Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-02-21 / 14. szám
1942 február 21 muiKtm SBlA s ezenkívül J számos magas külföldi kitüntetésnek is. * Vitéz Horthy István 1940 április 27-én vette feleségül Edelshe'm- Gyulay Ilona Mária grófnőt, —- Edelsheim-Gyulay Lipót gróf föld- birtokos leányát. Vitéz Horthy Istvánné igen élénk tevékenységet fejt ki a magyar szociális és jótékonysági mozgalmakban. Elnöke a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége vasutas szakosztályának és társelnöke a MANSz központi szervezetének. A vezetése alatt álló szervezetek igen eredményes és áldásos munkát végeznek, különösen a munkáscsaládok és gyermekek állandó intézményes támogatása terén. Már eddig is számos jelentős munkásjóléti intézmény létesült e szervezetek utján és számos munkás-szociális és gyermekvédelmi intézmény kiépítése van folyamatban. — Vitéz Horthy Istvánné a MANSz keretében folyó munkában állandóan tevékeny részt vesz és személyesen is köt és varr a MANSz munkahelyiségeiben. A vezetése alatt működő szervezetek a harctéren küzdő katonák téli holmival való ellátása körül is szép eredménnyel dolgoztak. Vitéz Horthy Istvánnak és felesé- I gének 1941 január 17-én fiuk szü- I letett: ifjú Horthy István. A Bonyhádi Takarékpénztár 72. évi közgyűlése Évről-évre február hó első felében, megyénk pénzintézetei sorában az elsők között szokta tartani évi rendes közgyűlését a száz esztendős jubéliumát ünneplő Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete a Bonyhádi Takarékpénztár Rt. Ez évben február 15-én, vasárnap zajlott le impozáns, keretek között az intézet közgyűlése, amelyen nemcsak az intézet részvényesei és ügyfelei jelentek meg, hanem ott voltak mindazok, akik figyelemmel kisérik és értékelik azt a hasznos munkásságot, amelyet ez a patinás pénzintézet „az öreg takarék“ megyénk közgazdasági életében végez. A közgyűlésen megjelentek sorában ott láttuk dr Perczel Béla ny. főispánt, dr Krasznay István főszolgabírót, vitéz Hargitay Károly főjegyzőt, dr Zajgha Béla járásbirósági elnököt, Demiany Ervin gimnáziumi igazgatót, dr Bitter Károly ügyvéd, tb. vármegyei főügyészt, Rózsa Sándor gimnáziumi tanárt, dr Siklósi Tamás kir. közjegyzőt, dr Schütt Gyula ev. alesperest, Stockinger János ny. őrnagy, földbirtokost, Lim- bacher Sándor bankigazgatót, Glatt- stein Ignác nagykereskedőt, Szoko- lics Pál kereskedőt és a környék társadalmának több reprezentánsát. Dr Perczel Béla elnök megnyitójában meleg szavakkal üdvözölte a megjelent részvényeseket és vendégeket, az intézet barátait, akik mindig szeretettel kísérik a Bonyhádi Takarékpénztár Rt. munkáját, felolvasta Csegő Jánosnak a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank aligazgatójának táviratát, amelyben a közgyűlésnek üdvözletét küldi és sajnálattal állapította meg, hogy sem ő, sem a Kereskedelmi Bank pécsi affiliációs intézetének ügyvezető igazgatója, vitéz Vida Ferenc — aki az intézet közgyűlésein részt szokott venni — a rossz közlekedési viszonyok miatt ez alkalommal nem jelenhettek meg. Az elnöki megnyitó után dr Boga József igazgató olvasta fel az igazgatóság jelentését, amely örömmel emlékezik meg az ezeréves déli haárok visszaszerzéséről s beszámol t arról a munkásságról, amelyet az intézet az elmúlt évben végzett. A közgyűlés jóleső érzéssel vette tudomásul, hogy az intézet az elmúlt évben is eredményes munkát végzett, aminek folyományaként kihelyezési és betétállománya jelentős mértékben emelkedett s az üzleti forgalom nagyarányú emelkedése mellett az intézet további fejlődést mutatott fel. Majd dr Siklósi Tamás kir. közjegyző olvasta fel a felügyelőbizott- •ság jelentését, amely szerint a felügyelőbizottság az intézet ügyvitelét mindenkor rendben találta. A közgyűlés a mérleg- és eredményszámlát az igazgatóság javaslatának megfelelően egyhangúlag állapította meg és ugyanígy határozott a nyereség felosztása tekintetében is. A közgyűlés dr Perczel Béla és Csegő János igazgatósági tagokat, akiknek mandátuma a közgyűléssel lejárt, egyhangúlag újból az igazgatóság tagjaivá választotta. Az igazgatóság uj tagjaként üdvözölhetjük dr Simontsits Élemért, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatóját, akinek megválasztása az affiliáló Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál elfoglalt magas pozíciója és tolnamegyei kapcsolatainál fogva nagy nyereséget jelent az intézetnek. A közgyűlés további egy évre meghosszabbította a felügyelőbizottság tagjainak lejárt mandátumát és