Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-01-16 / 3. szám

2 TOLNAMEGYEI ÜJSÁG 1943 január 16, volt az elemi iskolát 8 napra be­záratni ; — a hastífusz a vármegye több községében kisebb j számban vagy csakiíszórványosan, — a dif- térla néhány községben szintén csak szórványosan, — a kanyaró pedig Országos értekezletet tartanak a hidegvérű lótenyésztők Régóta vajúdik a magyar hideg­vérű lótenyésztés ügye és félni lehet tőle, hogy hidegvérű lóexportunk veszélybe kerül. Ezért látták szük­ségesnek a hidegvérű lótenyésztő gazdák, hogy a kormányzattal kö­zös megállapodással rögzítsék le az országban tenyésztendő hidegvérű ló tipusát és a tenyésztés irányát. A Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara az Alsódunántuli Mezőgaz­dasági Kamarával, valamint a Ba­ranya-, Somogy-, Sopron-, Tolna-, Vas- és Zalavármegyék Lótenyész­tési Szervezetekkel karöltve Szom­bathelyen január 29-én délután 2 órakor, a Vármegyeháza nagyter­mében vitéz Pettkó-Szandi net Tibor ezredes, a főldmivelésügyi minisz­térium lótenyésztési főosztálya ve­zetőjének elnökletével hidegvérű ló- tenyésztési értekezletet tart. Az ér­tekezleten az ország legkiválóbb hidegvérű lótenyésztői fogják is­mertetni a hidegvérű ló tenyészté­sének jelenlegi helyzetét, a kívána­tos jövőt, a ménbeszerzés, törzs­könyvelés, csikólegelők, stb. hely­zetét. Ez az értekezlet lesz hivatva a hidegvérű ló tenyésztésének alap­jait a jövőre nézve lerakni. Az ér­tekezleten a hidegvérű ló tenyész­tése iránt érdeklődő minden gaz­dát szívesen lát a Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamára Elnöksége. Tenselic község harcoló honvédeinkért és hozzátartozóikért Megható és mindenhová eljutó, gondoskodó szeretettel gondolt Ten- gelic község közössége hős honvé- deinkre és hozzátartozóikra a kará­csonyi ünnepek alkalmával. A község minden társadalmi osztálya és egyesületei közös összefogással, a helyi népművelési bizottság, levente egyesület, bajtársiszolgálat irányí­tásával a Magyar Vöröskereszt és a honvédhozzátartozók karácsonya ja­vára igen jól sikerült estéket és előadásokat rendezett. December 20-án a népművelés keretében a bajtársiszolgálat mun­kásai tartottak műsoros estét, melyen Cseh Benő ref. lelkész a „Belső- frontról* tartott igen értékes elő­adást. Utána a helybeli állami elemi iskola kis bajtársai kedves szinelő* adásokkal, majd Kitlinger József plébános «Karácsonyi gondolatok* qimen tartott telkekhez szóló be­széde után a nagyobb ifjúság «Győzelmek útja* cimü színdarab­jával gyönyörködtette a több mint négyszáz főnyi hallgatóságot. A jói sikerült és tetszéssel fogadott szín­darabok betanítása és rendezése Veöreős Lujza áll. tanítónő lelkes munkásságának az eredménye. Az est jövedelmét: 349 pengőt a hon­védhozzátartozók karácsonyára for­dították. A harcoló honvédek hozzátarto­zóinak karácsonyára gyűjtés volt a leventék, a ieventeleányok és a bajtársiszolgálat asszonyainak közre­működésével, melynek eredményé­ből, műsoros-est jövedelméből 174 honvédhozzátartozó családjának ka­rácsony szentestjén leventék és leventelányok, fenyőág és gyer- tyácska kíséretével, otthonukba vit­ték és adták át a ruhanemüek, I játékok, bőséges sütemények, gyü­mölcsök és egyéb természetben összeadakozott élelmiszerekkel telt 174 ajándékcsomagot, mint Tengelic község közösségének, harcoló