Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-03-18 / 21. szám

uw. tfüinsL Szekszom. HiZ március 18. (Szerda) 21, Hűm 0 ■ETENKÉNT KfcTSZBR MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Előfizetési díj: Fgén érre. , . , , 12 pengő || Félévre ...... 6 pengő Felelős szerkesztő: BEÁZSIK FERENC A láp megjelenik minden szerdán ée szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. . Hirdetések éréit Legkisebb hirdetés 3 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasébmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegok mm sora 25 fillér. Minimnm 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. Állástkoresőknek 50 százalék engedmény. Kállay miniszterelnök programja Mind politikai körökben, mind a közvéleményben mély benyomást keltett Kállay Miklós miniszterelnök csütörtöki bemutatkozó beszéde a Magyar Élet Pártjában. A minisz­terelnök határozott kijelentései sem a belpolitika, sem a külpolitika te­rén semmi kétséget nem hagynak az iránt, hogy az eddig jól bevált irányt a kormány a jövőben is tö­retlenül, változatlan eréllyel, sőt amennyire a körülmények megenge­dik, fűinél gyorsabb ütemben kö­veti. A magyar belpolitika változat­lanul a szentistváni gondolat alapján áU és a kormány ugyanazt a nem­zeti munkatervet tekinti program­jának, amelyet annakidején Gömbös Gyula Kállay Miklós közreműködé­sével valósított meg, amely hosszú évtizedekre előirta a nemzet szo­ciális és gazdasági fejlődése útját Amint Gömbös Gyula irányzatát követi Kállay Miklós a belpolitiká­ban, úgy történelmi hivatásának tudatában maradéktalanul vállalja Gömbös Gyula külpolitikai elgon­dolásait is, amelyek immár a tör­ténelem fontos állomásait jelzik. — Rendíthetetlen hűség, teljes együtt­működés a tengelyhatalmakkal és megalkuvás nélküli harc a bolseviz- mus ellen. A világ sorsa s vele együtt a magyarság sorsa is rnost dől el abban a harcban, amely a szovjetorosz mezőkön számol le vég­leg a teremtő munkára vágyó né­pek békességét zavaró bolseviz- mussal. Politikai körökbén általában nagy megelégedéssel fogadták, hogy Kál­lay Miklós miniszterelnök, aki je­lenleg a külügyminiszteri teendőket is ellátja, a külügyminiszteri tárcát továbbra is fenntartja a most még gyengélkedő Bárdossy László szá­mára. Ez megnyugvással szolgál az egész magyar közvéleménynek, mert Bárdossy László ma egyike leg­kiválóbb képességű politikusoknak. A miniszterelnök programbeszé­déről az alábbiakat közölhetjük: A Magyar Blet Pártjának leg­utóbbi értekezletén Lukács Béla or­szágos elnök meleg szavakkal em­lékezett meg Bárdossy Lászlóról, akinek törékeny szervezetét kikezdte a sorsszerű európai küzdelem egy éye és a rendkívül súlyos esztendő megfeszített munkáját nem bírta to­vább. A Kormányzó Ur Őfőméltó- sága a megbetegedése miatt lemon­dott Bárdossy helyett Kállay Miklós volt földmivelésügyi minisztert ne­vezte ki miniszterelnöknek és ő vál­toztatás nélkül vette át kormányába a Bárdossy kabinet valamennyi tag­ját és ez mindennél meggyőzőbben bizonyítja, hogy az uj kormány is a szegedi gondolat alapján áll s to­vábbra is ugyanazt a keresztény, nemzeti és jobboldali építő politikát követi, melyet ma a magyar köz­vélemény döntő többsége képvisel. Az országos elnök felkérésére' az értekezleten Kállay Miklós minisz­terelnök alábbiakban körvonalazta programját: Bárdossy László búcsúlevelére utalva kijelentette, hogy a volt mi­niszterelnök programját kötelezőnek tartja magára és hitvallást tesz mel­lette. Az, hogy a régi kormánnyal együtt jelent meg, jelenti a régi kormány irányzatát is. A külügy­miniszteri széket szándékosan nyitva hagyta, hogy azt ismét Bárdossy László töltse be, aki erre a leg­méltóbb. ő olyan érték, akit többé nem lehet nemzeti életünkből nél­külözni. A változatlan kormány és Bárdossy László visszavárása záloga annak, hogy az ország külpolitiká­jában változás nem lesz. Töretlenül állunk Németország és Olaszország mellett, ezen a vonalon soha ingás, bizonytalanság sem a magyar kor­mányzatban, sem a magyar köz­életben nem volt. A fronton a katonáinkat, idehaza pedig munkánkat és mindenkit szol­gálatba kell állítani. A katona el­várhatja, hogy az itthonmaradottak minden áldozatra készek legyenek. A hadsereg elleni merényletnek te­kinti mindazokat a kihágásokat, amelyeket a közellátás terén elkö vetnek. 