Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-04-17 / 26. szám
2 kiképzésén mindazok a 14 életévü két betöltött, de 70 életévüket még el nem ért férfiak és nők kötelesek résztvenni, akik abban a házban, vagy házcsoportban laknak és nem mentesek a személyes légvédelmi szol gálát alól. Ezenkívül nem kell a teljes kiképzésen résztvenniök azokmk a személyeknek sem, akiknek a ház légoltalmi őrségparancsnok képesité sével egyenértékű, vagy ennél maga sabb légoltalmi képzettségük van. Mivel a mentesített személyek egy- része riadó esetén beosztható az őrségbe, másik részük, a személyes légvédelmi szolgálatától mentes személyek pedig szükség esetén a kár- elhárítás munkájára szintén igénybe- vehetők, az említett személyek számára a légoltalmi őrségparancsnok évenként egy egy tájékoztató oktatást köteles tartani a többi lakók kikép • zésétől függetlenül. Ez a tájékoztató kiképzés arra terjedjen ki, hogy annak alapján a többi lakók kiképzésén részt nem vett személyek is tisztában legyenek a ház légoltalmi felszerelésének mennyiségével és a ház egyéb légoltalmi adottságával, a pad lástér beosztásával és az óvóhely elhelyezésével. A lakók oktatását a honvédelmi miniszter idevonatkozó rendeletéhez csatolt tanrend és óravázlat szerint az abban megállapított tananyagnak megfelelően kell végrehajtani — Az egységes tanmenet használata köte lező. A kiképzés tananyagának elméleti részét az a kis könyvecske* foglalja magában, amelyat a ház és házcsoport légoltalmi őrségparancs nokok kapnak a Légoltalmi Liga | tanfolyamán. A kiképzés lefolytatásával kapcso latosan a leglényegesebb körülményre hívjuk fel még a figyelmet; a ki képzés legyen gyakorlatias Abban minél kevesebb az elméleti előadás és minél több a légoltalmi felszere lések és eszközök használatának gya korlata Nem úgy kell tehát az őr ségparancsnoknak és helyettesének a kiképzést megtartani, hogy jól-rosz szül felolvassák az előbb említett könyvecskében foglaltakat, mert ez kizárólag elméleti oktatás Rövid néhány szóval szaladjunk végig a lakók alapkiképzésének tananyagán, az első két óra talán elméletinek látszik, mert itt kell néhány szóval megemlékeznünk a légitámadásokról és a légitámadások eszközeinek hatásáról, valamint a légoltalom feladatairól. Erről egészen röviden beszéljünk és lényegében arra térjünk ki, hogy mi a repülőbombák hatása és hogyan védekezhetünk ez ellen. A padlások lomtalanitasának, a riasztószolgálatnak, az elsötétítésnek és az óvó helynek oktatásával kapcsolatban már letérhetünk az elmélet területéről és mindent mutassunk be a valóságban. Menjünk végig a padlásokon, mutas sunk rá a hibákra a lomtalanítás körül; az elsötétítést szintén gyakor lati példákkal világítsuk meg — ez a mai időkben különösen könnyű — az óvóhelyet szintén járjuk be a lakókkal A második óra keretében a légoltalmi őrségről, annak felszereléséről és a lakók légoltalmi tennivalóiról kell szólni Ha ennek keretében is a felszerelési tárgyakat egyenként bemutatjuk, azok használatát ismer tétjük, szintén gyakorlati oktatást tudunk adni, ami az egész önvé delmi kiképzésnek alapkövetelménye. A következő négy óra, valamint a negyedévenként tartandó egy egy órás utánképzés már teljesen gyakorlatokból áll Itt kell bemutatni a tűzoltás ' és az elsősegélynyújtás tényleges végrehajtását és ezt mindaddig gyakoroltatni egyenként a lakókkal, mig r TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1943 április 17. csak azt teljes mértékben el nem sajátították. A tűzoltás keretében a vödörrel, kézifecskendővel