hős honvédeink és hozzátartozóik iránt megnyilvánuló szeretetük jelét. Ezeket a csomagokat a Szentestén, a Hősök-szobra előtt tartott «Min­denki karácsonyfája* ünnepségről kocsikon indították útnak, Lehel Ferenc ág. h. ev. lelkész szeretettől telített ünnepi beszéde után. Ezt előzőleg a népművelési bi­zottság és a helybeli lelkészek fel­keresték a «Mindenki karácsony­fájával* a távoli szegénysorsu Szőlő­hegy-telepet, az ottlakó honvéd­hozzátartozók ajándékcsomagjait megható ünnepség keretében a leventék és leventelányok által jut­tatták el az otthoniaknak. Karácsony ünnepén dr Csapó Dániel m. kir. gazdasági főtanácsos uradalmának szolgálatában lévők ifjúsága igen jól sikerült két egy- felvonásos népszínmű előadásával szolgálta a Magyar Vöröskereszt ügyét. A földesur és a jóságos lelkületű felesége kastélyuknak egyik erre alkalmas részét nyitották meg a pusztákról és a faluból kimenők részére, ahol az előadás színre ke­rült. A pártfogók jósága, bátorítása és buzdítása tette lehetővé, hogy a pusztai ifjúság a műkedvelői elő­adást a helybeli népművelési bizott­ság támogatásával Tengelic község Kulturházában is előadhassa. Mind­két helyen történt előadások sikerét ékesen bizonyítja, hogy tisztajöve­delem címén 430 pengőt küldött be a tengelici népművelési bizottság a Csapótengelici ifjúsági műkedvelői előadás után a Magyar Vöröskeerszt javára, dicsérve dr Csapó Dánielné- nak a közjótékonyság iránti fárad- hatatlánságát és egyik belső alkal­mazottjának : Csetényi Saroltának munkásságát, aki a műkedvelői elő­adást betanította és rendezte. A számottévő, lelkes munkákban tevékeny része volt a helybeli uri- asszonyoknak, a tanítói karnak, élükön a község vezetőjegyzőiével. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország! Tükör Emlékszem — azt mondták — hogy 0 [a bátorok királya, Hogy Velencéből jött és százszor drágább, [mint az ára. És hogy úgy csiszolják hosszú éjszakákon, Qyémántkéssel vágják süppedt vattaágyon, Ezüstbe mártják és tűzd fénnyel édzik... Külön nevet kap és a nevét belemetszik. És a szalonban ámult sarokban áll, Minden kép belehull, minden kép rátalál. Nincs egy szikra, melyre ne villanna vissza, Egy mozdulat, melyet megmutat, Egy felrebbent pehely, melyet nevetve [vissza nem ver. Nincs semmi kívüle, Neki minden szívügye: Kiváncsi, gúnyos, leskedö: Ha bel/psz, rádnéz és megles 0. Nagy >6«, mert ovál ébenfában áll, Csak a királyi két ékezetre vár. Végigkísér, számolja léptedet, FöMe jár — mint Te — s nézeget. Fiókot nyit és ablakot tár, Visszaül, csend I — csengetésre vár. Lélekzik, villanón felsóhajtj Egy párás, üveg-hideg sóhajt; Egy alig láthatót, Különöa áthatót, Hogy megremegsz, amint merengsz Gondjaid közepett és meglepett Mozdulattal felállsz, Cigarettát találsz És a gyufafényt, mint tiltott merényt Gőggel visszaszórja a tükrös gyufacsóva. \ — Különös, néma harcban Odaállsz vele szemben, arcban, Profilban, vagy fölényes szatírban, Mesterkélt kis színészi pírban — — De nem megy 1 Minden egyre megy I A tükör öl és lassan ölre megy. Gúnyos foncsorát. mint gyilkos fogsorát Belédharapja bálvány haragja És megbűvölten, mint egy lámpakörben Meghátrálsz félve, Mintha fénye élne, meggyötörtén. Hideg szemeit szemedbe vetve Az ajtóig kisér győztes-nevetve. Kezedbe adja a hűvös kilincset És elfoglal bennt a szobában