Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-03-21 / 22. szám
XXIV. évfolyam. 22. Htm. SzekHitf. 1942 mírdu 21. (Summit) TOLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Előfizetési dij: Égé er érre .... 12 pengő || Félérre 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán él izombalon. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetőiek árait I Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. Állástkeresőknek 50 százalék engedmény. Nemzeti öncéluság Feszült érdeklődéssel várta az egész ország Kállay Miklós miniszterelnöknek az országgyűlés két házában csütörtökön tartott bemutatkozó beszédét. Bár a Magyar Élet Pártjának multheti értekezletén nagy vonásokban ismertette a programját, a parlamenti megnyilatkozás már részleteket is tartalmazott azokból a tervekből, amelyeket a jövő feladatául a maga és kabinetje részére megjelöl és amelyekkel a közel jövőben annak ellenére is számolni kell, hogy Kállay Miklós egy változatlan kabinet változatlan programjával jött. Legelsősorban a magyar nemzet feladatsorozatával foglalkozott és azzal a feladattal, amit ő maga elé tűzött, mely ennek a kabinetnek — amelyet szerinte háborús kabinetnek lehet nevezni — a programját és legsürgősebb feladatát képezi. Kérte, hogy a világnézeti kérdések végrehajtása tekintetében ellentét nélkül segítse a kabinetet az egész törvényhozás és megígérte, hogy ezt a kérdést igyekezni fog a legteljesebb lojalitással kiszolgálni. — Azonban ő is lojalitást kér mindenkitől, mert különben minden eszközt fel fog használni arra, hogy a kitűzött célnak elgáncsolói ne lehessenek. A háborút nemzeti öncélúnak állította be, ezért politikánkat, külpolitikánkat is a nemzeti öncéluság szempontjából tekinti. Leszögezte, hogy egy országnak a külpolitikáját ma az öncéluság és kizárólag csak mc öncéluság határozza meg, de ennek alkalmazkodni kell a földrajzi belpolitikai adottságokhoz. Ennek az öncéluságnak lényege a több mint. húsz éves külpolitikai irányvezetésünk töretlensége, ami azt is bizonyítja, hogy ez nem konjunkturális orientáció, hanem változatlan magyar orientáció, ami egyet jelent azzal, hogy a magyar nemzet a kereszténység védőpajzsaként történelmi hivatásának megfelelően küzd a bolsevizmus ázsiai veszélye ellen. Hűséget és kitartást is jelent a magyar orientáció nagy szövetségeseink és barátaink oldalán, amikor ők és velük együtt mi is egy igazságosabb világrendért, az uj Európáért szádunk küzdelembe. A magyar orientáció békét és megértést is jelent dunavö'gyi szomszédainkkal, hogy a Kárpátok medencéjének minden népe megtalálja nyugalmát, megélhetését és békés fejlődését. — A mi helyünk Németország és Olaszország mellett van. Ma a háborúban, holnap a béketárgyalások, a döntések asztalánál. Egy orkzág és egy nemzet megítélésében semmi sem nagyobb biztosíték, mint a múlt. Szövetségeseink ismerték fel, hogy az uj Európa elrendezésére hivatott népek bizonyos területeken mindig voltak és lesznek. Itt ezer éven át nemcsak a magyarok érezték, hanem átérezték ezt azok a nem magyar fajú népek is, amelyek évszázadokon át szolgálták ezen a helyen nagy egyetértéssel európai elhivatottságunkat. A Trianon után megmaradt Magyarország életképessé tette az élet- képtelenné vált csonkaországot és nem tévesztette szem elől nagy nemzeti ideáljait és ez volt a főoka és tényezője annak, hogy ma ott vagyunk, hogy uj, megnagyobbodott Magyarországban uj feladatokra számíthatunk: a magyar államalkotó eszme uj, nagy feladatok előtt áll. A visszatért területekkel, elszakított magyar véreinkkel együtt nemzetiségeink is visszatértek és igy a nemzetiségi kérdés ismét egyik legfontosabb feladatunk lett. Magyarországon ma minden tényezőnek számolnia kell ezzel. Németajkú honfitársaink helyzete már kodifikálva van. Ezeket a szerződéseket betartjuk, őket pedig arra kérjük, hogy éppen úgy tartsák be a sok évszázados együttélésünk íratlan szabályait, amelyek lehetővé tették, hogy minden súrlódás nélkül lehettek a magyar állami élet egyik tényezői. Nemzetiségeink öntudatát elnyomni nem akarjuk, de a magyar állameszmébe való beilleszkedést elvárjuk tőlük. Szociális téren — úgymond a miniszterelnök — nem lehet különbség magyar ember és