Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-03-18 / 21. szám
uw. tfüinsL Szekszom. HiZ március 18. (Szerda) 21, Hűm 0 ■ETENKÉNT KfcTSZBR MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Előfizetési díj: Fgén érre. , . , , 12 pengő || Félévre ...... 6 pengő Felelős szerkesztő: BEÁZSIK FERENC A láp megjelenik minden szerdán ée szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. . Hirdetések éréit Legkisebb hirdetés 3 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasébmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegok mm sora 25 fillér. Minimnm 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. Állástkoresőknek 50 százalék engedmény. Kállay miniszterelnök programja Mind politikai körökben, mind a közvéleményben mély benyomást keltett Kállay Miklós miniszterelnök csütörtöki bemutatkozó beszéde a Magyar Élet Pártjában. A miniszterelnök határozott kijelentései sem a belpolitika, sem a külpolitika terén semmi kétséget nem hagynak az iránt, hogy az eddig jól bevált irányt a kormány a jövőben is töretlenül, változatlan eréllyel, sőt amennyire a körülmények megengedik, fűinél gyorsabb ütemben követi. A magyar belpolitika változatlanul a szentistváni gondolat alapján áU és a kormány ugyanazt a nemzeti munkatervet tekinti programjának, amelyet annakidején Gömbös Gyula Kállay Miklós közreműködésével valósított meg, amely hosszú évtizedekre előirta a nemzet szociális és gazdasági fejlődése útját Amint Gömbös Gyula irányzatát követi Kállay Miklós a belpolitikában, úgy történelmi hivatásának tudatában maradéktalanul vállalja Gömbös Gyula külpolitikai elgondolásait is, amelyek immár a történelem fontos állomásait jelzik. — Rendíthetetlen hűség, teljes együttműködés a tengelyhatalmakkal és megalkuvás nélküli harc a bolseviz- mus ellen. A világ sorsa s vele együtt a magyarság sorsa is rnost dől el abban a harcban, amely a szovjetorosz mezőkön számol le végleg a teremtő munkára vágyó népek békességét zavaró bolseviz- mussal. Politikai körökbén általában nagy megelégedéssel fogadták, hogy Kállay Miklós miniszterelnök, aki jelenleg a külügyminiszteri teendőket is ellátja, a külügyminiszteri tárcát továbbra is fenntartja a most még gyengélkedő Bárdossy László számára. Ez megnyugvással szolgál az egész magyar közvéleménynek, mert Bárdossy László ma egyike legkiválóbb képességű politikusoknak. A miniszterelnök programbeszédéről az alábbiakat közölhetjük: A Magyar Blet Pártjának legutóbbi értekezletén Lukács Béla országos elnök meleg szavakkal emlékezett meg Bárdossy Lászlóról, akinek törékeny szervezetét kikezdte a sorsszerű európai küzdelem egy éye és a rendkívül súlyos esztendő megfeszített munkáját nem bírta tovább. A Kormányzó Ur Őfőméltó- sága a megbetegedése miatt lemondott Bárdossy helyett Kállay Miklós volt földmivelésügyi minisztert nevezte ki miniszterelnöknek és ő változtatás nélkül vette át kormányába a Bárdossy kabinet valamennyi tagját és ez mindennél meggyőzőbben bizonyítja, hogy az uj kormány is a szegedi gondolat alapján áll s továbbra is ugyanazt a keresztény, nemzeti és jobboldali építő politikát követi, melyet ma a magyar közvélemény döntő többsége képvisel. Az országos elnök felkérésére' az értekezleten Kállay Miklós miniszterelnök alábbiakban körvonalazta programját: Bárdossy László búcsúlevelére utalva kijelentette, hogy a volt miniszterelnök programját kötelezőnek tartja magára és hitvallást tesz mellette. Az, hogy a régi kormánnyal együtt jelent meg, jelenti a régi kormány irányzatát is. A külügyminiszteri széket szándékosan nyitva hagyta, hogy azt ismét Bárdossy László töltse be, aki erre a legméltóbb. ő olyan érték, akit többé nem lehet nemzeti életünkből nélkülözni. A változatlan kormány és Bárdossy László visszavárása záloga annak, hogy az ország külpolitikájában változás nem lesz. Töretlenül állunk Németország és Olaszország mellett, ezen a vonalon soha ingás, bizonytalanság sem a magyar kormányzatban, sem a magyar közéletben nem volt. A fronton a katonáinkat, idehaza pedig munkánkat és mindenkit szolgálatba kell állítani. A katona elvárhatja, hogy az itthonmaradottak minden áldozatra készek legyenek. A hadsereg elleni merényletnek tekinti mindazokat a kihágásokat, amelyeket a közellátás terén elkö vetnek. 