mindent, Mint eléje hullott sok bűvös kincset: Lámpafényt, cigarettafüstöt, Megriadt székeket, Közömbös asztalt, Szétszórt könyveket, Üres vázákat, Rajzos szőnyeget, Az estét — és — a csendet Emlékszem — azt mondták — hogy ő [a bútorok királya, Hogy Velencéből jött és százszor drágább, [mint az ára. És hogy úgy csiszolják hosszú éjszakákon, Gyémántkéssel vágják süppedt vattaágyon, Ezüstbe mártják és tűző fénnyel edzik... Külön nevet kap és a nevét belemetszik. Sopron. Ostoros György. „mindent a honvédcsaládoknak I minden fillért a hadbavo&Qltak hozzá­tartozóinak!“ Időjelzés­Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1943 január 4—14-ig. Hőmérséklet maximum : 1"4 C® január 4*én, minimum:—12*2 C° január 12*én. Csapadék hó, esó 0'9 mm január 8-án. — Az alispán felgyógyult. Szón- gott Edvin alispán, aki karácsony vigíliáján súlyos lázzal ágyba kény­szerült, influenzájából már felgyó­gyult és e hó 11-én átvette hiva­tala vezetését. Résztvett a Közigaz­gatási Bizottság és a törvényható­sági kisgyűlés ülésein és több ügyr ben adott felvilágosítást a felmerült kérdésekre vonatkozóan. — Vármegyei kisgyfilés. Tolna vármegye törvényhatósági kisgyő- lése folyó hó 12-én délelőtt vitéi Madi Kovács Imre főispán elnöklete alatt tartotta januári rendes ülését^ amelyen özvegyi nyugdijakat álla­pítottak meg és nyugdíjazták dt Barta Rezső mórágyi, dr Kauf mák Lajos hőgyészi, dr Politzer Manó dőbröközi és dr Sommer Andor győnki körorvosokat, kihirdették ifj. Oszetzky György teveli kőrállat- orvos oklevlét, végül felülvizsgálat alá vettek 52 városi, illetve községi képviselőtestületi határozatot. — Uj hősi emlékművek a vár­megyében. Mint értesülünk, Szakcá község hősi emlékműalapot létesít. Várdomb pedig elhatározta hősi en^- Iékmű létesítését. ^ — Hadnaggyá avatás. Szombat helyi Elemért, a kassai Horhy Miklós repülő akadémia volt növendékét^ Karkus János volt Janya- pusztai számtartó, jelenleg faddi gazdálkodói flát repülő hadnaggyá avatták. „Országos gyűjtés a hon?édcsal£ dókért: január 17-től február 7-ig/* A szekszárdi ügyészség 1942. évi ügyforgalma. A szekszárdi kir. ügyészséghez az 1942. évben 3663 bűnügyi feljelentés érkezett. Ennek körülbelül 35 százaléka árdrágító visszaélésekre esik. A kir. ügyész­ség 1913 esetben adott be vádira­tot s 1761 megszüntető határozatot hozott. A kir. törvényszéki fogház­ban 693 személy töltötte büntetéséi az előzetes letartóztatottak száma 82 volt. — Áthelyezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszer a szekszárdi kir. tanfelügyelőséghez beosztott dr Érdi János tanügyi segédfogalmá- zót áthelyezte Rimaszombatba az ottani kir. tanfelügyelőséghez. — A népmozgalmi adatok de­cember hó végén vármegyénkben a következő eredményekkel zárultak: élveszületett 352 újszülött, meghalt 305 egyén és igy a természetes sza­porodás 47 főt tett ki. Meghalt á folyamán 31 csecsemő, tehát a cse- csemőhalálo ási százalék az elmúld hóra vonatkozóan 8 8 volt, az or­szágos átlagnál kedvezőbb 70 éves­nél idősebb korban 132 egyén hunyt el s közülők a legidősebb kort az a férfi érte meg, aki Bonyhád köz­ségben 94 éves korában halt meg. | Szekszárd városban még mindig | nagy számban került észlelésre és I járványszerü fellépte miatt a róm. I kát. társulati óvódát 10 napra be- I zárta a vármegye alispánja.

Next

/
Thumbnails
Contents