Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-02-21 / 14. szám

XIV. évfolyam. 2. szám. 1942. február 21. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Termesszünk olajosmagvakai A főldmivelésügyi miniszter tájé­koztató rendeletben felhívta a gazda­közönség figyelmét arra, hogy kell az olaj a hadseregnek, sürgős szük­sége van reá a hazai iparnak és minden gazda jelentékenyen növel­heti jövedelmét, ha olajosmagvakat termeszt. A jó eredmény elérése érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a szükséges vetőmagot idejében megkapják és igy a vetési előkészü­leteknek, valamint a vetés kellő idő­ben való keresztülvitelének semmi akadálya ne legyen. Ezért ajánlatos a termelésre még február hóban jelentkezni és a szükséges vető­magot igényelni, hogy annak a szállítása, még el nem kerülhető késedelmek figyelembevételével is, idejekorán lebonyolítható legyen. Az 1942. évi olajmagtermelésre a feltételek a következők: Olajlenmag. Átvételi ár: P 75*— 100 kg szokványminőségü árura vonatkoztatva ab feladóállomás. Vetőmagot a termelő a gazdaságá­hoz legközelebb eső államvasut- vagy hajóállomáson kölcsőnképen kapja és azt felármentesen a ter­mésből adja vissza, vagyis 1 kg ólomzárolt len-vetőmagért 1 kg szokványminőségü lenmagot tarto­zik a termésből visszaadni. Azon olajlenmag-termelő gazdák részére, akik 100 kát. holdat meg nem haladó szántóföldi művelés alatt álló területen gazdálkodnak és igénylésüket birtokuk nagyságának községi igazolásával felszerelve a Szekszárdi .Népbank utján az Olaj­mag Értékesítő Szövetkezethez kellő időben beküldik, a Földművelés­ügyi Minisztérium a rendelkezésre álló költségkeret erejéig teljesen ingyen osztat ki olajlen-vetőmagot, a termelő gazdaságához legközelebb eső államvasut- vagy hajóállomáson. Egy-egy termelő legfeljebb 300 kg ingyen olajlen-vetőmagot vehet igénybe. Napraforgómag. Átvételi ára : P 50*-/100 kg szokványminőségü árura vonatkoztatva ab feladóállo­más. Napraforgóvetőmagot kölcsön- képpen a Szekszárdi Népbank utján a „(Futura“ ad a Földművelésügyi Minisztérium által megállapított fel­tételék mellett. A szerződéses ter­melőket napraforgó vetőmaggal a Futura közvetlenül fogja ellátni. Azok a termelők, akik napraforgó- mag termelésére szerződést nem kötnek, vetőmagigényléseiket a köz­ségi elöljáróságnál nyújtsák be az erre a célra a Futura által az elöl­járóságok rendelkezésére bocsátott nyomtatványokon. Szójabab. Átvételi ára P 60'—/100 kg szokványminőségü árura vonat­koztatva ab feladóállomás. Vető­magot, valamint talajoltóanyagot a termelők teljesen ingyen igényelhet­nek a Szekszárdi Népbank utján az Olajmag Értékesítő Szövetkezettől, mely azonban a Földművelésügyi Minisztérium szakközegeink bevo­násával megtagadhatja az ingyen vetőmag szolgáltatását ott, ahol a szójatermelés, eddigi tapasztalatok szerint nem jár jó eredménnyel, vagy ha a vetőmagigénylés a ter­melő viszonyaihoz képest arány­talanul nagy. Ricinusmag. I. o. fejtett ricinus­mag átvételi ára: P 100*—/100 kg ab feladóállomás. A tokosán szállí­tott, vagy II. o. ricinusmag átvételi ára arányosan alacsonyabb. Vetőmagot minden termelő, aki ricinus termelésére alkalmas kör­zetbe tartozik, teljesen ingyen vehet igénybe, gazdaságához legközelebb eső állomásra szállítva. Olajpogácsakiutalás: A szerződés alapján termelő és termeltető vál­lalattól a részére tényleg leszállí­tott minden 100 kg napraforgómag után 20 kg-nyi, minden 100 kg olaj­lenmag és ricinusmag után 30 kg-nyi olajpogácsát igényelhet hatóságilag megállapított áron. Szerződés alap­ján termelő olyan gazdálkodó ré­szére, aki belterjes állattenyésztést folytat, a főldmivelésügyi miniszter a Futura utján minden 100 kg nap­raforgómag után a minden szerző­déses termelőnek járó 20 kg he­lyett legfeljebb 40 kg, minden 100 kg olajlenmag és ricinusmag után 30 kg helyett legfeljebb 60 kg olaj­pogácsa kiutalását engedélyezheti hatóságilag megállapított áron. Előlegkedvezmény: Aki szerződés alapján napraforgót, illetőleg olaj­lent legalább 2 kát. holdon, vagy ricinust legalább 1 kaf. holdon ter­meszt, annak — kérelmére — a termeltető vállalat minden év junius 1. napjától kezdődően köteles kát. holdanként 50 pengőnyi kamatmen­tes termelési előleget adni, ha a községi elöljáróság bizonyítványá­val igazolja a vetésterület nagysá­gát és alkalmas minőségét. A fentiek szerint adott előlegnek megfelelő összeget a termeltető vál­lalat jogosult a részére szállított ter­mény átvételi árából levonni; egyéb­ként a termelő köteles az előlegül kapott összeget a vállalatnak a nap­tári év végéig visszafizetni. Az olajosmagvak jó előveiemények! Az