megállapította az elmúlt évre szóló díjazását. A tárgysorozat letárgyalása után a megjelent részvényesek közül Stockinger János ny. őrnagy, föld- birtokos emelkedett szólásra és a százéves évforduló alkalmából meleg szavakkal üdvözölte az intézetet affiliáló Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, annak vezetőségét, így különösen Conrad Ottó ügyvezető igazgatót és munkatársait: dr Po- dovszky József igazgatót és Csegő János aligazgatót, akiknek bölcs irányítása mellett az intézet maradéktalanul teljesíti közgazdasági hivatását. A részvényesek nevében hálás köszönetét nyilvánította az intézet vezetőségének és tisztikarának az évről-évre produkált és ebben az évben különösen szép eredménynyel végzett munkáért. A mindvégig lelkes hangulatú közgyűlés után az igazgatóság hagyományos módon ebéden látta vendégül az egybegyült részvényeseket. HP Irta Szőlősgazda gondok Hayt Ferenc a Tolnavármegyei Hegyközség Tanács titkára Soha nem volt még olyan aggasztó a gazdák helyzete a szőlő peronosz- pórája elleni védekezéssel szemben, mint az idei évben. Közismert, hogy a rézgálic egyike legbiztosabb és legjobban bevált pusztítója a pero- noszpóra gombának. Ható anyaga oldat alakjában a réz, amely a jelenlegi háborús állapotok alatt nélkülözhetetlen fém, a fegyverek, töltények stb. gyártásánál. Az utolsó időkig a rézércet külföldről.szerezte be kormányunk, — ma azonban onnan beszerezni nem lehet, hisz ez ott is fontos anyag a hadviselő államoknak. Sajnos, országunk nem bővelkedik, úgy mint a külföld ércbányákban. A visszacsatolt erdélyi Nagybányán van ugyan kisebb érc- telep, ennek évi termelése cirka 220 vagon rézgálicnak felel meg. Ha azonban számításba vesszük, hogy a múlt évi kát. holdankinti 16 kgr. szükséglethez 880 vagon rézgálic kellene az országban levő szőlők részére, akkor tiszta képet alkothatunk^arra, hogy ezt a mennyiséget a magunk erejéből anyag hiánya miatt a földmivelésiügyi minisztérium illetékes ügyosztálya legjobban megértő akarattal és igyekezettel sem tudhatja beszerezni. Igaz ugyan, hogy tartalékolva van raktárakban, üzletekben az országban rézgálic, de ez a termelésünkkel együtt mindössze csak 350 vagont tesz ki. Meg kell nyugodni és bele kell törődni a megmásithatlanba és nem szabad vádolni azokat a vezetőket, akik ezt a nehéz ügyet eddig és ezután is a legnagyobb megértéssel, jóakarattal kezelték és kezelik, mert jól tudják, hogy rez "nemcsak' állami és nemzetgazdasági érdek, hanem sok millió embernek létkérdése^. Ezek volnának'az okai annak,'hogy az idei évben k. holdankint előreláthatóan csak 10;kgr. körüli rézgálic lesz kiutalható. Hogy ezzel a kevés mennyiséggel, miképpen tudunk megküzdeni a peronoszpórával szemben,' elsősorban is nagy befolyással *lesz Jmajd az időjárás. Ha az idén a május, junius és julius hónapokban kevés eső és gyakori szeles időjárás, harmatmentes hűvösebb éjszakák lesznek, akkor kevesebb permetezéssel sok anyagot tudunk megtakarítani. Azonkívül az anyag takarékossága körül fontos lesz a gazda ismerete a peronoszpórával szemben, mert az, aki minden meggondolás nélkül csak találomra permetezi a szőlő lombozatát, olyan, mint az a katona, aki sötét éjszakában ellenséget nem látva lövöldöz. Tudnia kell minden gyakorlati gazdának, hogy a peronoszpóra kártétele, vagyis a kitelelt és távasz- szal a levélre jutott gomba csírázásához a zöld részekbe befurakodá- sához, annak terjedéséhez és elszaporodásához melegre és nedvességre van szükség. A 13 fokos meleg erre nem kedvező. Ilyen hőmérséklet mellett nem lép fel a peronoszpóra, tehát permetezni sem kell. Ha száraz és meleg az idő, az éjjeli és reggeli órákban harmat nincs, akkor is ki lehet tolni a permetezéseket, nem kell tartani a fertőzésektől, tehát az, aki ilyenkor permetez, csak anyagot pazarol ős megtörténhetik, hogy a szükségtelen korábbi permetezések következtében elfogy a rézgálica. Amikor azonban a védekezéssel várni nem lehet, a permetezést sürgősen kell végrehajtani, mert az anyaghiánya miatt a gazdának szeme előtt pusztulhat el a termése. Az idei nyáron takarékoskodni vagyunk kénytelenek a rézgáliccat. Ha az oldat jól van elkészítve, vagyis ha a szükségesnél nem több meszet, közömbösítő anyagot adtunk ahhoz, amit a mész adagolása s keverése alkalmával több ízben piros lakmusz vagy fenolftalein papír belemártásával próbálunk ki, előbbi ha megkékül, utóbbi ha piros színű lesz, akkor májusban félszázalékos, később háromnegyed százalékos I rézgálic. oldat is jó védelmét ad
