogság lényege. Egész életében az Isten jogaiért, az igazság győzelméért, a társadalmi rend és béke javaiért harcolt. Ezért ment a halálba is. Programmja volt: adjátok meg Istennek, ami Istené és a csá ■zárnak, ami a császáré és hogy méltó a munkás az ő bérére. Ezért kíméletlenül elitélte az alacsony önzést, a farizeusi kétszínűséget, a számitó ravaszságot, az emberi kicsi nyeskedést. De éppen ezért el is kellett buknia, mint ahogy Előtte is és Utána is egyidőre el kell bukni látszólag a világ minden nemesen gondolkodó és érző emberének. Nem kellett Krisztus t korabeli zsidóságnak, mert nyers anyagiasságba és aljas hipokrizisbe merült lélekkel nem tudták megérteni az Evangélium szellemét. Gúnyba öltöztették, tövissel koronázták, keresztre feszítették és ekkor azt gondolták, hogy örökké leszámoltak vele. De micsoda kínos csalódást kellett megérniök. Kaján örömük csak három napig tartott. Krisztus, a meggyalázott Igazság önerejéből feltámadt, kilépett sírjából és elindult világhódító útjára s azóta is ott él és hat min denütt és alakítja mindazok lelkét és világnézetét, akik jóakaratuak és becsületes szándékuak. Azóta, hogy Krisztus legyőzte a halált, minden hivő keresztény bizalommal néz a legborzasztóbb emberi sors, a halál szemébe, mert a halálban nem el múlást, az enyészetet, hanem az uj élet hajnalhasadását látja. Mióta Krisztus feltámadott, azóta a hivők szemében a halál elvesztette rettenetességét s a boldog örökélet diadalkapujává magasztosult. Azóta a kereszt nemcsak templomaink tornyán, nemcsak otthonaink, iskoláink falán, vitéz hőseink mellén ragyog, hanem ott vigyáz sírjainkon szendergő ál maink felett, mint az örökéletnek és az enyészeten való győzelemnek szimbóluma. A gyilkos zsidóságnak nem sikerült Krisztust és a krisztusi világnézetet végleg kiirtani a világból. De ez a munka nem sikerült azóta másoknak sem, bármekkora erővel, bármekkora gyűlölettel és bármilyen eszközökkel kísérelték is meg és nem is fog sikerülni soha. E tudat miatt járja át minden husvétkor édes öröm és biztató reménység minden keresztény ember szivét. Hit és reménység járja át még ma is, jóllehet azt látjuk, hogy a mai élet nálunk is, másutt is sok vonatkozásban megtagadta Krisztust és tanítását. Hit és bizalom él a lelkűnkben Krisztus diadalában ma is, habár fájó szívvel azt tapasztaljuk, hogy egész államok égnek a krisztus- gyűlölet lázában és hisztérikus erőfeszítéseket tesznek, hogy Krisztust a keresztény világnézetet, intézményeket, kultúrát, évezredes hagyományokat kitöröljenek a világból. Jól tudjuk, hisz fájdalmasan érezzük, hogy milyen kíméletlen az a harc s Egyes szám milyen véresen borzalmas az a háború, amelyet a bolsevizmus s vele együtt a korhadt kapitalista államok vívnak hazánk és az európai kereszténység ellen. De tudjuk azt is s erre kétezer esztendő történelme tanított meg, hogy az a nép, amelyik Krisztust megtagadta, önmagát tagadta meg, amelyik nemzet Krisztus sírját ássa, az a saját sírját ássa s amelyik állam Krisztust temeti, az vele temeti saját rendjét, békéjét és nemzeti jövőjét is. íme, ez a húsvéti hit, szent re ménykedés, ez az éde9 bizakodás ott él az idei háborús husvétkor is lelkűnkben. És mégis minden hitünk és bizakodásunk ellenére is türelmetlenül várjuk, hogy mikor érkezik el