Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-04-10 / 24. szám
XXV. Éifolwm. Szekuűrd, 1943 április 10. (Szonlut) 24. száll. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Sierkesitfieég és kúdóiintal: I Felelés szerkesztő: Hirdetésekére!! MRKS8ÁHDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. - TELEFONSZÁM: 30-» I R T. 1 K S TK P* P5 W Pt IV Í°p“* ▲ lep aegjeleelk minden Merd Én él uombilon. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint s lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. h. a maiéul) «VWB/ hu —j- “»•" — — y —■■■■-■■■ - •• Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 300 mm teljedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. «Jlástkeresőknek 60 százalék engedmény. Előfizetési díj: Igén évre . . . . II pngl || Félévre • A Nemzet Tanítója A budapesti Kerepesi temetőben szerdán virágok borítottak el egy néma sirhantot és annak egyszerű keresztjét. A fiatal magyarság tarka virágai hullottak a sirdombra, amely alatt Magyarország egyik legnagyobb államférfia, a világ közvéleménye előtt is nagyrabecsfilt tudósa, vagy amint ő mondotta magáról — Prae- eeptor Patriae, a Haza, a Nemzet tanítója — alussza örök álmát. Megpróbáltatásokban gazdag két esztendő rohant el felettünk azóta, £ogy egy tragikus éjszakának végzetes perce kioltotta a legnemesebb magyar életet, megállította a legtisztább szivet, amely ezért a Hazáért dobogott. Nem túlzás, ha ezt mondják, mert korunkban talán senki sem érezte úgy át és nem tudta a nemzet elé állítani olyan világosan és parancsolóan a Haza fogalmát, mint gróf Teleki Pál, aki* ben a tudóst is mindig a magyar államférfi vezette s akit a politikában és az igazság, a bölcsesség, a tudományos meggyőződés acélszilárdsága hatott át. Férfi volt. Szellemben és jellemben egyaránt kiváló. Keresztény volt. Lobogó istenhittel és igazi ember* séggel, emberszeretettel. Magyar volt ennek a tulajdonságának ősi és mély tudatával és szigorú lelkiismeretével. Szerette, ismerte, mert tanulmányozta és kutatta azt a földet, amelynek nálánál nagyobb tudósa nem volt. Teljesen átértette és átélte ezt a nemzetet s annak történelmi hivatását és útját. Szerette mindenek- fölött e föld és e nemzet emberét: a magyart, akinek értékeit és hibáit, vagy erényeit és gyöngeségeit az ő bölcs zsenialitásával egyformán látta s az igazi nevelő leikével akarta erőssé, legyőzhetetlenné, lélekben és testben edzetté tenni a magyar* ságot. Mindent, ami magyar, közeinek érzett magához, de szivéhez mégis fegközelebbinek a magyar fiatalságot érezte, mert ebben látta a jobb jövendőt, az elpusztíthatatlan nemzeti életet. Amikor most a magyar fiatalság, az ő kedves és szeretett cserkészei, a magyar társadalom minden rendű és rangú tagjával együtt, elvitték sirjára a kegyeletes megemlékezés és a hála sok* sokezer virágját, kellett, hogy érezzék, nagy lérfifogadalom köti őket ehhez az •miékhez, gróf Teleki Pál nevéhez, élmulhatatlan szelleméhez. Ez a megemlékezés az átérzése annak, hogy a magyar jövendő, a független, önálló szabad, keresztény, nemzeti és szociális Magyarország csak akkor valósulhat meg, ha a magyar fiatalság mindenkor gróf Teleki Pál útját járja és ha a magyar társadalom nemcsak tiszteli az emlékezetét ennek a rendkívüli nagy magyarnak, hanem a kegyeleten túl a mindennapi életben is az ő szigorú és elháríthatatlan keresztény és magyar emberiessége szerint fog élni: dolgozni és imádkozni. A zsilipek közűi, reméljük a mostani időben is, megépül évenként legalább kettő, de az idén megépülő siófoki nagy zsilip máris lehetővé teszi bizonyos évszakokban a hajózást. Hogy a hajózás mit jelent a Sió vidékének gazdasági életére, arra a hivatalosan összegyűjtött adatok egy tétele fényesen világit rá: a hajózhatóvá vált Sió évi for- galma legalább is 350 000 tonna lesz, ami 35000 waggon rakománynak felel meg Tessék csak a fuvardijmegtaka- ritásokat ki>zámitanil De emellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy sok áru, amely eddig a vasúti fuvardíjak folytán egyáltalán nem bírta el a szállítást — igy különösen a kőszállitmányok — ezentúl viziuton az ország számos helyére lesz szállítható, aminek közlekedési, építési, stb. előnyei mesz- sze túlterjednek a fuvardíj megtakarítás határán is. A hajózásnak az egész ország gazdasági életére kiható eme nagy előnyén kivül lesz még a nagy munkálatnak még egy olyan következménye^ amely elsősorban, sőt kizárólag a tolnamegyeieknek Jog óriási előnyt jelenteni. Az öntözés