nemzetiségi között. Ezután rámutatott arra, hogy nem fejezheti be ezeket a fejtegetéseit anélkül, hogy nehéz sorsban levő, elszakított véreinkről meg ne emlékezzék. Kéri őket, viseljék sorsukat keresztényi hittel és megnyugvással és azzal a tudattal, hogy itthon soha -róluk meg nem feledkeznek. Helyzetünket piindenekelőtt az ha- | tározza meg, hogy hadba szálltunk. Azért szálltunk hadba, mert a magyar nemzet mindig minden erejével küzdött a bolsevizmus ellen. Ebben a harcban erőnk végső megfeszítéséig részt kell venni, mert ebben a harcban dől el sorsunk, jövőnk, egész magyar nemzetünk léte vagy nemléte. Ettől a pillanattól kezdve s a közeli napoktól és hónapoktól kezdve a nemzet legfon-, tosabb problémája ez a háború. Hadseregünk ütőképességét minden áron meg kell őrizni és meg is fogják őrizni. Hangsúlyozta, hogy az itthoni frontért ő felel. Elvárja, hogy mindenki ebben az országban teljesítse kötelességét. Meg van győződve arról, — mondotta — hogy ez a harc a mi javunkra dől el és ezért arra kéri az országot, hogy egész leikével vegyen részt ebben a háborúban. Kállay Miklós ezután sorra vette a magyar belpolitikai és társadalmi élet leglényegesebb problémáit. — Szólott az ifjúság kérdéseiről és kijelentette, hogy ezen a téren sok mulasztás történt, a megoldást egyik legfontosabb feladatának tartja. Ezután a zsidókérdésre tért át. Kijelentette, hogy a zsidókérdés megoldása terén már eddig is történtek intézkedések, ezeket az intézkedéseket tovább vinni és megoldani ugyancsak legfontosabb feladatai közé sorozza. Ezután a miniszterelnök a köz- igazgatás problémáiról szólt és hang: súlyozta, hogy olyan közigazgatásra van szükség, amelynek munkájáról mindenki érezheti, hogy gyámo- litó és segítő társat és nagy elismeréssel emlékezett meg a falu jegyzőinek munkájáról. A közellátási kérdésekről szólva megemlítette a miniszterelnök, hogy az ország kenyérellátása az uj termésig biztosítva van. Lehet, hogy bizonyos termékekben nehézségeink lesznek, ezeket azonban viselni kell. A pénzügyi helyzetünk e pillanatban nemcsak kielégítő, de azt lehet mondani, igen jó. Bármely európai államhoz hasonlítva meg lehet állapítani, hogy pénzügyi politikánk teljes sikerrel dolgozik. Ennek a politikának igazi erőpróbája most következik. A miniszterelnöknek az ország minden problémájára kiterjeszkedő beszédét, amely a felsőházban azt is hangsúlyozta, hogy a külügyek vezetésére visszavárja Bárdossy Lászlót, nemcsak az ország közvéleménye fogadta nagy megnyugvással, de | elismeréssel emlékezik meg Kállay | Miklós államférfim kiválóságáról j az egész európai sajtó is. A tolnai tüzérek csapatzászlfi szentelése E hó 25-én, Gyümölcsoltó Boldog | Asszony napján délelőtt 11 órai I kezdettel tartja a m. kir. 12. honvéd tábori tüzérosztály zászlószentelési ünnepélyét a helyőrségi gyakorlótéren a laktanya mellett, amelyet a község hősi emlékműve előtti disz- menet követ. A honvédség legmagasabb elöljáróinak jelenlétében Tolnán lezajló ünnepélyre, — melyre a 12. tüzérosztály parancsnokság ezúton is m g- hivja Tolna vármegye nemes közönségét — már most felhívjuk a figyelmet. Vármegyénk igen sok és hű fia fog e zászló alatt küzdeni abban a nagy helytállásban, amely még reánk vár. A honvédség csapat- zászlói a múltban is mindig a becsület, bátor helytállás jelképei voltak. Különös jelentőséget nyer ez a zászló most, amikor a vármegye igen sok tartalékos tisztje és legénysége fog a haza hivó szavára e zászló körül tömörülni, hogy azt dicsőséggel hordozva, becsülettel, dicsőséggel és tisztán hozza haza a távoli Keletről. Uj művészi ériékkel gazdagodott a Szekszárdi Kaszinó Ismeretes az a szeretetteljes és bensőséges vonzalom, amellyel néhai Simontsits Elemér vbtt., a képviselőház volt alelnöke, majd a Magyar Vöröskereszt Egylet országos fő- megbizottja viseltetett a Szekszárdi , Kaszinó iránt. Még vármegyei fő- I jegyző korában ő szerezte meg a c.gyes szám • ara 12 filler kaszinó mai gyönyörű palotáját és az ő fáradozásának volt köszönhető, hogy a kaszinóbazár, az uj hajlék gazdasági biztonságának alapja közel négy évtizeddel ezelőtt megépült. Simontsiis Glemér még tolnamegyei főispán korában a kaszinónak ajándékozta néhai atyjának,