olajosmagvak kellő talajelő- készités mellett, őszi szántásba vetve sikerülnek a legjobban. Naprafor­gót és ricinust szükségből tavaszi szántásba is vethetünk. Az olajlent lehetőleg március elején, a napra­forgót és szójababot április havá­ban, a ricinust április derekától má- jus közepéig kell vetni. A gondol­kodásra nincs sok idő. Csak az számíthat arra, hogy a vetőmagot és a szükséges termesztési útmu­tatást idejében megkapja, aki már most jelentkezik. Termelésre jelentkezni lehet Szekszárdon a Szekszárdi Népbanknál. A gazdasági haszonállatok eltar­tása a jelenlegi viszonyok között több gondot okoz, mint olyan idők­ben, amikor a külföldi behozatal igen értékes pogácsafélékkel hal­mozott bennünket. így behoztak az országba p. o. földidiópogácsát, szezámpogácsát, többféle extrahált darát, szárított szeszgyári és kemé- nyitőgyári moslékot, sőt oly évek­ben, midőn nálunk kedvezőtlen volt a kukoricatermés, nagy hajórako­mányokban érkeztek a Dunán kukoricaszállitmányok is. Ma azon­ban az önellátásra vagyunk utalva, elsősorban a sajáttermelésü takar­mányokkal kell állataink napi ele- ségét biztosítani. Erre azért hívjuk fel már most a figyelmet, mert a vetésre idejében kell felkészülni, nevezetesen a szükséges búza- és a rozsvetőmagon kívül — gondoskod­junk kellő mennyiségű és minőségű vetőmagkészletről. Kukoricából, ár­pából, cirokmagból, esetleg köles és pohánkamagból, továbbá kellő meny- nyiségben bevált összetételű édes fümagkevérékről, úgyszintén pillan­gósvirágú vetőmagokról, nevezete­sen a lóhere, biborhere, borsó, szegesborsó, a tavaszi és őszi bük­könyfélék, szöszösbükköny, pannon­bükköny, szarvaskerep és más olyan növények magjáról, melyekről a föld tulajdonosa, illetve művelője biztosan tudja, hogy azok a szó- banforgó termőhelyen jól diszlenek és bő termést hoznak. A kukorica­magvak sorában meg kell külön­böztetnünk a korai és a késői ten* gerifélék magjait, hogy minél hosz* szabb időn át juthassunk fiatal csa­tornádéhoz, mely sok lucernával, vagy más pillangósfélével össze­szecskázva szarvasmarhák, lovak, juhok és sertések takarmányát hosz- szu időn át biztosítja. De a ritkább sorokban vetett és kapált silótengeri is kitűnő takar­mányt szolgáltat, ha azt viaszos érésben lévő szemekkel megtelt csöveivel együtt levágjuk és bever­meljük, vagy silózzuk. Akinek siló- kukoricával, szöszősbükkönyös rozs- zsal, pannonbükkönyüs búzával, — olaszperjék biborherés keverékkel, bükkönyös-borsós leveles répafejjel megtöltött silója van, gondtalanul fog állatai átteleltetése elé nézni, mert a silózott takarmány hathatós i segítséget nyújt nemcsak a kérőd­zők, hanem a sertések tartásában is, sőt jól sikerült silókukoricából 20 kg-ig emelkedő mennyiség ada­golható naponként, fejenként lovak­nak is. A siiózott takarmány Á-, B- és C-vitaminokat elegendő meny- nyiségben tartalmaz, ellenben a D- vitamin kiegészítésére ilyen tartalmú készítmények is adagolandók. (PL Byodit, Pekk, Nesacco stb.) a ké­szítményhez mellékelt használati uta­sításban előirt mennyiségben. Mint­hogy továbbá az erjesztett takar­mányok egy részében elégtelen a mész mennyisége, ajánlatos azok­hoz takarmánymeszet is adni (mint szénsavas takarmánymész, Fufor, csontliszt). A legtöbb készítmény nemcsak nagyobb, hanem kisebb mennyiségű csomagokban is forga­lomba kerül úgy, hogy nemcsak a közép- és nagybirtokoknak, hanem a kisgazdáknak is hozzáférhető. — Állati hullaemésztő vermek a vármegyében. A vármegye al­ispánja a vármegyei m. kir. állami állatorvos javaslata alapján törvény- hatósági segélyt adott a vármegye területén létesítendő 42 hullaemésztő verem létesítésére. Ezekbe a 20—24 méter mélységű vermekbe a ható­sági állatorvosi boncolás után be­dobálják a fertőző betegségben el­hullott háziállatok hulláját. A mély­ségben azután a fertőzőképes állati maradványok biológiai utón ek emésztődnek. A vermek helyének a megállapításánál a leggondosab­ban megvizsgálják a talaj szerke­zetét és figyelemmel vannak arra, hogy a hullamaradványok meg ne fertőzhessék a kutakat tápláló al-. talaj víztároló rétegét, illetve az ivó­vizeket. — Állatgyógyászati gázkamrák a vármegyében. A vármegye 4000 pengő költséggel Szekszárdon és Tamásiban gázkamrákat építtetett a rühös állatok gázzal leendő gyógy­kezeltetésére. M olnár féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár rt, Szekszárd. (Felelős vezető: Koretzky János.) A termesztés körfii minden te­kintetben felvilágosítással szolgál­nak a mezőgazdasági szakoktatási intézmények, gazdasági felügyelő­ségek, mezőgazdasági kamarák és gazdasági egyesületek. Takarmányozási helyzetkép

Next

/
Thumbnails
Contents