nagyszabású megindítására célzok, I amelyhez, ismerve a Sió völgy termékenységét, egészen nagyszabású következményeket fűzök. Maganv mint zalavölgyi birtokos sokat foglalkoztam e kérdéssel s jól tudom, hogy milyen óriási előnye van az olyan öntözési rendszernek, amely nem igényel költséges és sok energiát igénylő kiemelő szerkezeteket, hanem egyszerű u. n. gravitációs rendszerű. Ennek az a lényege, hogy a felduzzasztott viz magától, természetes esés utján vezettetik a kivánt helyekre. Nekem ennek keresztülviteléért Zalában nagy harcaim voltak és a rövidlátó emberek egy része még ma is duzzog a költségekért, amelyre kényszertársulás utján kellett őket szorítanom, nem gondolva arra, hogy a „hét nedves esztendő* után rövidesen megjönnek az aszályos évek és hogy a tolnamegyei gazdatársaimnak legyen fogalma arról, hogy ez az öntözés mennyire, nem drága dolog, csak annyit jelzek, hogy az idén is — a legdrágább évben — csak négy és fél pengő öntözési dijat fizetünk kát. holdankint I Per- I sze ez Tolnában, miután nagyobb ßß Dr Órffy Imre nyilatkozata egy-két fontos vármegyei ügyről Miután — mint telsőházi tag — a napi politikai éleiben kevésbé vesz részt, másfelől tudjuk, hogy nemcsak az ország létfontosságú kérdéseit, hanem vármegyénk nagy közérdekű problémáit is szivén viseli, felkerestük dr órffy Imrét, vármegyénk felsőházi tagját, hogy tájékoztasson bennünket a megye egykét fontosabb problémájáról. „Mint, akinek alkalma nyílt több vármegye belső életébe bepillantani, örömmel állapítom meg, — kezdte órffy érdekes nyilatkozatát, — „hogy egyik — talán legfontosabb — belpolitikai kérdésben, a közellátásbáo, Tolná megye az ólen halad. Érdeméül kell ezt betudni közellátási tisztjüket nagyszerűen betöltő fő- és alispánunknak, de annak is, hogy vármegyénk közönsége agy minőségben, mint mennyiségben elöl jár a mezőgazdasági termelés terén. Kívánom, hogy ezt a nagyszerű tevékenységet még tovább fokozza, mert rendkívül súlyos idők állnak még előttünk I Vármegyénk két nagy kérdésének előbbrevitelét egyébként továbbra is nagyon ambicionálom*, folytatta dr órffy. „Az első a vármegyei villamosítás teljes befejezése Ez a legjobb utón haladó akció — sajnos — a háború miatt most némi késedelmei szenved. Az ipari minisztériummal és a komlói bánya igazgatóságával állandóan érintkezésben vagyok e tárgyban. Minden anyag biztosítva van, kivéve az „aludurK-nak nevezett vezetékanyagot. Az uj aluminiumgyárak még nem, illetve csökkent mértékben működnek s termelvényfiket, ért- hetőleg, elsősorban a hadiipar veszi igénybe. Minden reményűnk megvan azonban arra, hogy a rendkívüli viszonyok megszűntével ez az anyaghiány is megszűnik és a villamosítás rövidesen befejeződik. A vonalak építése egy éven belül mindenesetre újból megkezdődik. Kedvezőbben ítélem meg vármegyénk másik, gazdasági kihatásában még fontosabb kérdését: a Sió hajózhatóvátétalét. Ennek a tervnek előkészítését képezte az a többéves munkálat, amely 1935. évben ért véget s amely 9 millió köbmétert mozgósítva, 18 méter fenék és 25—30 méter viz- szinti szélességet produkált a hét hatalmas hídon kivfil s amely 14 millió pengőt emésztett fel, szemben az 1908. évi XL1X. törvénycikkben előirányzott öt és félmillió koronával. E munkának máris megvan az eredménye, mert enéikfll az 1940—42 éves borzalmas víztömegek még nagyobbak, egyenesen katasztrofálisak lettek volna megyénkben. Az igazi hatása azonban az, hogy megalapozta a hajózás előfeltételét. Vármegyénk közönsége előtt bizonyára ismertek azok az akciók, amelyeket e nagy cél érdekében az utóbbi időben kifejtettünk. Csak elismeréssel emlékezhetünk meg vármegyénk főispánjáról, nádi Kovács Imre Öméltóságáról, aki ennek az óriási Jelentőségű ügynek egyik tómozgatóia. A mostani siófoki zsilipnél lévő 3 méteres szintkfilönkség és a táblás zsilip folytán a Balaton és a Sió gyakorlatilag el van teljesen zárva egymástól hajózás szempontjából, mert ott még csónakkal sem lehet átmenni. — Hat zsilip terveztetik, amelyek óriási előnye az lesz, hogy elméletileg csak annyi vizet kell a Balatonból kiengedni, amennyi az egyenként 82 méter hosszú, ^méter széles zsiliprészek megtöltéséhez és a lefolyó viz párolgásának pótlásához szükséges. Ez a Balaton szintjének száraz esztendőkben való megóvása szempontjából igen jelentős és a közeljövőben várható száraz esztendőkben fog nagy fontossággal bírni. Adakozzunk a katonúk húsvéti mesfljdndékozúsdru a Szekszárdi IIörös Keresztnek Egyes szám ára 80 fillér