1918-ban megbontották had­seregünk sorait, ennek azonban még egyszer megismétlődni nem szabad és ezt minden körülmények között megakadályozza. A miniszterelnök ezután elmon­dotta, hogy Gömbös Gyulával és Antal Istvánnal együtt hármasban dolgozták ki a 95 pontot, amely­nek alapján ma is áll. Most, hogy miniszterelnök lett, Gömbös Gyula magyarságának, világnézetének, ál­mainak harcosa és szolgálója akar lenni. Feltétlenül hive a parlamen- tális kormányzatnak. A parlament i azonban nem lehet akadálya a nem- * zeti munka folytatásának. Népünknek anyagi, fizikai és kul­turális helyzetén megdöbbentően sok segíteni való lenne. Az eddigi mun­kát fokozottabb ütemben kellene folytatni. Sajnos, a nehéz idők erre nem kedveznek. Ma * minden telje­sítőképességünket hadseregünk fel­szerelésére és a katonák hátrama­radottal támogatására kell fordítani. Hogy szociális téren most nem tu­dunk annyit tenni, mint amennyit szeretnénk, ezt egyedül a helyzet okozza. De még mindig lehet sok módot találni a segítésre és nem szabad tűrni, hogy az egyik oldalon ínség fenyegessen, a másik oldalon, ha csak kis keretben is, dűskálkod- janak. A nemzetiségi kérdés ismertetése után kijelentette, hogy helyre kell hozni azt a szociális igazságtalan­ságot, amit a zsidóság szereplése Magyarországon eredményezett. A zsidókérdésben minden intézkedést megteendőnek .tart, ami a nemzet egyetemének érdekében áll, mert ez a kérdés a nemzet egyetemének kérdése és nem az egyeseké. Az eddig meghozott zsidótörvények százszázalékos végrehajtása köteles­ségünk és erre Ö kötelezettséget A magyar kormányférfiak bölcs belátása a nemzetet a Tengely hatalmas küzdelmének hatósugarába helyezte s a világnak ez a csodá­latosan lélekemelő szabadságharca a magyar nemzet számára felmér­hetetlen alkalmakat nyit a fejlődés és naggyálét szempontjaiból Nyilván­való, hogy a Tengely hatalmi csoport az angolszász világuralom kizsák­mányoló és kegyetlen gazdasági el­gondolásának rabszolgaláncai közt vergődött. Ameddig az angolszász hatalom keze elért, ott nem lehetett a magyar semmi más, mint közön­séges robotos, aki keserves nap­számból, vagy béressorsból tengette életét. A rabszolgasorsot észrevenni nehéz. Ellene küzdeni még nehezebb. Kinek jutott eszébe az, hogy bán­kódjék azon, hogy négy-öt nyelvet beszélő magyar ember gyakran szédítő nyomorban kallódott el. A közelmúlt malomellenórei között a legmagasabb műveltségű férfiak húzódtak meg. Kit háborított fel az, hogy a* magyar könyvkiadás utca- ! seprője volt az idegennek s kiszol* * gálta, kiszolgáltatta a nemzet gondol vállal. Ugyanekkor kijelenti, hogy tiltakozni és küzdeni fog az egyéni akciók ellen. Már a Gömbös-kormány idején az volt az álláspontja, hogy a zsidó birtokokat azonnal és haladéktala­nul ki kell sajátítani. — Egy héten belül javaslattal fog a párt elé állni, amely módot fog adni arra, hogy a zsidótörvény hatálya alá eső in­gatlanokat a legrövidebb időn belül keresztény kézre lehessen juttatni. Kijelentette a miniszterelnök, hogy pénzügyi és gazdasági politikánk változatlan marad. Pénzügyi politi­kánk a legjobb kezekben van a pénzügyminiszternél. A közellátási kérdésekről szólva hangoztatta, hogy a kérdéseket tisztán látja és ennek alapján kijelenti, hogy a helyzet nem ad aggodalomra okot, de ko­molyságra kötelez. Felhívja a ma­gyar népet, viselje el az apróbb kellemetlenségeket Magyarországon éhezni nem fog senki, de apró zök­kenők, helyi fennakadások esetleg bekövetkezhetnek. A miniszterelnök azzal fejezte be beszédét, hogy a I párt bizalmára épit. A miniszterelnök szavait a párt I nagy tapssal és éljenzéssel fogadta. kodását Sherlocknak, cow boyok- nak, a prerie kalandorainak és meg­rontotta a magyar szellemiséget a beszivott idegen méreg. Ki vette észre a börtönfalakat a nemzet éle­tének megnyilvánulásaiban, amely évtizedekkel ezelőtt át akarta gyúrni a magyar nemzetet paraszttá, szük- látkörüvé, hogy a legdicsőbb tör­ténelmi faj egész világszemlélete füstölgő pipája kupakjának meg­értéséből állt. Hü, hogy fortyant volna fel a kor­látolt kupaknézet, ha valaki azt merte volna követelni, hogy az elemiben tanítsanak meg minden gyermeket egy élő idegen nyelvre. Mekkora hazaáruló lett volna az, aki azt merte volna megvalósítani, hogy kiemel­kedjék fajtája az egynyelvüség kor­látolt légköréből és ne érezze a szomorú tudatot, hogy neki feltét­lenül le kell korcsosodnia az eke­szarváig és nincs más rendeltetése, mint az, hogy adózzék és békéi} ballagjon az ökrök előtt. S most itt állunk egy roppant • sikereket lábunk elé ontó korban. I Ae angolszász világuralomnak be­Ul szabadságharc Irta: Jánosi György. bgyes szám ara 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents