Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-03-04 / 17. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1942 március 4. határozták intézőbizottság alakítását. Elnökül választották dr Csalog Józsefet Bizottsági tagok lettek: Latabdr Árpád (Budapest), Arany Dénesné (Decs), Nagy Lászlóné (őcsény), Mészöly Győzőné (Alsó« nyék), Szép Józsefné (Decs), Bogár Andrásné (Decs), Fülöp Istvánná (őcsény) és Doikó Éva (őcsény). Latabdr Károly, a Magyar Háziipari Központ főtitkára bejelentette végül, hogy a Központ a sárközi rajzmintákra nézve pályázat meghirdetéséről és a jutalomdijak biztosításáról gondoskodni fog. Mint értesülünk, a „Sárköz“ Tolnamegyei Népművészeti Egyesület e hó 7-én, illetve 16-án a vármegye székházának kistermében tartja rendes évi közgyűlését, melyen határoznak az Egyesület feloszlatásáról. Ezt kővetően kezdődik azután Tolna Vármegye Közjóléti Szövetkezetének fent vázolt szerepe és bekapcsolódása a sárközi népművészet fejlesztési munkájába. Az ország élelmezési és ipari ellátása Győrffy-Bengyel Sándor kőzellá- tásügyi miniszter sajtóértekezletet tartott, amelyen ismertette a közellátási helyzetet. Legelsősorban is a kenyérmagvak helyzetét kívánom ismertetni — mondotta a miniszter. — Itt a legutóbbi időben bizonyos csökkentést voltam kénytelen elrendelni. A csökkentés annak a következménye, hogy a kormányzat a meglévő gabonakészletekkel úgy kíván gazdálkodni, hogy azok a kővetkező termésig — a háborús Viszonyok megkövetelte takarékosságszemelőtt tartásával — az ellátatlan lakosság szükségletének fedezésére elegendők legyenek. Sajnálattal tapasztalom, hogy vannak lelkiismeretlen emberek, akik eladogatják fejadagjaikat. Ezt természetesen megakadályozom, mert a rendelet célja az volt, hogy a készlet elegendő legyen az uj termésig és ne kelljen kenyér- télén napokat, vagy heteket rend- szeresitni. A miniszter ezután a burgonyaellátásról beszélt. Hosszú és súlyos telünk volt, amely az ellátás szempontjából meghaladta mindazokat a mennyiségeket és készleteket, amelyek tartalékolva voltak. Most, hogy az időjárás megenyhült, a felhozatal is megindult és igy a zavartalan burgonyaellátás máris biztosítva van. A közeliátásügyi miniszter ezután a sertéshelyzetről szólt. Tavaly a sertéshiány okozta a nagy bajokat, az idén éppen fordított a helyzet. Sertés van elegendő, azonban takarmány nincs. A takarmánykrizis európai jelenség. A kevés takarmány arra kényszerít bennünket, hogy a meglevő készleteket minél gazdaságosabban használjuk rfel. A 140—150 kilogrammos sertés hizlalásával elértünk mindent, amit a takarmányból ki lehet hozni. Minden további hizlalás csak növeli az állat súlyát a nélkül, hogy a feletetett takarmány takarmány teljes eredményét learathatnánk. Egyik legnehezebb kérdésünk a zsirellátás. Ahol zsír van és a jegyeket biztosan be tudják váltani, ott sor kerül a jegyrendszer bevezetésére. Komoly elgondolások vannak arra nézve is, hogy a zsir- jegyre kell venni a vajat és egyéb zsiradékot is. A miniszter ezután elmondta, hogy a tojásfelhozatal napról-napra javul és igy e téren semmi aggoda* lomra nincs ok. Ezután áttért a ipari közellátás problémáira. A népruházati akció során kiadtak hárommillió méter szövetet és pamutárut. Januárban egymillió pengő értékű kötött, szövött áru, szvetter, meleg harisnya, érmelegitő, trikó stb. került forgalomba. Még körülbelül 8—10 millió pengő értékű anyag kerül kiosztásra, amelynek lebonyolitása most van folyamatban. Itt már konfek- ciós áruként kiadtak nadrágot, kabátot, bekecset stb. Egy ruha, nadrág és kabát ára 12 pengő volt, egy nadrág pedig 7‘80 pengő. Ilyen olcsón sehol másutt nem lehet ruhához jutni. Jövőben ezt az akciót — úgymond a miniszter — ki fogom bővíteni, mégpedig úgy,hogy a vállalatoknál dolgozó ipari munkás és a mezőgazdaságban dolgozó munkás részére a munkaadó veszi meg az árukat, illetve a beszerzésre a munkaadó ad hitelt. Márciusban a könnyebb áruk jönnek ki, főként az asszonyok és gyermekek részére. Ezzel párhuzamosan szabásmintákat adnak ki. Programba vett uj anyagok gyártása már folyamatban van — folytatta nyilatkozatát a miniszter. — Nyersanyagot csak azoknak a cikkeknek az előállítására adunk, amelyek a nép részére szükségesek. Egyúttal kiakarjuk használni a tömeg- gyártás előnyeit is, hogy az ár minél olcsóbb lehessen. Ezért az egész textilszakmára nézve legfeljebb 100 típusban jelöltük meg azt a keretet, amelyben a pamutsző vetek, gyapjúszövetek, kötött, szövött áruk, kárpitos és lenáruk, valamint a legfontosabb bőráruk kigyártása beilleszthető. A rendelkezésre álló anyagokból egy év alatt 140 millió métert állíthatunk elő, mégpedig pamutáruból 3 milliót, gyapjúszövetekből 250.000-et, kötött/ szövött árukból pedig másfélmillió darabot. Ilyen módon a rendelkezésre álló nyersanyagból nemcsak egy évi, hanem azt meghaladó szükségletet is ki tudunk gyártani. Pontrendszer nem lesz. A jövőben csak standardizált árut gyárthatunk és gondoskodni kell arról, hogy a gyárak máris átálljanak erre a vonalra. Ennek a tervnek a végrehajtását a Textilközpont fogja lebonyolítani. Van annyi anyagom, hogy egy évben 40 millió standardizált árut tudjunk előállítani. A nyersanyag utánpótlására is van kialakult tervem. .Csallánrostból állítjuk elő azt az alapanyagot, amelynek müselyem- mel való keverése után gyártjuk ki majd a textíliánkat. A legolcsóbb gyapjúszövet ára 10 pengő, a legdrágább pedig 14 pengő lesz. A miniszter ezután rámutatott a lábbeli központ működésére. Kereken 5 millió 200.000 pár cipőt gyártunk ki egy évben. Ebből a mennyiségből 4,200.000 pár teljesen bőrből és bőrtalppal készül, 750 ezer pár mütalpból, a többi pedig mozaiktalp felhasználásával. Ezen felül 6 millió 200.000 pár cipőt lehet fejeltetni, javíttatni és féltalpalással ellátni, ez kereken 11,400.000 pár. Arra törekszünk azonban, hogy a cipőhelyzeten facipők gyártásával és széles forgalomban való elterjesztésével segítsünk. — Gondoskodunk arról, hogy a fogyasztók a fapapucshoz igen olcsó áron, 3 80 pengőért jussanak hozzá. A műtalpu cipők a gyakorlatban nem váltak be, ezen a téren tűrhetetlen állapotok voltak. Ezen az állapoton sürgősen változtatni kell. A jövőben csak azoknak a műanyagoknak a gyártását engedélyezzük talppótlásokra, amelyek anyagáért a kereskedő a vevővel szemben legalább háromhavi időtartamra írásbeli garanciát vállal. A miniszter tájékoztatása végén közölte, hogy rövidesen sor kerül a szappankérdés rendezésére is. Dr vitéz Szentlőrinczy Géza és leánya pécsi hangversenye örömmel olvastunk dr vitéz Szent- lörinczy Géza bátaszéki orvos és leánya hegedűművészek sikeres pécsi szerepléséről. Szóljon művészetükről a pécsi sajtó alábbi két közleménye: „Dunántúl“. Február 24. A Pécsi Katolikus Kör első nagyböjti estje nagyszámú előkelő közönség jelenlétében igen szép sikerrel zajlott le. Az est zeneszámait Szentlőrinczy Marianne (I. hegedű), v. Szentlőrinczy Géza (II. hegedű) és Horváth Mihály (zongora) triói szolgáltatták igen kedves, finom kamaraművészettel. Vivaldi: Concerto grosso-ját, Bartók hegedüduóit, Huber nagy operaábrándját adták elő mindvégig lendületes művészettel. — Az apa és leánya pompás, ősszjátéka, nyilvánossághoz szokott előadási nyugalma és kiváló zenei készültsége igen szép sikert hozott a kedves együttesnek. Az est közönsége, amelynek első sorában Virág Ferenc megyéspüspök is megjelent, lelkesen ünnepelte a szereplőket és a kiváló előadót. „Pécsi Napló“. Február 22. | A nagyböjt beköszöntésével a | Pécsi Katolikus Kör is megkezdte nagyböjti estjei sorozatát. Ezek a műsoros esték magas színvonalukkal mindenkor jelentős eseményei voltak a város kulturéletének. Schaurek Ráfáéi dr elnök évek hosszú során át állandóan emelkedő nívón tudta tartani ezeket a köri estéket, melyek méltóak voltak a Kát. Kör nagy hagyományaihoz. Idén is felfokozott érdeklődéssel nézünk a böjti esték műsora elé. . . . Szentlőrinczy Marianne, dr vitéz Szentlőrinczy Géza és Horváth Mihály Vivaldi két hegedűre és zongorára irt Concerto grosso-ját adta elő. A nagyszerűen összesimuló trió előadásából a korarokokó latin géniuszának minden szépsége csipkefinomsággal bontakozott ki. Különös meglepetés volt a kis Szentlőrinczy Marianne kiforrott művészete. Iványi János dr lebilincselően érdekes szabadelőadása után újra Szentlőrinczy Marianne, dr vitéz Szentlőrinczy Géza és Horváth Mihály együttese következett. Bartók- mű veket és Huber—Császár: Kunok | című operája nagy ábrándját adták l elő tökéletes technikai készültséggel | párosult művészi átéléssel. Magas színvonalú, nagy erkölcsi és anyagi sikerrel zárult hangversenyt rendezett a Bonyhádi Cipőgyári Dalkör a Központi Szálló nagytermében. Gyalog Béla gimn. tanár mondott magasszárnyalásu megnyitó beszédet, melyben hangsúlyozta a magyar dal lélekformáló erejét s a jótékony cél mai fontosságát. A többszörösen kitüntetett és dijakat nyert dalárda magyar dalai s klasszikus számai nagy tetszést arattak s megérdemelt tapsot kaptak a gondosan összetanult művészi énekszámokért. Csillag Lea s Szarvassy László szavalata tökéletes élvezetet nyújtott. Ezt követően vitéz Zerinvdry János gimn. tanár Chopin műveket zongorázott a tőle megszokott művészi játékkal és értei* mezéssel. Szünet után dr Bockmüller Miklós orvos, nívós énekszámai nyújtottak művészi élményt. Erkel: Bánk bánjának áriáját s a Mosoly országa barackfa áriáját énekelte szép, magasanszárnyaló kulturált tenorján. Dr vitéz Szentlőrinczy Géza virtuóz hegedüjátékával ragadta magával közönségét, Chopin, Järne- felt, Brahms műveiből adva elő, a tőle megszokott művészi teljesítménnyel. Barcza Imre gyógyszerész, a már többszőr hallott kiváló szavaló ezúttal aratta talán legnagyobb sikerét. A kiváló szereplőknek műsorszámaikat többször ismételniők kellett. Az est összes jövedelmét a hadiárvák részére fordítják. A Bonyhádi Cipőgyári Dalkör hangversenye