1918-ban megbontották hadseregünk sorait, ennek azonban még egyszer megismétlődni nem szabad és ezt minden körülmények között megakadályozza. A miniszterelnök ezután elmondotta, hogy Gömbös Gyulával és Antal Istvánnal együtt hármasban dolgozták ki a 95 pontot, amelynek alapján ma is áll. Most, hogy miniszterelnök lett, Gömbös Gyula magyarságának, világnézetének, álmainak harcosa és szolgálója akar lenni. Feltétlenül hive a parlamen- tális kormányzatnak. A parlament i azonban nem lehet akadálya a nem- * zeti munka folytatásának. Népünknek anyagi, fizikai és kulturális helyzetén megdöbbentően sok segíteni való lenne. Az eddigi munkát fokozottabb ütemben kellene folytatni. Sajnos, a nehéz idők erre nem kedveznek. Ma * minden teljesítőképességünket hadseregünk felszerelésére és a katonák hátramaradottal támogatására kell fordítani. Hogy szociális téren most nem tudunk annyit tenni, mint amennyit szeretnénk, ezt egyedül a helyzet okozza. De még mindig lehet sok módot találni a segítésre és nem szabad tűrni, hogy az egyik oldalon ínség fenyegessen, a másik oldalon, ha csak kis keretben is, dűskálkod- janak. A nemzetiségi kérdés ismertetése után kijelentette, hogy helyre kell hozni azt a szociális igazságtalanságot, amit a zsidóság szereplése Magyarországon eredményezett. A zsidókérdésben minden intézkedést megteendőnek .tart, ami a nemzet egyetemének érdekében áll, mert ez a kérdés a nemzet egyetemének kérdése és nem az egyeseké. Az eddig meghozott zsidótörvények százszázalékos végrehajtása kötelességünk és erre Ö kötelezettséget A magyar kormányférfiak bölcs belátása a nemzetet a Tengely hatalmas küzdelmének hatósugarába helyezte s a világnak ez a csodálatosan lélekemelő szabadságharca a magyar nemzet számára felmérhetetlen alkalmakat nyit a fejlődés és naggyálét szempontjaiból Nyilvánvaló, hogy a Tengely hatalmi csoport az angolszász világuralom kizsákmányoló és kegyetlen gazdasági elgondolásának rabszolgaláncai közt vergődött. Ameddig az angolszász hatalom keze elért, ott nem lehetett a magyar semmi más, mint közönséges robotos, aki keserves napszámból, vagy béressorsból tengette életét. A rabszolgasorsot észrevenni nehéz. Ellene küzdeni még nehezebb. Kinek jutott eszébe az, hogy bánkódjék azon, hogy négy-öt nyelvet beszélő magyar ember gyakran szédítő nyomorban kallódott el. A közelmúlt malomellenórei között a legmagasabb műveltségű férfiak húzódtak meg. Kit háborított fel az, hogy a* magyar könyvkiadás utca- ! seprője volt az idegennek s kiszol* * gálta, kiszolgáltatta a nemzet gondol vállal. Ugyanekkor kijelenti, hogy tiltakozni és küzdeni fog az egyéni akciók ellen. Már a Gömbös-kormány idején az volt az álláspontja, hogy a zsidó birtokokat azonnal és haladéktalanul ki kell sajátítani. — Egy héten belül javaslattal fog a párt elé állni, amely módot fog adni arra, hogy a zsidótörvény hatálya alá eső ingatlanokat a legrövidebb időn belül keresztény kézre lehessen juttatni. Kijelentette a miniszterelnök, hogy pénzügyi és gazdasági politikánk változatlan marad. Pénzügyi politikánk a legjobb kezekben van a pénzügyminiszternél. A közellátási kérdésekről szólva hangoztatta, hogy a kérdéseket tisztán látja és ennek alapján kijelenti, hogy a helyzet nem ad aggodalomra okot, de komolyságra kötelez. Felhívja a magyar népet, viselje el az apróbb kellemetlenségeket Magyarországon éhezni nem fog senki, de apró zökkenők, helyi fennakadások esetleg bekövetkezhetnek. A miniszterelnök azzal fejezte be beszédét, hogy a I párt bizalmára épit. A miniszterelnök szavait a párt I nagy tapssal és éljenzéssel fogadta. kodását Sherlocknak, cow boyok- nak, a prerie kalandorainak és megrontotta a magyar szellemiséget a beszivott idegen méreg. Ki vette észre a börtönfalakat a nemzet életének megnyilvánulásaiban, amely évtizedekkel ezelőtt át akarta gyúrni a magyar nemzetet paraszttá, szük- látkörüvé, hogy a legdicsőbb történelmi faj egész világszemlélete füstölgő pipája kupakjának megértéséből állt. Hü, hogy fortyant volna fel a korlátolt kupaknézet, ha valaki azt merte volna követelni, hogy az elemiben tanítsanak meg minden gyermeket egy élő idegen nyelvre. Mekkora hazaáruló lett volna az, aki azt merte volna megvalósítani, hogy kiemelkedjék fajtája az egynyelvüség korlátolt légköréből és ne érezze a szomorú tudatot, hogy neki feltétlenül le kell korcsosodnia az ekeszarváig és nincs más rendeltetése, mint az, hogy adózzék és békéi} ballagjon az ökrök előtt. S most itt állunk egy roppant • sikereket lábunk elé ontó korban. I Ae angolszász világuralomnak beUl szabadságharc Irta: Jánosi György. bgyes szám ara 12 fillér