való oltás, a szikracsapó használata, a létrán ; való mászás, mind olyan gyakorlati j mozzanatok, amelyeket elméleti ok I tatással elsajátítani nem lehet, ezért kell azokat a lakókkal gyakoroltatni. : Ha igy tartjuk meg a kiképzést, látni r fogjuk, hogy a hosszúnak gondolt j órák milyen gyorsan elrepülnek és ez a lakók részére is olyan élményt ! fog jelenteni, amin szívesen vesznek I részt máskor is Az önvédelmi kiképzés végrehaj j tásánál tehát a fő cél a gyakorlati • kiképzés, hogy annak révén a ház lakói a legegyszerűbb tűzoltási és ! I elsősegélynyujiási ismereteket, valamint a ház légoltalmával kapcsolatos egyéb tudnivalókat úgy sajátítsák el hogy légitámadás idején kivétel nélkül minden egyes ház és házcsoport eredményesen tudjon szembeszállni a két leggyakrabban fel lépő káresettel, a gyujtóbombák nyomán keletkezett tüzekkel és a sebe sülésekkel. Ha ezt a gondolatot tart juk szem előtt, akkor a magyar lég oltalom is ki fogja érdemelni azt a bírálatot, amit a légitámadásokkal sújtott városok és községek lakossága külföldön kiérdemelt: a magyar lakóházak és házcsoportok légoltalmi őrségei pedig valóban nemzetvédelmi munkát fognak teljesíteni. Közigazgatási Bizottság Tolna vármegye Közigazgatási Bizottsága folyó hó 13-án, kedden tar- 1 tóttá áprilisi rendes ülését vitéz Madi | Kovács Imre főispán elnöklésével. Az ülésen a vármegyei és a hivatalfőnök szakelőadókon kívül megjelentek: dr Berndth Béla, Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, dr Gőzsy Tibor, báró Jeszenszky József,[AÍ/cM/ ! Mihály, Schneider Gábor, Tóth La- j jós, Tolnay-Knefély Ödön és dr Vértesy László választott bizottsági | tagok. Napirend előtt dr Berndth Béla a közegészségügy aggályos jelenségeivel szemben teendő intézkedésekről kért felvilágosítást. Erre vonatkozóan Szongott Edvin alispán, dr Johan államtitkárral tőrtént'meg- beszélései értelmében megnyugtató módon tájékoztatta a bizottságot. Az alispán válaszából ugyanis meggyőződött a Bizottság, hogy minden intézkedés megtörtént a vármegye egészségügyének megóvására és hogy az intézkedések eredményeseknek is bizonyultak. Báró Jeszenszky József az utépi- sekhez szükséges alapkövek hiányát tette szóvá és intézkedést kért arra nézve, hogy az árkormánybiztosság mielőbb teremtsen rendet ebben a nagyfontosságu és halasztást nem tűrő kérdésben. Szongott Edvin alispán ismertette ezután az erre vonatkozó és kedvezően haladó miniszteriális tárgyalásokat, valamint azt, hogy Baranya vármegye alispánja a saját kőbányájából hajlandó alapkövet adni az itteni útépítésekhez, ha Tolna vármegye kőfejtő munkásokat bocsájtana rendelkezésére. A Bizottság örömmel vette tudomásul az alispán felvilágosításait, mert remélhető, hogy vármegyénk közlekedésügye fejlesztésének a felszólalásban sérelmezett akadálya hamarosan megszüntethető lesz. Báró Fiáth Tibor, Tolnay Knefély Ödön, Döry Frigyes és dr Berndth Béla a közellátás céljaira rendelkezésre bocsájtandó vágóállatok beszolgáltatásának módját a kontingens kivetését és a gazdasági cselédség kenyérellátását tette szóvá, mig báró Jeszenszky József olyan kormányintézkedést kívánt, hogy addig, amíg a beszolgáltatási akciót le nem bonyolították,. ne lehessen állatvásárokat tartani, mert ott csak irreálisan felhajtják az árakat és fokozzák a drágaságot. A kérdések mindegyikére Szongott Edvin alispán adta meg a felvilágosításokat. A szakelőadók jelentésének meg- I nyugtató tudomásul vétele után az | albizottságok tartották üléseiket. Melmet kapott a halálra ítélt Betörő