hozzánk a magyar feltámadás, a | magyar husvét, a magyar győzelem boldog pillanata. — A megdicsőült Krisztus kegyes arca mikor fordul végleg felénk ? Mikor tanít meg min den csüggedő magyart arra, hogy az igazságnak előbb utóbb győzni, diadalmaskodni kell. Vájjon kiégeti, felperzseli e az idei husvét vallásos szent hite a gyávák és kételkedők, a meg alkuvók és kétségbeesettek lelkében a kétely dudváit és megtermékenyíti, szárbaszökkenti-e a bizakodást és a feltétlen győzelem szent hitét ? Az idei husvétkor sok kétség gyötör és igen sok kérdés nyugtalanít. Mikor érkezik el a szenvedő szent istváni magyarság számára a várva várt béke? Mikor szakad vége annak a sok sirásnak, amelyet kórus ban zokognak a magyar anyák és ártatlan gyermekek? Mikor érkezik el a jobb kor, mely után forró imádság epedez százezrek ajakán ? Csupa gyötrő kérdés Pedig egy ideig még nagypéntek gyásza és nagyszombat szomorúsága komorlik a magyar lelkekben. Egyideig még tépő gond, sok küzdés, végetnemérő áldozat a a magyar élet. Egyideig még gol- gotás az ut, amelyen a magyar nem zetnek járnia kell. De nem is ez a fontos. A lényeg és a főkérdés az, hogy gyakoroljuk-e legalább ezekben a nehéz időkben egymással szemben at; evangéliumi parancsokat. Ott áll-e a segítő szándék minden honvéd- | család küszöbén, száll-e vigasztaló ára 50 fillér szó minden csüggedő és kétségbeesett felé, megosztjuk-e a szükölkö dőkkel azt, amit az Isten irgalmas sága nekünk ajándékozott ? Megtelik-e ma a feltámadás csodájával annyira a lelkünk, hogy karjainkat ölelésre tárva őszintén azt kiáltjuk minden nélkülöző, bajbajutott em bertársunk felé: Testvérek, mi valamennyien egyek vagyunk abban a hitben, amely az Isten felé és a végső győzelmünk felé fordul. Egyek vagyunk abban az akarásban amely közösen akarja és el is tudja viselni a mai magyar élet súlyos terheit. Testvérek, mi nem akarunk kivételt, különb bánásmódot, előnyöket, mert az a szent meggyőződésünk, hogy a vagyonnak, a hatalomnak és a gőgnek ma porba kell omolni és minden önzést szigorúan félretéve szolgálni kell az egyetemes magyarság érdekét. A ma élő magyarság szentistváni államtörtéoelmének legsúlyosabb idejét vészeli át. — Ezek az idők az evangéliumi parancsok százszázalékos teljesítését követelik a szegénytől, gazdagtól egyaránt. A feltámadás csodája annak idején is csak az igazak számára volt boldogító üzenet. Csak az apostoloknak, Pétereknek, Jánosoknak, Magdolnáknak, emmau- szi tanítványoknak volt Öröm és boldogság. De ijesztő fenyegetés, dermesztő megalázás és megsemmisítő vereség a Kaifások, Heródesek, Pilátusok, gőgös farizeusok és az istengyilkos csőcselék számára. A mai nehéz, háborús időben sem biztatja Krisztus a bűnökben és önzésükben megátalkodottakat. Ma sem küld biz tatást és friss reményt azok számára, akik a maguk- vagyoni és hatalmi pozíciójuk sáncai mögé vonulva cinikus mosollyal várják, hogy elvonuljon a háborús vihar és hogy a vérző, szenvedő szegények, hősi honvédek és gyászbaborult magyar anyák, hitvesek és hadiárvák élén haladó Krisztus nekik is újra megváltsa a világot. Nem. A husvét nem a gyáva önzők, a cinikus szkeptikusok, kishi- tüek, hitetlenek ünnepe. Nem a pesz- szimistáké, sötétenldtóké, tamdsko- dóké. A husvét az önzetlen, az áldozatos hivő lelkek ünnepe. m