cigány Góman Mihály 28 éves naki és Kolompár József 18 éves beljei cigányok február hó 28-án éjjel Klemm János izményi lakos házába betörtek úgy, hogy az ablakot besározták, arra papirt tettek, benyomták és bemásztak a lakásba, ahonnan elloptak .négyezerötszáz pengő értékű ruhaneműt. A gazda a mo- toszkálásra felébredt, a cigányok elmenekültek és a ruha egy részét szétszórva az udvaron és a mezőn hagyták, a többit pedig magukkal vitték és Pécsett értékesítették. A nagymányoki csendőrőrs tizenhétnapi fáradságos nyomozás után Bezdánban elfogta őket és náluk megtalálta a bűnjeleket is. A szekszárdi királyi ügyészség, mint már megírtuk, március hó 23-án az elsötétítés ideje alatt elkövetett lopás büntette miatt a rögtönitélő biróság elé állította őket. A törvényszék rögtönitélő tanácsa a teljes beismerésben volt és büntetlen előéletű Góman Mihályt halálra, a húsz évet be nem töltött Kolompár I Józsefet pedig 12 évi fegyházra ítélte. Az Ítélet indokolása kimondotta, hogy Góman Györgyre a törvény értelmében mást, mint halálos ítéletet nem lehetett kiszabni. Góman Mihály kegyelemért folyamodott a Kormányzóhoz, majd a biróság kegyelmi tanáccsá alakult át és ítéletét felterjesztette az államfőhöz. E hó 13-án érkezett vissza a szekszárdi kir. törvényszékhez a Kormányzó döntése, amelyet aznap délelőtt hirdetett ki a rögtönitélő biróság Góman előtt, aki hálálkodva vette tudomásásul, hogy őfőméltósága helyt adott a védője utján előterjesztett folyamodásának és a halálbüntetést kegyelemből tizenötévi fegyházra változtatta át Szelcszárdon Mészáros Lázár-utca 4. szám alatt bútorüzletet nyitottam hálók, ebédlók, konyhabútorok nagy választékban. MÁRKUS JÓZSEF mfibutorasztalos. TíiieU Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi R nagyheti és húsvéti istentiszteletek sorrendje A szekszárdi belvárosi róm. katolikus plébániatemplomban: Virágvasárnap 10 órakor lesz a barkaszentelés,utána körmenet, majd nagymise, alatta passió. Szerdán, csütörtökön és pénteken délután 3 órakor Jeremiás siralmai. Nagycsütörtökön reggel 8 órakor ünnepi mise, utána oltárfosztás. Nagypénteken 9 órakor lesz az úgynevezett csonka mise, utána szentbeszéd. Nagypénteken a délután 3 órakor kezdődő Jeremiádok után körmenet indul a Remete-kápolnához, ahol szentbeszéd lesz és keresztüli ájtatosság. Kedvezőtlen idő esetén ezt a templomban tartják. Nagyszombaton reggel 7 órakor tűz- és vizszentelés, utána szentmise. Nagyszombaton este 7 órakor feltámadás. Husvétvasárnap a 7 órai szentmise után husszentelés a templomban. A szentmisék és szentbeszédek sorrendje husvétvasárnap és húsvéthétfőn ugyanaz, mint vasárnapokon. A református templomban: Nagypénteken 10 órakor isten- tisztelet, szentbeszéd, délután 3 órakor istentisztelet. Husvét első napnapján 10 órakor istentisztelet, szentbeszéd, urvacsoraosztás, d. u. 3 órakor istentisztelet. Husvét másnapján 10 órakor istentisztelet, szentbeszéd, urvacsoraosztás, d. u. 3 órakor istentisztelet. Áz ág. evangélikus templomban: Nagyszerdán este 6 órakor isten- tisztelet. Nagycsütörtökön este 6 órakor istentisztelet, utána urvacsoraosztás. Nagypénteken 11 órakor istentisztelet, utána urvacsoraünnep, délután 3 órakor délutáni áhitat. Husvétvasárnap 11 órakor istentisztelet, urvacsoraosztás, délután 3 órakor délutáni áhítat Húsvéthétfőn 11 órakor istentisztelet. Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1943 április hó 8—14-ig. Hőmérséklet maximum: 21*0 C° április 14-én, minimnm: 1*6 C° április 9-én. Csapadék eső 1*3 mm április 8>án.
